AZ EML\u00c9K HOZZ\u00c1D VISSZAT\u00c9R<\/p>\n\n\n\n
Az eml\u00e9k hozz\u00e1d visszat\u00e9r,
A sz\u00edv dobog, \u00e9s csak rem\u00e9l.
M\u00falik az id\u0151, s elrohan,
V\u00e1rok egy percre boldogan.<\/p>\n\n\n\n
V\u00e1rok, v\u00e1rok, v\u00e1rok r\u00e9gen,
Gondolatom meg \u00e1ll, – f\u00e9ken.
A szilaj csik\u00f3, is futna,
Messzire el a t\u00e1volba.<\/p>\n\n\n\n
Ott keresne szabads\u00e1got,
\u00d6r\u00f6m\u00f6ket, s nem rabs\u00e1got.
Az \u00e9let n\u00e9ha megtr\u00e9f\u00e1l,
S a zen\u00e9m hangja tovasz\u00e1ll.<\/p>\n\n\n\n
El\u00e9r hozz\u00e1d, – azt kitudja,
Nincsen annak megmond\u00f3ja?
Dallamokban oda v\u00e1gyom,
N\u00e1lad van a gondolatom.<\/p>\n\n\n\n
A holnap mindig tegnap lesz,
Mit hoz a j\u00f6v\u0151, v\u00e1rom ezt.
Kergetem a lelkem b\u00faj\u00e1t,
S a t\u00fcrelmem \u00faj er\u0151t \u00e1d.<\/p>\n\n\n\n
Harmonik\u00e1m v\u00edgan, b\u00fasan,
F\u00e9nyesen zeng, m\u00e9lab\u00fasan.
Elr\u00f6p\u00edti fel\u00e9d hangj\u00e1t,
Akkordjaim kavalk\u00e1dj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Messze sz\u00e1ll a zene sz\u00e1rny\u00e1n,
\u00c1lmaimat tov\u00e1bbadv\u00e1n.
Megtal\u00e1l-e, vagy sz\u00e1ll tov\u00e1bb,
Mond-e n\u00e9ked sz\u00e9p hozsann\u00e1t?<\/p>\n\n\n\n
A rem\u00e9ny, \u00faj rem\u00e9nyt fakaszt,
Megteremti v\u00e1gy\u00e1lmomat.
Tov\u00e1bb ringat csalogatva,
Enged bizakodni abba.<\/p>\n\n\n\n
A r\u00e9gi k\u00e9p megjelenik,
Nem fakul, \u00e9s el nem t\u0171nik.
Most is ott van, nem ment tov\u00e1bb,
T\u00fal\u00e9lve az id\u0151k szav\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Egyszer tal\u00e1n \u00fajra \u00e9led,
Megcsillantva eml\u00e9kk\u00e9pet.
A csillagok milli\u00e1rdja,
Letekint r\u00e1m b\u00f3logatva.<\/p>\n\n\n\n
Egy sz\u00f3 \u201etal\u00e1n\u201d, mely b\u00edztat\u00f3,
Rem\u00e9nyt kelt \u00e9s boldog\u00edt\u00f3.
Enn\u00e9l szebb, csak a h\u00edv\u00f3 sz\u00f3,
\u00d6r\u00f6m\u00f6t ad, s m\u00e1mor\u00edt\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
\u00c1br\u00e1ndoz\u00e1s hi\u00fa \u00e1lom,
Nem lehet mindig a sorsom.
Rem\u00e9nysug\u00e1r utol\u00e9rhet,
Mondhat egyszer az is sz\u00e9pet.<\/p>\n\n\n\n
Sz\u00e9pet, j\u00f3t \u00e9s val\u00f3s\u00e1got,
Lek\u00fczdve a t\u00e1vols\u00e1got.
A r\u00e9gm\u00falt is m\u00e1ra \u00e9bred,
Tal\u00e1n egyszer, ha \u00fagy \u00e9rzed.<\/p>\n\n\n\n
A tegnapb\u00f3l, majd holnap lesz,
Val\u00f3s\u00e1ghoz visszavezet.
Elt\u0171nnek az akad\u00e1lyok,
Lerombolva a korl\u00e1tot.<\/p>\n\n\n\n
Az eml\u00e9k hozz\u00e1d visszat\u00e9r,
Az ember, m\u00edg \u00e9l, csak rem\u00e9l.
Rem\u00e9nykedik bizakodva,
Nem hagyja mag\u00e1ra sorsa.<\/p>\n\n\n\n
A vulk\u00e1n is kit\u00f6r n\u00e9ha,
Nem nyugszik meg elz\u00e1rk\u00f3zva.
V\u00e1gyik az is, tal\u00e1n rem\u00e9l,
A gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szetn\u00e9l!<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2015-05-10<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"