AZ UTOLS\u00d3 TORNAVERSENY<\/p>\n\n\n\n
Gimn\u00e1ziumi zenekarommal Mak\u00f3n a D\u00c9FOSZ b\u00e1lterm\u00e9ben muzsik\u00e1ltunk reggel n\u00e9gy \u00f3r\u00e1ig.
Hat \u00f3rakor indult a buszunk B\u00e9k\u00e9scsab\u00e1ra, Vid\u00e9ki Orsz\u00e1gos Torn\u00e1szbajnoks\u00e1gra.
A buszban v\u00e9gigaludtam az utat, \u00e9s mint ifj\u00fa tit\u00e1n, \u00fagy \u00e9reztem, hogy teljesen kipihentem magam, amit a versenyen el\u00e9rt eredm\u00e9nyem igazolt is.
Csapat \u00e9s egy\u00e9ni verseny volt, ami azt jelentette, hogy mind a hat szeren be kellett mutatni a k\u00f6telez\u0151en el\u0151\u00edrt, valamint a szabadon v\u00e1lasztott gyakorlatokat.
Ront\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl fejeztem be minden gyakorlatot, \u00e9s szabadon v\u00e1lasztottban lovon, \u00e9s gy\u0171r\u0171n harmadik lettem.
Csapatban csak a Kiskunf\u00e9legyh\u00e1zi Testnevel\u00e9si Gimn\u00e1zium el\u0151z\u00f6tt meg benn\u00fcnket. A sok r\u00e9sztvev\u0151 miatt meglehet\u0151sen hossz\u00fa lett a verseny, ez\u00e9rt a szok\u00e1sost\u00f3l elt\u00e9r\u0151en, nem a verseny sz\u00ednhely\u00e9n volt az eredm\u00e9nyhirdet\u00e9s, hanem a d\u00e9lut\u00e1n n\u00e9gy \u00f3rakor kezd\u0151d\u0151 eb\u00e9d el\u0151tt a vend\u00e9gl\u0151ben.
Mindenki \u00e1tvette az \u00e9rm\u00e9t, oklevel\u00e9t, \u00e9s farkas\u00e9hesen nekil\u00e1ttunk a finom falatok felfal\u00e1s\u00e1hoz.
Senki nem besz\u00e9lt, f\u00e1radt voltunk a maratoni verseny ut\u00e1n, \u00edgy el\u0151t\u00e9rbe csup\u00e1n az ev\u00e9s ker\u00fclt.
Moh\u00f3n falatoztam, amikor olyan \u00e9rz\u00e9s vett er\u0151t rajtam, amit sem azel\u0151tt, sem az\u00f3ta nem \u00e9reztem. Mintha v\u00f6d\u00f6rb\u0151l \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k volna r\u00e1m a vizet, elkezdett szakadni r\u00f3lam a v\u00edz, \u00e9s e ver\u00edt\u00e9kez\u00e9s k\u00f6zben szinte j\u00e1rt\u00e1nyi er\u0151m sem maradt.
Egy percig tartott mindez, amit a senkinek sem k\u00edv\u00e1nok.
Ut\u00e1na j\u00f3\u00edz\u0171en befejeztem az eb\u00e9det, \u00e9s haz\u00e1ig a buszban akt\u00edv r\u00e9szese voltam a viccel\u0151d\u00e9snek, \u00e9s az ilyenkor szok\u00e1sos t\u00e1rsalg\u00e1snak.
Fizik\u00e1lisan j\u00f3 \u00e1llapotban \u00e9rtem haza, \u00e9s mes\u00e9ltem el sz\u00fcleimnek a versenyt, nem hallgatva el a pillanatnyi rosszull\u00e9temet sem.
Ekkor ap\u00e1m megjegyezte: \u201eKapt\u00e1l a sorst\u00f3l egy figyelmeztet\u00e9st, \u00e9s gondolj arra, mi t\u00f6rt\u00e9nt volna, ha valamelyik szeren \u00e9r utol az a gyenges\u00e9g\u201d.
Akkor nem vettem semmibe ap\u00e1m pesszimista megjegyz\u00e9s\u00e9t, de id\u0151nk\u00e9nt nem tudtam szabadulni v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t\u0151l, \u00e9s mint sokan teszik, magamba fordultam, \u00e9s r\u00e1j\u00f6ttem az igazs\u00e1gra.
B\u00fcntetlen\u00fcl nem lehet f\u00e1radtan semmilyen sportot \u0171zni, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy olyan vesz\u00e9lyes, s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny sportot nem, mint a torna.
Ekkor megsz\u00fcletett az elhat\u00e1roz\u00e1som, \u00e9s el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a zene, amib\u0151l k\u00e9s\u0151bb tisztess\u00e9gesen meg\u00e9ltem, \u00e9s neveltem gyermekeimet.
A torn\u00e1t versenyszer\u0171en nem m\u0171veltem tov\u00e1bb, de a nemr\u00e9g elhunyt Ivanics G\u00e9za testnevel\u0151 bar\u00e1tommal egy ideig a Szent Istv\u00e1n t\u00e9ri tornacsarnokban, t\u00f6bb m\u00e1s bar\u00e1ttal egy\u00fctt \u00f6sszej\u00f6tt\u00fcnk, \u00e9s levezet\u00e9sk\u00e9nt k\u00f6nnyebb gyakorlatokkal elb\u00facs\u00faztunk a vil\u00e1g egyik legszebb sport\u00e1g\u00e1t\u00f3l.
A mai napig sem tudom eld\u00f6nteni, hogy helyesen cselekedtem e, hogy felfel\u00e9 \u00edvel\u0151 torn\u00e1szkarrierem \u00edg\u00e9retes j\u00f6v\u0151j\u00e9nek h\u00e1tat ford\u00edtva zen\u00e9sz lettem.
\u00d6sszehasonl\u00edthatatlan a k\u00e9t p\u00e1lya, \u00e9s m\u00e9g most sem tudn\u00e1m eld\u00f6nteni, melyik \u00e1llt k\u00f6zelebb hozz\u00e1m: A fegyelmezett \u00f6nmegtart\u00f3ztat\u00f3 akt\u00edv sport, vagy a boh\u00e9m, bacchusi \u00e9jszakai vesz\u00e9lyeknek kitett zen\u00e9szsors, ahol \u00e1rtatlanul is k\u00f6nnyen \u00e1ldozatul eshet az ember a l\u00e9ha n\u0151k kivetett h\u00e1l\u00f3j\u00e1nak.
Egy biztos ar\u00e1nylag j\u00f3kor sz\u00fclettem, mert ha most kezden\u00e9m a p\u00e1ly\u00e1t, \u00e9s a sz\u00f3rakoztat\u00f3zen\u00e9sz \u00e9letet v\u00e1lasztan\u00e1m, a hidegv\u00edzre val\u00f3t sem biztos, hogy meg tudn\u00e1m keresni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"