T\u00c1VOLODOM!<\/p>\n\n\n\n
\u00c9szreveszi, ki arra j\u00e1r,
K\u00e9t sz\u00e1m hi\u00e1nyzik a fejf\u00e1n.
A lak\u00f3ja t\u00e1vol van m\u00e9g,
Kegyes hozz\u00e1 fent a nagy\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n
J\u00e1rom utam mosolyogva,
Nem gondolok a hal\u00e1lra.
Amikor csak eml\u00e9k leszek,
Els\u00e9t\u00e1lok, s messze megyek.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9letemben j\u00f3ra v\u00e1gytam,
Majdnem mindent meg is kaptam.
Visszatekintek a m\u00faltra,
\u00c9lm\u00e9nyem csokorba rakva.<\/p>\n\n\n\n
Megj\u00e1rtam ott sok \u00e1llom\u00e1st,
Ittuk Bacchusnak ital\u00e1t.
Koccintottunk szebb j\u00f6v\u0151re,
Vid\u00e1m, \u00e9s sz\u00e9p, cifra n\u0151kre.<\/p>\n\n\n\n
Megy a vonat zakatolva,
Dobog a sz\u00edv rem\u00e9nyt hozva.
De az id\u0151 m\u00e1r r\u00f6vid\u00fcl,
S \u00e9szrev\u00e9tlen el is rep\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
Hogy hol tart most,- nem tudhatom?
S merre halad, azt j\u00f3l l\u00e1tom.
Minden \u00fat R\u00f3m\u00e1ba vezet,
S v\u00e9g\u00e9n ott \u00e1ll a s\u00edrkereszt.<\/p>\n\n\n\n
Rideg k\u00f6vek \u00f6lel\u00e9se,
\u00cdg\u00e9ret az mind\u00f6r\u00f6kre.
V\u00e9g\u00e1llom\u00e1s, nincsen tov\u00e1bb,
Testet, lelket mag\u00e1ba z\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n
Odalenn majd b\u00e9ke honol,
Hol megnyugszom, \u00e9s \u00e1lmodom.
Kac\u00e9rkodom a hal\u00e1llal,
S \u00fatj\u00e1t ker\u00fcl\u00f6m el\u00e1nnal.<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6vet engem \u00e1lnok m\u00f3don,
Kacagja, hogy \u2013 majd egy napon.
J\u00f6v\u00f6k \u00e9rted, s tov\u00e1bb mondja,
Legy\u0151zlek te h\u0151s boh\u00e9mka.<\/p>\n\n\n\n
\u00cdgy bec\u00e9z, \u00e9s id\u0151t enged,
S k\u00f6zben a nyomomban l\u00e9pked.
Nem l\u00e1that\u00f3 torz alakja,
S el van rejtve a kasz\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n
Azzal arat, mint egy paraszt,
S \u00e1lnoks\u00e1ggal egyszer lecsap.
Megel\u00e9gszik a tett\u00e9vel,
S gyorsan \u00faj c\u00e9lpontot k\u00e9mlel.<\/p>\n\n\n\n
Legy\u0151zni nem lehet soha,
Vit\u00e9z \u0151, \u00e9s h\u0151s katona.
Benne \u00e9l a tudatunkba\u2019,
S nem b\u0171nh\u0151dik meg valaha.<\/p>\n\n\n\n
Nincs b\u00edr\u00e1ja, \u00edt\u00e9l\u0151je,
Isten t\u00e1rsa, seg\u00edt\u0151je.
\u00d6sszej\u00e1tszik az \u00f6reggel,
A nagy \u00e1lnok teremt\u0151vel.<\/p>\n\n\n\n
Sz\u00fclettem, \u00e9s meg is halok,
E kett\u0151n elgondolkodok.
Intervallum az \u00e9letem,
Utam v\u00e9g\u00e9n elfeledem.<\/p>\n\n\n\n
Kilehelem a lelkemet,
Lesz, ki sirat, lesz, ki nevet.
Arcomra fagy a mosolyom,
T\u00falvil\u00e1gra, ha utazom.<\/p>\n\n\n\n
\u00c1llok az utam mezsgy\u00e9j\u00e9n,
S t\u00e1volodom b\u00fcszk\u00e9n, hetyk\u00e9n.
Kib\u00fav\u00f3t nem kereshetek,
S \u00edgy csak, sz\u00e9prem\u00e9ny\u0171 leszek.<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2016-06-01<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"