\u00c1LLTAM!<\/p>\n\n\n\n
\u00c1lltam, szememben m\u00e9la b\u00fa,
S lelkemben d\u00falt a h\u00e1bor\u00fa.
Agyam zakatolt l\u00fcktetve,
Mint egy mozdony er\u0151lk\u00f6dve.<\/p>\n\n\n\n
Gondom nyoma arcomon \u00fclt,
S \u00e9rtelmem lassan felder\u00fclt.
A csend fojtogatott, k\u00ednzott,
Korom sz\u00e1ma meg\u00e1tkozott.<\/p>\n\n\n\n
Az id\u0151 rohan, s visszan\u00e9z,
Tovasz\u00e1ll, majd r\u00e1m tekint m\u00e9g.
Nem \u00edg\u00e9r, de \u00edg\u00e9rhetne,
Sz\u00e9p szavakkal kecsegtetve.<\/p>\n\n\n\n
Ami volt, m\u00e1r r\u00e9gen a m\u00falt,
Haldokl\u00f3 j\u00f6v\u0151m, beborult.
Mennyd\u00f6r\u00f6g az \u00e9g, vill\u00e1mlik,
Lecsap, rombol, \u00e9s szikr\u00e1zik.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9gnek hangja f\u00f6ldre sz\u00e1ll,
Kegyetlen\u00fcl csak \u00e9nr\u00e1m v\u00e1r.
Egyszer mennem kell, de mikor?
Ki tudja? T\u00e1n a legjobbkor?<\/p>\n\n\n\n
\u00d6tlet, terv, ami bennem \u00e9l,
Eleny\u00e9szik a semmi\u00e9rt?
Haszontalan ez az \u00e9let,
M\u00e9gis k\u00e9rek sok-sok \u00e9vet.<\/p>\n\n\n\n
Humor, vicc, tr\u00e9fa, boh\u00e9ms\u00e1g,
Ez volt nekem a vigaszs\u00e1g.
M\u00e9rt hagyn\u00e1m itt mind mag\u00e1ra,
Boldogs\u00e1gomnak k\u00e1r\u00e1ra?<\/p>\n\n\n\n
\u00c9lcel\u0151dve, er\u0151lk\u00f6d\u00f6k,
De maradok, b\u00e1rhogy ny\u00f6g\u00f6k.
A l\u00e9pteim lassulnak m\u00e1r,
M\u00e9gis v\u00e1r r\u00e1m, m\u00e9g sok sz\u00e9p ny\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n
G\u00fany \u0171z\u00f6k a t\u00falvil\u00e1ggal,
Az elm\u00fal\u00e1snak sors\u00e1val.
Hagyom menni, aki siet,
Szabad az \u00fat, – s j\u00f3t nevetek.<\/p>\n\n\n\n
A hal\u00e1l vicsorg\u00f3 k\u00e9p\u00e9t,
T\u00e1volr\u00f3l n\u00e9zem, s ez \u00e9rt\u00e9k.
Nevethet \u0151 t\u00e1tott sz\u00e1jjal,
S k\u00f6zben \u00f6sszez\u00e1rt fog\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9n is nevetek vid\u00e1man,
A sz\u00edvemben \u00f6r\u00f6k ny\u00e1r van.
Dalolok a mag\u00e1nyomban,
Hahot\u00e1zok, egymagamban.<\/p>\n\n\n\n
J\u00e1tszom a sok gondolattal,
Ironikus hangulattal.
Nem \u00e9rdekel, mi t\u00f6rt\u00e9nik,
M\u00e1sok igy\u00e1k meg a levit.<\/p>\n\n\n\n
Pajz\u00e1nkodok, ha kedvem van,
Hajmereszt\u0151, hangulatban.
\u00d6sszer\u00e1ncolom homlokom,
S a koromat cserbenhagyom.<\/p>\n\n\n\n
\u00daszom \u00e1rral, m\u00e1r nem szembe,
S nem mekegek, mint egy kecske.
\u0150szbe csavarodott fejem,
Ez m\u00e1r az \u00e9n, tisztess\u00e9gem.<\/p>\n\n\n\n
Nem \u00e9rdekel, mit mondanak,
H\u00e1zhoz megyek, hogyha h\u00edvnak.
Hajnalt\u00e1jban hazat\u00e9rek,
\u00d6regkorban ez az \u00e9let.<\/p>\n\n\n\n
\u00d6reg az, aki \u00fagy \u00e9rzi,
Nagy baj annak, ki nem \u00e9rti.
Ifj\u00fa sz\u00edvvel, kortalanul,
Lehetek m\u00e9g t\u00e1n, – v\u00e9n fics\u00far!<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2015-03-16<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"