GYERMEK\u00c9VEIM EML\u00c9KE!<\/p>\n\n\n\n
Esteledett, vagy este volt,
A k\u00e1lyh\u00e1ban, a t\u0171z pattogott.
K\u00f6r\u00fcl\u00fclte azt a csal\u00e1d,
Besz\u00e9lgettek, egyre tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n
Temett\u00e9k az elm\u00falt napot,
A szob\u00e1ban f\u00e9lhom\u00e1ly volt.
Csak a k\u00e1lyh\u00e1nak a t\u00fcze,
Vil\u00e1g\u00edtott annak f\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n
Mint kisgyermek hallgat\u00f3ztam,
S k\u00f6zben magamat megh\u00faztam.
Nem szerettem c\u00e9lpont lenni,
Cs\u00ednytev\u00e9sr\u0151l, besz\u00e1molni.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9ha k\u00e9rd\u0151n n\u00e9ztek re\u00e1m,
V\u00e1rt\u00e1k, hogy megny\u00edljon a sz\u00e1m.
Csendben vagy nagyon te gyerek,
Ap\u00e1m sz\u00f3lott, \u00e9s r\u00e1m n\u00e9zett.<\/p>\n\n\n\n
Nem tett\u00e9l rossz f\u00e1t a t\u0171zre,
K\u00e9rd\u00e9s\u00e9t nekem szegezte?
Nem \u00e9n mondtam, dehogy tettem,
Hat\u00e1rozottan feleltem.<\/p>\n\n\n\n
Biztosan elf\u00e1radt szeg\u00e9ny,
Nagyap\u00e1m sz\u00f3lt, engem v\u00e9dv\u00e9n.
K\u00f6zelebb h\u00faz\u00f3dtam hozz\u00e1,
Biztons\u00e1got ott tal\u00e1lv\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
Hagyj\u00e1tok m\u00e1r szeg\u00e9nyk\u00e9met,
Nagymam\u00e1m, huncutul n\u00e9zett.
L\u00e1tj\u00e1tok \u00e1rtatlans\u00e1g\u00e1t,
Olyan, mint egy kezes b\u00e1r\u00e1ny.<\/p>\n\n\n\n
Any\u00e1mnak is gyan\u00fas voltam,
Nem beteg t\u00e1n, hogy csendben van?
Ennyit mondott, s k\u00f6t\u00f6getett,
De cs\u00ednytev\u00e9st nem eml\u00edtett.<\/p>\n\n\n\n
B\u00fcszk\u00e9n kih\u00faztam h\u00e1t magam,
\u00dagy \u00e9reztem, nyert\u00fcgyem van.
De a felh\u0151k nem t\u0171ntek el,
Tornyosultak fejem felett.<\/p>\n\n\n\n
Ap\u00e1m fel\u00e1llt, s villany gy\u00fajtott,
Majd vissza\u00fclt, \u00e9s hallgatott.
S k\u00f6zben n\u0151v\u00e9remre n\u00e9zett.
K\u00e9rd\u0151en: – annyit k\u00e9rdezett.<\/p>\n\n\n\n
Te biztosan tudsz valamit,
Am\u00e9rt az \u00f6cs\u00e9d \u00fagy suny\u00edt?
Nem, nem, mondta, dehogy tudok,
Felelt, b\u00e1tortalanul ott.<\/p>\n\n\n\n
Megszeppenve, hozz\u00e1f\u0171zte,
S peregni kezdett a nyelve.
J\u00e1tszott \u00f6cs\u00e9m k\u00f6t\u00e9lt\u00e1ncost,
Egy nagy r\u00faddal egyens\u00falyzott.<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6t\u00e9s\u00e9t letette any\u00e1m,
\u00c9s k\u00e9tked\u0151n n\u00e9zett re\u00e1m.
Hol v\u00e9gezted mutatv\u00e1nyod,
L\u00e1tom nem lett semmi bajod?<\/p>\n\n\n\n
N\u0151v\u00e9rem csillog\u00f3 szeme,
S sz\u00e1ja, csak azt kerepelte.
Fent a gerincen baktatott,
Nagyon \u00fcgyes, \u00e9s b\u00e1tor volt.<\/p>\n\n\n\n
Ap\u00e1m arca fak\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt,
Hozz\u00e1m l\u00e9pett, \u00e9s ott csak \u00e1llt.
Kez\u00e9t v\u00e1llaimra tette,
Remegett, – de nem \u00e9rezte.<\/p>\n\n\n\n
Tudod, mit tett\u00e9l fent fiam,
Hogyne tudn\u00e1m, s b\u00e1tran mondtam?
Nem b\u00e1ntott, – de m\u00e9gis csak f\u00e1jt,
S most m\u00e1r \u00e9rtem aggodalm\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2015-11-29<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"