ELBOCS\u00c1T\u00d3 \u00dcZENETEM<\/p>\n\n\n\n
Legjobb rendez\u0151 az \u00e9let,
Egyszer ad, majd elvesz v\u00e9gleg.
Megy mindenki maga \u00fatj\u00e1n,
V\u00e1ndorolva, – tal\u00e1n fur\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
Az eml\u00e9kek tov\u00e1bb \u00e9lnek,
Amik voltak r\u00e9gen, sz\u00e9pek.
Feled\u00e9sbe nem mer\u00fclnek,
Nem tudhatjuk, – kivel, s mi lesz?<\/p>\n\n\n\n
A t\u00e1vols\u00e1g, mint egy felh\u0151,
Eltakar, majd megny\u00edlik \u0151.
\u00daj\u00e9v k\u00f6sz\u00f6nt, majd rendesen,
S elm\u00e9l\u00e1zunk sz\u00e9p csendesen.<\/p>\n\n\n\n
\/A\/ vir\u00e1gok mik nek\u00fcnk ny\u00edltak,
Egym\u00e1s ut\u00e1n elhervadnak.
\/A\/ f\u00e1k levelei lehullnak,
M\u00faltunkra f\u00e1tylat bor\u00edtnak.<\/p>\n\n\n\n
M\u00falt, jelen, vagy j\u00f6v\u0151 k\u00e9pe,
Eggy\u00e9 v\u00e1lik k\u00e9pzeletbe\u2019.
N\u00e9ha megjelenik nek\u00fcnk,
Az id\u0151, mit feledtet\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
Volt egy hely, hol boldogs\u00e1g v\u00e1rt,
Elsiratjuk azt az \u00f3r\u00e1t.
Amit kit\u00e9pt\u00fcnk sz\u00edv\u00fcnkb\u0151l,
Kegyetlen\u00fcl, t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
Szeretet \u00e9s a szerelem,
Nem ugyanaz, – ne mondd nekem.
V\u00e1gyakoz\u00e1s \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tart,
Olyan, mint a dics\u0151 malaszt.<\/p>\n\n\n\n
Kincses sziget volt a v\u00e1runk,
Maros partj\u00e1n k\u00f3boroltunk.
A sok mad\u00e1r nek\u00fcnk dalolt,
Az \u00e9nek\u00fck, mir\u00f3lunk sz\u00f3lt.<\/p>\n\n\n\n
\u00c1rva lett az \u00f6reg Maros,
Kanyarogva n\u00e9ha dacos.
Mintha l\u00e1zadozna b\u0151szen,
G\u00e1tat t\u00f6rve eszel\u0151sen.<\/p>\n\n\n\n
Ahol s\u00edrok domborulnak,
Vir\u00e1g oda ritk\u00e1n jut csak.
Visszatekintenek fentr\u0151l,
A sorstalan \u00e9giekt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
Kacag\u00e1sod f\u00fclemben cseng,
Eml\u00e9kemben oly b\u00fasan zeng.
Vagy t\u00e1n g\u00fanykacajnak sz\u00e1ntad,
Elfojtva a r\u00e9gi v\u00e1gyad?<\/p>\n\n\n\n
Ezeregy \u00e9jnek mes\u00e9je,
Val\u00f3s\u00e1g lett, annak l\u00e9te,
Seherez\u00e1d\u00e9 elmondta,
Minden \u00e9jjel meg\u00e1lmodta.<\/p>\n\n\n\n
Egy\u00fctt \u00e1lmodoztunk vele,
\u00c9jszak\u00e1nk\u00e9nt, s reggelente.
Szertefoszlik minden \u00e1lom,
S fel\u00e9bred\u00fcnk egy sz\u00e9p napon.<\/p>\n\n\n\n
R\u00e1\u00e9bred\u00fcnk a tett\u00fcnkre,
Felel\u0151tlen d\u00f6nt\u00e9s\u00fcnkre.
Megmarad a sok bec\u00e9z\u00e9s,
Az \u0151szinte sz\u00f3, \u00e9s \u00e9rz\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n
Eldobtuk az \u00e1lmainkat,
Lehullott vele egy csillag.
Elrejtj\u00fck a k\u00f6nnycseppeket,
S temetj\u00fck az eml\u00e9keket.<\/p>\n\n\n\n
Elbocs\u00e1t\u00f3 \u00fczenetem,
Utadon mindig k\u00eds\u00e9rjen.
Jusson eszedbe majd n\u00e9ha,
Sz\u00fcl\u0151falud sz\u00e9p hat\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2015-07-20<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"