PAPOK \u00c9S A HITTAN<\/p>\n\n\n\n
A zenetanul\u00e1s nem tartozott a tanrendhez, ez egy plusz volt csup\u00e1n, ez\u00e9rt most visszat\u00e9rek a rendes tananyaghoz, amely a k\u00f6telez\u0151 el\u0151\u00edr\u00e1soknak megfelel\u0151en zajlott minden\u00fctt, \u00edgy iskol\u00e1nkban is.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00edr\u00e1s, olvas\u00e1s, sz\u00e1mol\u00e1s mell\u00e9, harmadik oszt\u00e1lyban felz\u00e1rk\u00f3zott a hittantan\u00edt\u00e1s. Ma is elevenen \u00e9l eml\u00e9kezetemben hittank\u00f6nyv\u00fcnk, melynek bor\u00edt\u00f3lapj\u00e1n Isten k\u00e9pe volt l\u00e1that\u00f3, ahogy k\u00f6ny\u00f6k\u00f6l a felh\u0151k h\u00e1t\u00e1n.
Az els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre, mint minden ut\u00e1n \u00e9rdekl\u0151d\u0151, j\u00f3 megfigyel\u0151 gyerek azonnal \u00e9szrevettem a hasonlatoss\u00e1got az Isten k\u00e9pe \u00e9s Mark\u00f3 zs\u00e1k \u00e9s madzag\u00e1rus zsid\u00f3 keresked\u0151 k\u00f6z\u00f6tt, akinek a De\u00e1k Ferenc utc\u00e1ban volt a boltja, \u00e9s naponta l\u00e1ttam a boltajt\u00f3ban \u00e1csorogni.<\/p>\n\n\n\n
El\u00e9rkezett az els\u0151 hittan\u00f3ra, melyet Junta P\u00e1ter tartott, aki kb. 120 kil\u00f3s k\u00f6zel k\u00e9t m\u00e9ter magas \u00f3ri\u00e1s volt.
Bar\u00e1ts\u00e1gosan k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt benn\u00fcnket, minek k\u00f6vetkezt\u00e9ben bizalmat t\u00e1pl\u00e1ltam ir\u00e1nta, \u00e9s miut\u00e1n el\u0151vett\u00fck a hittank\u00f6nyv\u00fcnket, illedelmesen jelentkeztem, \u00e9s boldogan adtam el\u0151 \u00e9szrev\u00e9telemet:
\u201eTisztelend\u0151 b\u00e1csi a k\u00f6nyv\u00f6n l\u00e9v\u0151 Isten k\u00e9p, annyira hasonl\u00edt Mark\u00f3 b\u00e1csihoz a zsid\u00f3 keresked\u0151h\u00f6z, mintha r\u00f3la k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k volna\u201d.
Ekkor tapasztaltam meg, hogy rossz emberismer\u0151 vagyok, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban megismerhettem, hogy milyen \u00e9rz\u00e9s egy \u00f3ri\u00e1st\u00f3l k\u00e9t pofont kapni jogos \u00e9szrev\u00e9telem\u00e9rt.
Amikor tov\u00e1bblapoztam a hittank\u00f6nyvet, \u00e9s Krisztus k\u00e9p\u00e9ben a zsid\u00f3 Farkas \u00f3r\u00e1st v\u00e9ltem felismerni. Ekkor m\u00e1r sz\u00f3lni sem mertem, mert nem akartam, hogy az \u00f3ri\u00e1s pap szadista hajlamait rajtam t\u00f6ltse ki.
Az eg\u00e9sz k\u00f6nyv \u00e1ttanulm\u00e1nyoz\u00e1sa ut\u00e1n d\u00f6bbentem r\u00e1, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a zsid\u00f3iskol\u00e1sok hittank\u00f6nyv\u00e9t adt\u00e1k t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l nek\u00fcnk, hisz minden szent zsid\u00f3 volt a k\u00f6nyvben.
Megd\u00f6bbentem, de csendben maradtam, \u00e9s b\u00f6lcsebbnek tal\u00e1ltam a hallgat\u00e1st, mert az jutott eszembe, mi van akkor, ha Junta P\u00e1ter is zsid\u00f3 volt valaha, \u00e9s az\u00e9rt kaptam a k\u00e9t pofont?<\/p>\n\n\n\n
Hittantan\u00e1raink Cimbi bar\u00e1tom\u00e9kkal laktak egy udvarban, ahol sokat megfordultam, \u00e9s mindig bizalmatlan voltam vel\u00fck az els\u0151 megismerked\u00e9s\u00fcnk eml\u00e9kek\u00e9nt.
Junta P\u00e1ter volt a Szervita papok f\u0151n\u00f6ke. Beosztott papok voltak: Cipri\u00e1n atya, (kis alacsony ember, aki mindig mosolygott, \u00e9s aranykeretes szem\u00fcveget viselt) Mikl\u00f3s atya, (rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3 megjelen\u00e9s\u0171 pap volt, aki gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en festett, \u00e9nekelt, \u00e9s j\u00f3l focizott) Manitusz testv\u00e9r (\u0151 nem tan\u00edtott benn\u00fcnket, mivel nem volt felszentelt pap, annak ellen\u00e9re, hogy teol\u00f3gi\u00e1t v\u00e9gzett, \u0151 a sekresty\u00e9s volt a k\u00e1poln\u00e1ban)<\/p>\n\n\n\n
Az oszt\u00e1lyunkban Sonkodi Pista, akinek orvos sz\u00fclei vall\u00e1sos emberek voltak, rendszeresen minden vas\u00e1rnap j\u00e1rt b\u00e1tyj\u00e1val, Sanyival ministr\u00e1lni a Szervita K\u00e1poln\u00e1ba.
\u00c9szrevett\u00fck, hogy akik ministr\u00e1lni j\u00e1rtak soha nem feleltek hittanb\u00f3l.
A k\u00f6vetkez\u0151 hittan\u00f3r\u00e1n megk\u00e9rdezt\u00fck, hogy j\u00e1rhatn\u00e1nk-e mi is ministr\u00e1lni?
Igen! \u2013 mondta tisztelend\u0151 b\u00e1csi, \u00e9s adott egy f\u00fczetet, amiben benne volt a ministr\u00e1l\u00e1s forgat\u00f3k\u00f6nyve.
A jobb oldali f\u0151 ministr\u00e1nsnak sok sz\u00f6veget kellet megtanulni, \u00e9s v\u00e1laszolni id\u0151nk\u00e9nt latinul a pap sz\u00f6veg\u00e9re. Cimbi bar\u00e1tom v\u00e1llalta a jobb oldali szerep\u00e9t.
A baloldalinak nem volt egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00f6vege, csup\u00e1n a k\u00f6nyvet kellett egyszer \u00e1tvinni az olt\u00e1r egyik oldal\u00e1r\u00f3l a m\u00e1sik oldalra, valamint a jobb oldalon bort \u00e9s vizet kellett \u00f6nteni a pap \u00e1ltal tartott kehelybe.
Ezt a szerepet v\u00e1llaltam \u00e9n, \u00e9s lettem a baloldali f\u0151 ministr\u00e1ns.
Az\u00e9rt h\u00edvt\u00e1k jobb, \u00e9s bal f\u0151 ministr\u00e1nsnak, mert volt olyan, hogy h\u00e1rom-n\u00e9gy ministr\u00e1ns \u00e1llt m\u00e9g a f\u0151 ministr\u00e1nsok mellett.
Miut\u00e1n k\u00e9szen \u00e1lltunk a ministr\u00e1l\u00e1sra Manitusz testv\u00e9r pr\u00f3b\u00e1t tartott vel\u00fcnk, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 vas\u00e1rnapt\u00f3l m\u00e1r a mienk lett 11 \u00f3rai mise, \u00e9s ez hossz\u00fa ideig \u00edgy is maradt.<\/p>\n\n\n\n
Be\u00f6lt\u00f6zk\u00f6dt\u00fcnk a szokny\u00e1s jelmezbe, \u00e9s h\u00edvat\u00e1sunk magaslat\u00e1n \u00e9rezt\u00fck magunkat. Ha v\u00e9letlen kicsit k\u00e9st\u00fcnk, \u00e9s valaki be\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a mi ruh\u00e1nkba, ak\u00e1r er\u0151vel is, de leh\u00faztuk r\u00f3la.
A t\u00edz\u00f3rai mis\u00e9n a Sonkodi testv\u00e9rek ministr\u00e1ltak mindig.
Aki k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk hamarabb \u00e9rt oda, \u00e9s \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be, azt kik\u00fcldt\u00e9k a h\u00edvek k\u00f6z\u00e9 p\u00e9nzt koldulni. Volt egy bord\u00f3ruh\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett kis zs\u00e1k, melynek az alj\u00e1n kis cseng\u0151 csilingelt. Az eg\u00e9sz pedig egy hossz\u00fa r\u00fadra volt r\u00e1h\u00fazva, \u00e9s azt ny\u00fajtottuk be a sorokban \u00fcl\u0151 h\u00edvek el\u00e9, hogy p\u00e9nzt dobjanak bele.
Egyszer \u00e9n lettem a soros, \u00e9s ahogy beny\u00fajtottam a perselyt, nem \u00e9rte el a p\u00e9nzt ny\u00fajt\u00f3.
Kicsit pr\u00f3b\u00e1ltam lend\u00edteni a r\u00fadon, minek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban lecs\u00faszott a persely, \u00e9s a sok t\u00edz, h\u00faszfill\u00e9res sz\u00e9jjelgurulta f\u00f6ld\u00f6n.
A h\u00edvek a padok al\u00e1 b\u00fajtak \u00e9s seg\u00edtettek felszedni az alamizsn\u00e1t.
Az olt\u00e1rn\u00e1l a mise term\u00e9szetesen tov\u00e1bb folyt.
Botr\u00e1nyos jelenet lett egy pillanat alatt, \u00fcgyetlens\u00e9gem miatt, pedig j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k vez\u00e9relt.
Mikor v\u00e9gre be\u00e9rtem a sekresty\u00e9be m\u00e1r ott \u00e1llt az ajt\u00f3ban Junta P\u00e1ter, aki a 11-es mis\u00e9t tartotta, \u00e9s csak annyit mondott: kisfiam te ne menj\u00e9l ki t\u00f6bb\u00e9 perselyezni.<\/p>\n\n\n\n
Egy m\u00e1sik alkalommal a mise el\u0151tti beharangoz\u00e1st b\u00edzt\u00e1k r\u00e1m. Nem volt \u0151rd\u00f6ng\u0151s dolog, mivel a bej\u00e1ratn\u00e1l l\u00f3gott a k\u00f6t\u00e9l, \u00e9s azzal lehetett harangozni.
Hat\u00e1rozott l\u00e9ptekkel mentem a harangk\u00f6t\u00e9l fel\u00e9, \u00e9s tiszteletteljes mozdulatokkal folyamatosan h\u00fazogatva sz\u00f3l\u00e1sra b\u00edrtam a harangot. De, hogy a monoton harangoz\u00e1st kiss\u00e9 sz\u00e1momra is \u00e9rdekess\u00e9 tegyem, id\u0151nk\u00e9nt nem engedtem el a k\u00f6telet, \u00edgy a lend\u00fclet ilyenkor felr\u00e1ntott a magasba.
K\u00f6zben mellettem folyamatosan \u00e9rkeztek a h\u00edvek.
Egy \u00f6nfeledt hint\u00e1z\u00e1s k\u00f6zepette s\u00falyom alatt elszakadt a m\u00e1r r\u00e9gen kiszolg\u00e1lt k\u00f6t\u00e9l, \u00e9s a harang p\u00e1r kong\u00e1s ut\u00e1n elcsendesedett.
\u00c9n, pedig ahogy visszahuppantam a f\u00f6ldre, egyens\u00falyomat nem tudtam megtartani, \u00e9s egy \u00f6regasszonyt, aki befel\u00e9 igyekezett, majdnem kil\u00f6ktem a templomb\u00f3l az utc\u00e1ra, mikor hanyatt estem.
A harang f\u00e9lrever\u00e9s\u00e9re rohant ki Manitusz testv\u00e9r, megn\u00e9zni, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt.
A f\u00f6ldr\u0151l felt\u00e1p\u00e1szkodva, \u00e1rtatlan arccal mutattam az elszakadt k\u00f6telet.
Manitusz testv\u00e9r j\u00f3s\u00e1gosan megsimogatta a fejem, m\u00e9g szerencse, hogy nem esett bajod, – mondta.
Hirtelen az jutott eszembe:
M\u00e9g j\u00f3, hogy nincs felszentelve papp\u00e1, mert akkor biztosan megpofozott volna, – amennyi esze van – mint egykor Juna P\u00e1ter tette.
E kis el\u0151j\u00e1t\u00e9k ut\u00e1n rendben lezajlott a mise.<\/p>\n\n\n\n
P\u00e1r h\u00e9ttel ezek ut\u00e1n egyed\u00fcl voltam a sekresty\u00e9ben, m\u00e1ig sem der\u00fclt ki, hogy t\u00e1rsaim mi\u00e9rt nem j\u00f6ttek.
Junta P\u00e1ter (mindig \u0151 pr\u00e9dik\u00e1lt a 11-es mis\u00e9n) r\u00e1m sz\u00f3lt, hogy \u00f6l\u00f6zzek gyorsan, mert ma kiv\u00e9telesen jobb f\u0151 ministr\u00e1ns leszek.
Szabadkoztam, hogy m\u00e9g soha nem ministr\u00e1ltam azon az oldalon.
Ne t\u00f6r\u0151dj vele, majd s\u00fagok, volt a v\u00e1lasz.
Gyorsam be\u00f6lt\u00f6ztem, \u00e9s Manitusz testv\u00e9r m\u00e1r nyitotta is az ajt\u00f3t.
Hat\u00e1rozott mozdulattal megh\u00faztam a cseng\u0151 zsin\u00f3rj\u00e1t, ahogy bel\u00e9pt\u00fcnk a templomba, (ez a bal f\u0151 ministr\u00e1ns dolga) mely csenget\u00e9s jelz\u00e9s\u00e9re megsz\u00f3lalt az orgona, \u00e9s kezdet\u00e9t vette a mise.
Minden a legnagyobb rendben volt, a latin sz\u00f6veget teljes eg\u00e9sz\u00e9be a pap mondta el, mivel \u00e9n nem tudtam.
E kis sz\u00e9ps\u00e9ghib\u00e1val eljutottunk od\u00e1ig, amikor a k\u00f6nyvet \u00e1t kellett vinni a m\u00e1sik oldalra.
A P\u00e1ter halkan lesz\u00f3lt: A k\u00f6nyvet.
\u00c9n \u00fagy \u00e9rtettem, hogy cs\u00f6ngess, mire j\u00f3l megr\u00e1ztam a mellettem l\u00e9v\u0151 cseng\u0151t. (Ilyenkor n\u00e9ma csendnek kell lenni a templomban)
A P\u00e1ter megint lesz\u00f3lt: a k\u00f6nyvet.
\u00c9n ism\u00e9t nem \u00e9rtettem j\u00f3l, \u00e9s m\u00e9g hat\u00e1rozottabban csengettem.
A h\u00edvek nem tudt\u00e1k elk\u00e9pzelni mi\u00e9rt csengetek, mikor ilyenkor csendes \u00e1jtatoss\u00e1g van?
P\u00e1ter megunta a csenget\u00e9seimet, \u00e9s \u00e1tvitte \u0151 a k\u00f6nyvet.
M\u00e9g most sem \u00e9rtem, hogy mi\u00e9rt nem mindegy, hogy melyik oldalon van a k\u00f6nyv?
Ezut\u00e1n, mint bal f\u0151 ministr\u00e1ns m\u00e1r tudtam, hogy mikor k\u00f6vetkezik a bor \u00f6nt\u00e9se a kehelybe.
Oda\u00e1lltam a helyemre a k\u00e9t kis kancs\u00f3val, \u00e9s v\u00e1rtam, hogy ny\u00fajtsa fel\u00e9m a kelyhet a pap.
Junta P\u00e1ter soha nem k\u00e9rt vizet, \u00e9s mikor \u00f6nteni akartam felnyomta a kis kancs\u00f3t a kehellyel, hogy ne tudjak \u00f6nteni bel\u0151le.
Egy sz\u00e9p lass\u00fa akkur\u00e1tusas mozdulattal bele\u00f6nt\u00f6ttem a kehelybe az \u00f6sszes bort, majd egy hirtelen lend\u00fclettel, miel\u0151tt m\u00e9g megakad\u00e1lyozhatott volna ut\u00e1na \u00f6nt\u00f6ttem az \u00f6sszes vizet.
A P\u00e1ter m\u00e9regbe j\u00f6tt, de a h\u00edvek el\u0151tt, nem mert nyakon v\u00e1gni, de helyette lesz\u00f3lt csendben: \u201eMeg ne l\u00e1ssalak itt t\u00f6bb\u00e9, te bajkever\u0151\u201d.
Az \u00farfelmutat\u00e1s ut\u00e1n k\u00f6vetkezett az \u00e1ldoz\u00e1s, amikor a h\u00edvek az olt\u00e1rt a padsorokt\u00f3l elv\u00e1laszt\u00f3 l\u00e9pcs\u0151 melletti korl\u00e1t el\u00e9 t\u00e9rdepeltek, hogy a pap sz\u00e1jukba tegye az osty\u00e1t.
Nekem ott kellett mennem P\u00e1ter oldala mellett, \u00e9s a kezemben l\u00e9v\u0151 ez\u00fcst t\u00e1lc\u00e1t oda kellett tartanom annak az \u00e1lla al\u00e1, aki \u00e9ppen az osty\u00e1t kapta.
A sok fogatlan \u00f6regasszony olyan nevets\u00e9gesen n\u00e9zett ki, mint mikor a mad\u00e1rfi\u00f3k\u00e1k v\u00e1rj\u00e1k t\u00e1togva az eles\u00e9get. El-el, mosolyogtam magam, mivel n\u00e9mely l\u00e1tv\u00e1ny olyb\u00e1 t\u0171nt, mintha k\u00fatba n\u00e9ztem volna.
A t\u00e1tog\u00f3 bany\u00e1k \u00e1tszellem\u00fclt arcot v\u00e1gtak, mikor megkapt\u00e1k a szent osty\u00e1t, \u00e9s bizony\u00e1ra soknak esz\u00e9be jutott, milyen j\u00f3, hogy a pap feloldozta \u0151ket b\u0171neik\u00e9rt, pedig van fiatals\u00e1guk idej\u00e9b\u0151l sok olyan b\u0171n is, amit akkor nem mertek meggy\u00f3nni, v\u00e9n fejjel meg m\u00e1r sz\u00e9gyellik.
Fiatal gyermekk\u00e9nt meg\u00e9rlel\u0151d\u00f6tt bennem az a tudat: A n\u0151k sokkal b\u0171n\u00f6sebbek, mint a f\u00e9rfiak, mivel gy\u00f3nni, \u00e1ldozni szinte csaknem mindig a n\u0151k j\u00f6ttek.
Miut\u00e1n a nagytisztess\u00e9g\u0171, becs\u00fcletben meg\u00f6regedett h\u00edvek a hely\u00fckre \u00fcltek, a h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sze a mis\u00e9nek m\u00e1r zavartalanul fejez\u0151d\u00f6tt be.<\/p>\n\n\n\n
Mise ut\u00e1n elk\u00f6sz\u00f6ntem, \u00e9s tartottam magam a P\u00e1ter utas\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 nem mentem ministr\u00e1lni.
Mikor Cimbi bar\u00e1tomnak elmes\u00e9ltem a t\u00f6rt\u00e9nteket, j\u00f3t nevetett, \u00e9s \u0150 is kil\u00e9pett a ministr\u00e1nsok k\u00f6tel\u00e9k\u00e9b\u0151l, mivel m\u00e1ssal nem volt kedve papi szolg\u00e1t j\u00e1tszani.<\/p>\n\n\n\n
R\u00f6viddel ezek ut\u00e1n Mikl\u00f3s atya, \u00e9s Manitusz testv\u00e9r elvittek benn\u00fcnket oszt\u00e1lykir\u00e1ndul\u00e1sra a Maros-partra.
Egy igazi sz\u00e1mh\u00e1bor\u00fa csata ut\u00e1n finom uzsonn\u00e1val l\u00e1ttak el a t\u00e1rsas\u00e1got, melyet k\u00f6vet\u0151en r\u00f6vid pihen\u0151 k\u00f6vetkezett, amikor Mikl\u00f3s atya, a szent\u00edr\u00e1sb\u00f3l olvasott fel r\u00e9szleteket.
Ezek ut\u00e1n k\u00e9t t\u00e1borra osztotta az oszt\u00e1lyt, \u00e9s focimeccs k\u00f6vetkezett.
Mikl\u00f3s atya az egyik f\u00e9lid\u0151t az egyik csapatban, a m\u00e1sik f\u00e9lid\u0151t a m\u00e1sik csapatban j\u00e1tszotta, \u00fagy, hogy a szokny\u00e1ja fel volt t\u0171rve, mint ahogy a foly\u00f3ban mos\u00f3 asszonyok szokt\u00e1k alkalmazni.
A focip\u00e1lya a csordaj\u00e1r\u00e1son volt, ahol el\u0151tt\u00fcnk tehenek legeltek, melyeket a csord\u00e1s elhajtotta, \u00e1tadva nek\u00fcnk a terepet p\u00e1ly\u00e1nak.
\u0150sr\u00e9gi jelens\u00e9g, hogy a teh\u00e9nszar mindig lapj\u00e1ra esik.
\u00cdgy volt ez a focimeccs\u00fcnk idej\u00e9n is. –
Mikor egy\u00fctt voltunk az aty\u00e1val, volt egy t\u00e1voli szabadr\u00fag\u00e1sunk.
Az atya sz\u00f3lt, hogy \u00e1ll\u00edtsam le a labd\u00e1t. Le\u00e1ll\u00edtottam, mikor intett, hogy kiss\u00e9 vigyem k\u00f6zelebb a kapu fel\u00e9.
Ekkor vettem \u00e9szre, hogy a f\u0171b\u0151l egy sz\u00e9p nagy teh\u00e9nlep\u00e9ny kandik\u00e1l ki.
R\u00e1tettem a labd\u00e1t, \u00e9s megk\u00e9rdeztem, – itt j\u00f3?
Igen \u2013 v\u00e1laszolta.
Majd nekifutott a labd\u00e1nak, \u00e9s teljes er\u0151b\u0151l sz\u00e9tr\u00fagta a teh\u00e9nszart, mely minden fel\u00e9 fr\u00f6csk\u00f6l\u0151d\u00f6tt.
Szerencs\u00e9re \u00edgy is g\u00f3l lett, de az atya odaszaladt hozz\u00e1m, \u00e1m \u00fatk\u00f6zben elsz\u00e1llt a haragja, \u00e9s csak annyit mondott: – Ez rossz vicc volt!<\/p>\n\n\n\n
Ez volt az els\u0151 \u00e9s utols\u00f3 kir\u00e1ndul\u00e1sunk a papokkal, \u00e9s mintegy k\u00e9t h\u00e9t m\u00falva \u00e9jjel letart\u00f3ztatt\u00e1k a Szervita Rend mak\u00f3i papjait, mely h\u00edrt Cimbi hozta reggel az iskol\u00e1ba.
Soha t\u00f6bb\u00e9 nem hallottunk r\u00f3luk. Hogy mi volt a v\u00e1d ellen\u00fck, nem der\u00fclt ki soha?
Junta P\u00e1terre sem haragudtam a k\u00e9t pofon\u00e9rt a letart\u00f3ztat\u00e1suk ut\u00e1n. Alapj\u00e1ba v\u00e9ve j\u00f3 emberek voltak, \u00e9s szerettek benn\u00fcnket a maguk m\u00f3dj\u00e1n.
Az egyh\u00e1zzal m\u00e9g a szem\u00e9lyes kapcsolatom nem szakadt meg, mivel megtudtam, hogy az \u00fajv\u00e1rosi iskol\u00e1ban Sz\u00edvtest\u0151r G\u00e1rda m\u0171k\u00f6dik.
Sz\u00fcleimnek bejelentettem, hogy szeretn\u00e9k beiratkozni, amit nem elleneztek.
Rendszeresen elj\u00e1rtam a foglalkoz\u00e1sokra, amelyek hasonl\u00f3k voltak a cserk\u00e9sz, vagy \u00fatt\u00f6r\u0151 mozgalomhoz, csak vall\u00e1sos keretekben.
A foglalkoz\u00e1sokat papok tartott\u00e1k, \u00e9s igyekeztek otthonoss\u00e1 tenni az egy\u00fcttl\u00e9teket.
Uzsonn\u00e1kat, tead\u00e9lut\u00e1nokat rendeztek sz\u00e1munkra.<\/p>\n\n\n\n
Egy nap bejelentett\u00e9k, hogy 1948. m\u00e1jus 23-\u00e1n Mindszenty J\u00f3zsef hercegpr\u00edm\u00e1s megl\u00e1togatja v\u00e1rosunkat, \u00e9s mivel H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely fel\u0151l \u00e9rkezik, mi az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt lesz\u00fcnk, akik az iskola el\u0151tt fogadjuk majd k\u00eds\u00e9ret\u00e9vel egy\u00fctt, ez\u00e9rt erre az alkalomra \u00fcnnepi \u00f6lt\u00f6z\u00e9kben jelenj\u00fcnk meg.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"