\u00c9JSZAKAI \u00c1LOM!<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9j kegyes \u00e1lmokat ny\u00fajt,
Z\u00f6rget n\u00e1lad egy kiskaput.
Rajta, bes\u00e9t\u00e1lok hozz\u00e1d,
S r\u00e1m tal\u00e1l ott az igaz v\u00e1gy.<\/p>\n\n\n\n
Elr\u00f6p\u00edt a boldogs\u00e1gba,
Vagy tal\u00e1n a mennyorsz\u00e1gba.
S egy\u00fctt \u00e1lmodozunk ketten,
Az igazi \u00e9denkertben.<\/p>\n\n\n\n
\u00c1lomorsz\u00e1g csod\u00e1i k\u00f6zt,
Suhanunk a tenger f\u00f6l\u00f6tt.
Kincses szigetn\u00e9l meg\u00e1llunk,
Bej\u00e1ratn\u00e1l elm\u00e9l\u00e1zunk.<\/p>\n\n\n\n
Felt\u0171nik a messzes\u00e9gben,
Ami \u00e9bren nincs a k\u00e9pben.
S\u00e9t\u00e1lunk a gyepsz\u0151nyegen,
A harmatos v\u00edzcseppeken.<\/p>\n\n\n\n
Mintha leveg\u0151ben j\u00e1rn\u00e1nk,
Karjaink k\u00f6zt cs\u00f3kra v\u00e1rn\u00e1nk.
\u00dagy tekint\u00fcnk fel az \u00e9gre,
Egy t\u00e1voli csillagk\u00e9pre.<\/p>\n\n\n\n
R\u00e9gen v\u00e1lasztottuk mi azt,
Ami nek\u00fcnk igaz malaszt.
Csillog\u00e1sa gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet,
Majd, csendesen tov\u00e1bb vezet.<\/p>\n\n\n\n
Feljutunk egy hegy b\u00e9rc\u00e9re,
Szikl\u00e1s hegynek tetej\u00e9re.
Letekint\u00fcnk a vil\u00e1gra,
\u00c1mulattal felruh\u00e1zva.<\/p>\n\n\n\n
Onnan a nagy magass\u00e1gb\u00f3l,
K\u00f6r\u00fcln\u00e9z\u00fcnk a t\u00e1volb\u00f3l.
Kutatjuk a boldogs\u00e1got,
Amire a sz\u00edv\u00fcnk v\u00e1gyott.<\/p>\n\n\n\n
Simogatjuk a felh\u0151ket,
Gyorsan fut\u00f3 fellegeket.
N\u00e9melyiken l\u00e9ket v\u00e1gunk,
Bel\u0151le es\u0151t csin\u00e1lunk.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00edzcseppek ragyog\u00e1sa,
J\u00e1tszadozva hull a t\u00e1jra.
A holdsug\u00e1r elk\u00eds\u00e9ri,
\u00d6r\u00f6mittasan vezeti.<\/p>\n\n\n\n
Megb\u00e1mulja tett\u00fcnk nyom\u00e1t,
A f\u00f6ldnek a szomjaz\u00e1s\u00e1t.
Megnyugszik a l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t\u00f3l,
Az es\u0151nek hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
A nagy hegyr\u0151l tov\u00e1bb \u00e1llunk,
\u00d6lelkezve andalogunk.
Eljutunk a Hortob\u00e1gyra,
Az alf\u00f6ldi r\u00f3nas\u00e1gra.<\/p>\n\n\n\n
T\u00fczes parip\u00e1n v\u00e1gtatunk,
Ostorokkal csattogtatunk.
Ajkunk ny\u00edlik nevet\u00e9sre,
A sz\u00e1nk kedves bec\u00e9z\u00e9sre.<\/p>\n\n\n\n
Elsuttogjuk a var\u00e1zssz\u00f3t,
A v\u00e1rva-v\u00e1rt m\u00e1mor\u00edt\u00f3t.
Szeretet\u00fcnknek ig\u00e9j\u00e9t,
Szerelm\u00fcnknek mes\u00e9s t\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Id\u0151nk lej\u00e1r, hajnalodik,
Az \u00e9bred\u00e9s k\u00f6zeledik.
B\u00facs\u00fat int\u00fcnk utolj\u00e1ra,
\u00c1lomvil\u00e1g orsz\u00e1g\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
Felpattannak a szemeink,
Val\u00f3-vil\u00e1g re\u00e1nk kacsint.
\u00c9bren mondjuk, hogy szeretlek,
Szerelm\u00fcnknek gy\u00fcm\u00f6lcse ez.<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2015-11-04<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"