TERVEK, \u00c1LMOK, EML\u00c9KEK!<\/p>\n\n\n\n
A tervek lassan elfogynak,
Az \u00e1lmok, \u00e1lmok maradnak.
Az eml\u00e9k, eml\u00e9kbe csap \u00e1t,
Ha egyszer j\u00f6n – hogy nincs tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00falt kopog az ablakon,
Ismer\u0151s a hangja nagyon.
Az ajt\u00f3 most m\u00e9g nyitva \u00e1ll,
Olyan, mintegy \u00fcres kis v\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9vek gyorsan elsz\u00e1llnak,
Hat\u00e1rt szabnak gazd\u00e1j\u00e1nak.
K\u00e9t \u00e9vsz\u00e1m k\u00f6zt \u00e9ldeg\u00e9lek,
S az utols\u00f3 t\u00e1vol lebeg.<\/p>\n\n\n\n
Nem l\u00e1thatom, hol a v\u00e9ge,
Amely egyszer v\u00e9gs\u0151 lenne?
K\u00edv\u00e1ncsi r\u00e1 nem is vagyok,
N\u00e9lk\u00fcle m\u00e9g boldogulok.<\/p>\n\n\n\n
Utam j\u00e1rom gondterhelten,
F\u00e1j\u00f3pont lakik sz\u00edvemben.
Egyszer itt kell hagyni mindent,
Korom erre figyelmeztet.<\/p>\n\n\n\n
Mes\u00e9s \u00e9vek, boldog percek,
Sz\u00e9p rem\u00e9nyek kecsegtettek.
M\u00e9zesmadzagg\u00e1 v\u00e1ltoztak,
Rem\u00e9nyeket eltiportak.<\/p>\n\n\n\n
Hit, \u00e9s rem\u00e9ny, mily sz\u00e9p szavak,
H\u00e1t a szeretet hol marad?
Fr\u00e1zis az csup\u00e1n, vagy val\u00f3,
J\u00f6vend\u0151mh\u00f6z ir\u00e1nyad\u00f3?<\/p>\n\n\n\n
Gondolatok felszakadnak,
Csapongva felettem sz\u00e1llnak.
Agyam n\u00e9ha kiss\u00e9 kihagy,
Holtv\u00e1g\u00e1nyon araszolgat.<\/p>\n\n\n\n
Majd visszat\u00e9r megborzongva,
F\u00e9lelemmel \u00e1titatva.
Felt\u0171nik a j\u00f6v\u0151 k\u00e9pe,
Amely m\u00falt lesz, \u00f6sszet\u00f6rve.<\/p>\n\n\n\n
\u201eEgy gondolat b\u00e1nt engemet,
\u00c1gyban p\u00e1rn\u00e1k k\u00f6zt halni meg\u201d!
\u00cdgy v\u00edv\u00f3dott a nagy zseni,
A halhatatlan Pet\u0151fi.<\/p>\n\n\n\n
Neki a v\u00e1gya teljes\u00fclt,
Hal\u00e1l\u00e1val \u00fagy szembes\u00fclt.
Segesv\u00e1ron, ott lett v\u00e9ge,
Csatat\u00e9ri messzes\u00e9gbe.<\/p>\n\n\n\n
Ahogy \u00e9veim rohannak,
El\u00e9m t\u00e1rul e gondolat.
Hogyan kellene elmenni,
M\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal tov\u00e1bb \u00e1llni.<\/p>\n\n\n\n
Megold\u00e1st, azt nem tal\u00e1lok,
Mivel t\u00e1volba nem l\u00e1tok.
R\u00e9m\u00e1lom vesz er\u0151t rajtam,
Fek\u00fcdni egy beteg\u00e1gyban?<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1soknak terh\u00e9re lenni,
Magam \u00e9lve eltemetni?
Mily sz\u00e9p volna mosolyogva,
T\u00e1vozni a t\u00falvil\u00e1gra.<\/p>\n\n\n\n
Mindenf\u00e9l\u00e9t \u00f6sszehordok,
S r\u00e1j\u00f6v\u00f6k, hogy m\u00e9g itt vagyok.
\u00c1rm\u00e1ny k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt lelkembe,
Badars\u00e1got becsemp\u00e9szve.<\/p>\n\n\n\n
De, ha j\u00f6n a hal\u00e1l \u00e9rtem,
Bok\u00e1n r\u00fagom, majd rendesen.
Tov\u00e1bb megyek, tov\u00e1bb \u00e1llok,
Katon\u00e1san szalut\u00e1lok!<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2016-06-04<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"