SZEKERES JULIANNA<\/p>\n\n\n\n
Csongr\u00e1d-megye legszebb kerthelys\u00e9ge volt a Korona patin\u00e1s sz\u00f3rakoz\u00f3helye.
Az emeletes \u00e9p\u00fclet tet\u0151szerkezet\u00e9ig z\u00f6ld fut\u00f3 bor\u00edtotta a falakat. K\u00f6rben nyitott tet\u0151szerkezet volt kialak\u00edtva k\u00e9t sor asztalnak. K\u00f6z\u00e9pen sz\u00f6k\u0151k\u00fat, \u00e9s sz\u00e9tnyithat\u00f3 hatalmas erny\u0151, valamint a zenekarnak egy k\u00fcl\u00f6n lenyithat\u00f3 erny\u0151.
Ha v\u00e9letlen esett az es\u0151, csup\u00e1n p\u00e1r asztal nem volt fedett, de m\u00e9gis kerthelys\u00e9g volt.
Le\u00edrni nagyon neh\u00e9z \u00e9leth\u0171en, de egy biztos, a legmelegebb ny\u00e1ri napokban is kellemes h\u0171v\u00f6s leveg\u0151 fogadta az oda bet\u00e9ved\u0151ket, \u00e9s kedvelt sz\u00f3rakoz\u00f3helye volt a v\u00e1rosnak, mindennapos t\u00e1bl\u00e1s h\u00e1zzal.
Term\u00e9szetesen F\u00e1tyol Misi \u00e9s zenekara muzsik\u00e1lt minden este.<\/p>\n\n\n\n
T\u00e1nciskola ut\u00e1n rendszeresen bel\u00e1togattam egy kis b\u00e9k\u00e9s pihen\u00e9ses sz\u00f3rakoz\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9ben.
Szerd\u00e1n a H\u00f3vir\u00e1g cukr\u00e1szd\u00e1ban zenesz\u00fcnnap volt, \u00edgy ilyenkor k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sokan voltak mindig.
Ahogy bel\u00e9ptem Erdei Imre b\u00e1csi integetett a zen\u00e9sz asztalt\u00f3l. Le\u00fcltem hozz\u00e1, h\u00e1ttal a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek.
Mindenf\u00e9l\u00e9r\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk, mikor megjegyezte:
\u201e A h\u00e1tad m\u00f6g\u00f6tt kiss\u00e9 beljebb \u00fcl egy nagyon csinos h\u00f6lgy\u201d.
Most az el\u0151bb utas\u00edtotta el a negyedik f\u00e9rfit, aki t\u00e1ncra akarta k\u00e9rni.
Fogadjunk, hogy veled elmegy t\u00e1ncolni. Eddig m\u00e9g nem l\u00e1ttam a h\u00f6lgyet, ez\u00e9rt kimentem a mosd\u00f3ba, \u00e9s visszaj\u00f6vet szemrev\u00e9teleztem, majd le\u00fcltem, \u00e9s elismertem, hogy igaza van, nagyon csinos, de j\u00f3val \u00f6regebb n\u00e1lam.
\u00c1ll a fogad\u00e1s k\u00e9rdezte? Egy k\u00f6r a zenekarnak, \u00e9s nek\u00fcnk.
Vonakodtam, de mikor megk\u00e9rdezte:
\u201eNem mered felk\u00e9rni?\u201d – Fel\u00e1lltam \u00e9s elindultam a h\u00f6lgy asztal\u00e1hoz.
Az el\u0151zm\u00e9nyek miatt mindenki figyelte, hogy mi lesz a sorsom.
Asztal\u00e1hoz \u00e9rve udvariasan meghajoltam:
\u201eSzabad egy t\u00e1ncra\u201d \u2013 mondtam.
R\u00e1m n\u00e9zett, – \u201eGyerekkel nem t\u00e1ncolok\u201d – felelte.
Ism\u00e9t meghajoltam \u00e9s f\u00e9lig hangosan megjegyeztem:
\u201eBocs\u00e1sson, meg nem tudtam, hogy \u00e1llapotos\u201d.
A mellette l\u00e9v\u0151 asztaln\u00e1l halk nevet\u00e9s k\u00f6vette feleltemet.
Miel\u0151tt t\u00e1voztam volna, v\u00e1rjon mondta, majd fel\u00e1llt, bel\u00e9m karolt, \u00e9s elindultunk a t\u00e1ncplacc fel\u00e9.
El\u0151z\u00e9kenyen bemutatkoztam, \u00e9s t\u00e1ncolni kezdt\u00fcnk.
Ekkor l\u00e1ttam, hogy a v\u00e1rtn\u00e1l is sokkal csinosabb.
V\u00e1llig \u00e9r\u0151 bog\u00e1rfekete haj, h\u00f3feh\u00e9r arc, a kiss\u00e9 kiv\u00e1gott bl\u00faz telt kebleket takart, karcs\u00fa der\u00e9k, \u00e9s hossz\u00fa form\u00e1s l\u00e1bak, melyeket t\u00e9rdig takart szokny\u00e1ja.
El\u0151sz\u00f6r t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1ssal t\u00e1ncoltunk, majd hozz\u00e1m simult, \u00e9s ism\u00e9t elt\u00e1volodva megk\u00e9rdezte.
Szabad k\u00e9rdeznem h\u00e1ny \u00e9ves?
H\u00fasz mondtam, kiss\u00e9 \u00f6regb\u00edtve magam.
Huncut mosollyal v\u00e1laszolva megjegyezte, akkor j\u00f3l mondtam, hogy gyerekkel nem t\u00e1ncolok.
N\u00e9z\u0151pont k\u00e9rd\u00e9se!
Lehet, hogy nem \u00e9n vagyok gyerek, hanem \u00f6n az \u00f6reg.
Mindig ilyen cs\u00edp\u0151s a nyelve! \u2013Felelte, \u00e9s hozz\u00e1tette:
\u201eLehet, hogy igaza van, mert \u00e9n pont harminc vagyok\u201d.
Majd ism\u00e9t hozz\u00e1m simult, \u00e9s ott is maradt, mik\u00f6zben \u00e9reztem, hogy m\u00e1r egy s\u00f3haj sem f\u00e9rne el k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk.
Rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3 t\u00e1rsalg\u00f3 volt, \u00edgy minden g\u00e1tl\u00e1s felold\u00f3dott.
Hallottam, hogy a zenekar befejez\u00e9shez k\u00f6zeledik, \u00edgy megk\u00e9rdeztem:
T\u00e1ncolunk m\u00e9g?
Igen, de menj\u00fcnk innen, mert mindenki minket b\u00e1mul.
Csak az \u00d6n sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, mivel engem mindenki ismer, feleltem kedves udvariass\u00e1ggal.
Helyre k\u00eds\u00e9rtem, mik\u00f6zben a f\u00fclembe s\u00fagta, kinn az ajt\u00f3 el\u0151tt v\u00e1rom.<\/p>\n\n\n\n
Vissza\u00fcltem az asztalunkhoz, fizetni akartam, de Imre b\u00e1csi megjegyezte ma dupl\u00e1n nyertes vagy, – majd miut\u00e1n m\u00e1r a h\u00f6lgy kiment, elk\u00f6sz\u00f6ntem, \u00e9s k\u00f6vettem \u0151t.
Elindultam vele a KIOSZ kertbe, (Park mozi mellett) ahol Dr. Kiss Ern\u0151 \u00e9s zenekara muzsik\u00e1lt.
P\u00e1r l\u00e9p\u00e9st ment\u00fcnk, mikor bel\u00e9m karolt.
Mindig ut\u00e1ltam, ha valaki bel\u00e9m csimpaszkodik, de mikor \u00e9reztem kebl\u00e9nek kem\u00e9nys\u00e9g\u00e9t, megbocs\u00e1tottam m\u00e9g a kor\u00e1t is.
Be\u00fclt\u00fcnk a hangulatos kertbe, \u00e9s megk\u00e9rdeztem, mivel k\u00edn\u00e1lhatom meg.
Akkor is, \u00e9s m\u00e9g egy\u00fctt voltunk, mindig k\u00e1v\u00e9t, vagy \u00fcd\u00edt\u0151t ivott.
Z\u00e1r\u00f3r\u00e1ig t\u00e1ncolgattunk, mivel nem volt kedvem m\u00e9g elv\u00e1lni t\u0151le, kis\u00e9t\u00e1ltunk a parkba, ahol egy ideig besz\u00e9lgett\u00fcnk, majd megk\u00e9rdeztem:
\u201eHov\u00e1, k\u00eds\u00e9rhetem?
A sz\u00e1llod\u00e1ban lakom.
Ism\u00e9t bel\u00e9m karolt, \u00e9s m\u00edg ment\u00fcnk sz\u00f3val tartott.
Kellemes hangja, volt mely szinte nyugalmat var\u00e1zsolt mosolyg\u00f3s arc\u00e1val.
A sz\u00e1lloda ajtaj\u00e1n\u00e1l megjegyezte:
\u201eFelh\u00edvn\u00e1m, de a port\u00e1s \u00fagysem engedn\u00e9 fel\u201d!
Rendben! \u2013 V\u00e1laszoltam, akkor v\u00e1rjon meg az emeleten, majd a szem\u00e9lyzeti l\u00e9pcs\u0151n felmegyek, de egy \u00f3rakor bez\u00e1rj\u00e1k a nagykaput, \u00edgy reggel \u00f6tig ott kell maradnom.
V\u00e1rom!
Ahogy visszamentem megl\u00e1ttam, hogy a cukr\u00e1szda ajtaja nyitva van, \u00e9s az elsz\u00e1mol\u00e1st csin\u00e1lt\u00e1k.
Bementem, \u00e9s k\u00e9rtem egy \u00fcveg sz\u00fcrkebar\u00e1tot elvitelre. El\u0151sz\u00f6r nem akartak adni, de a p\u00e9nzt\u00e1ros azt mondta, majd sz\u00e1ml\u00e1zzuk reggel.<\/p>\n\n\n\n
A sz\u00e1lloda folyos\u00f3j\u00e1n szob\u00e1j\u00e1nak ajtaj\u00e1ban v\u00e1rt, \u00e9s mikor megl\u00e1tott kinyitotta az ajt\u00f3t, \u00e9s el\u0151re engedett.
Hellyel k\u00edn\u00e1lt, majd lement a port\u00e1ra felbontatni a boromat.
Mik\u00f6zben sz\u00fcrcs\u00f6lgettem a kellemesen h\u0171t\u00f6tt ned\u0171t, megk\u00e9rdeztem:
Meddig marad Mak\u00f3n?
Rend\u0151r vagyok, \u00e9s egy \u00fcgyben nyomozok, de ha v\u00e9gzek, azonnal vissza kell mennem Pestre.
Bizony\u00e1ra nagyon j\u00f3 nyomoz\u00f3?
Mib\u0151l gondolja?
Onnan, hogy r\u00e1m tal\u00e1lt.
Elnevette mag\u00e1t, majd fel\u00e1llt, megpuszilt, \u00e9s hozz\u00e1tette:
\u201eIm\u00e1dom a humorod\u201d.
Ett\u0151l kezdve tegez\u0151dt\u00fcnk.
M\u00e1s elfoglalts\u00e1gunk miatt nem sokat aludtunk, \u00edgy reggel m\u00e9g pihent, amikor elmentem. (Ez a sz\u00f6k\u00e9s v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rt eg\u00e9sz \u00e9letemben)<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1snap szabad voltam, \u00edgy a meg\u00e1llapod\u00e1sunk \u00e9rtelm\u00e9ben lement\u00fcnk a Maros-partra.
Soha nem volt pl\u00e9dem a strandon, de Jutka kedv\u00e9\u00e9rt vittem egyet. Mikor elindultunk felk\u00edn\u00e1ltam, a ker\u00e9kp\u00e1rom v\u00e1z\u00e1t \u00fcl\u00e9sk\u00e9nt, amit furcsa gesztussal fogadott, majd fel\u00fclt. Menet k\u00f6zben megjegyeztem:
\u201eSzerencse, hogy j\u00f3l ismerem az utat, k\u00fcl\u00f6nben biztos, hogy valamelyik \u00e1rokban k\u00f6tn\u00e9nk ki\u201d.
Mib\u0151l gondolod? \u2013 k\u00e9rdezte kac\u00e9rk\u00e1s mosollyal.
Abb\u00f3l, hogy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kebleidre innen fentr\u0151l t\u00f6k\u00e9letes a r\u00e1l\u00e1t\u00e1s.
Nevetett, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lta a lehetetlent, \u00f6ssz\u00e9bb h\u00fazni a kiv\u00e1g\u00e1st.
Mikor a strandhoz \u00e9rt\u00fcnk, azt mondta, \u00fat\u00e1lom a t\u00f6meget, nincs itt olyan hely, ahol csak kettesben lehetn\u00e9nk?
Nem \u00e1lltam meg, hanem tov\u00e1bb hajtottam, \u00e9s mintegy k\u00e9t kilom\u00e9terrel od\u00e1bb a hatalmasra n\u0151tt f\u00fczes \u00f6sv\u00e9ny\u00e9n bement\u00fcnk egy tiszt\u00e1sra, k\u00f6zvetlen a v\u00edzpartra, \u00e9s \u201etany\u00e1t\u201d \u00fct\u00f6tt\u00fcnk.
Egym\u00e1shoz simulva csendben hallgattuk a Maros csordog\u00e1l\u00f3 hangj\u00e1t, \u00e9s egy id\u0151 ut\u00e1n engedt\u00fcnk \u00c1mor cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1nak, majd belement\u00fcnk csak \u00fagy puc\u00e9ron a sz\u00fcrk\u00e9sz\u00f6ld v\u00edzbe, \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00fcnket lelt\u00fck a f\u00fcrd\u00e9sben is.
Miut\u00e1n Jutk\u00e1t felseg\u00edtettem a meredek parton, visszaugrottam a v\u00edzbe, \u00fasztam egy kicsit, majd der\u00e9kig \u00e9r\u0151 v\u00edzben pancsolva \u00e1csorogtam, mikor a k\u00f6zelb\u0151l z\u00f6rg\u00e9sre lett\u00fcnk figyelmesek.
Jutka mag\u00e1ra tekerte t\u00f6r\u00fclk\u00f6z\u0151j\u00e9t, \u00e9s le\u00fclt a pl\u00e9dre, mikor a f\u0171zf\u00e1k \u00e1gait f\u00e9lrehajtva megjelent egy id\u0151sebb f\u00e9rfi, h\u00f3na alatt egy k\u00f6teg vessz\u0151vel.
Adjon Isten! \u2013 K\u00f6sz\u00f6nt.
Mag\u00e1nak is! \u2013 Mondtam.
Van kap\u00e1s?
Az el\u0151bb m\u00e1r volt egy! Feleltem, \u00e9s k\u00f6zben Jutk\u00e1ra n\u00e9ztem, aki huncutul, de m\u00e9gis kedvesen mosolygott.
Az \u00f6reg k\u00f6zben tov\u00e1bbhaladva visszasz\u00f3lt:
\u00c1ldja meg magukat!
Mag\u00e1t is.
Majd bez\u00e1rultak m\u00f6g\u00f6tte a f\u0171zfa\u00e1gak, \u00e9s elt\u0171nt a messzes\u00e9gben.
Kim\u00e1sztam a v\u00edzb\u0151l, \u00e9s a napon megsz\u00e1radva, \u00f6sszeb\u00fajtunk, \u00e9s j\u00f3t nevett\u00fcnk az \u00f6reggel folytatott besz\u00e9lget\u00e9semen.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1n hazafuvaroztam bar\u00e1tn\u0151met, \u00e9s \u00e9n is hazamentem, de este ism\u00e9t felkerestem a \u201etitkos\u201d l\u00e9pcs\u0151m\u00f6n, miut\u00e1n reggelig mi\u00e9nk volt az eg\u00e9sz vil\u00e1g. \u00c1ltal\u00e1ban kilenc \u00f3rakor fejeztem be munk\u00e1mat, \u00e9s ilyenkor mindig elment\u00fcnk valahov\u00e1. (Jutka d\u00e9lel\u0151tt soha nem \u00e9rt r\u00e1)
Egyik este a Maros vend\u00e9gl\u0151 kerthelys\u00e9g\u00e9be ment\u00fcnk. Odaadtam az \u00e9tlapot Jutk\u00e1nak, \u00e9s k\u00e9rtem, hogy v\u00e1lasszon valami kedv\u00e9re val\u00f3t.
K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, m\u00e1r vacsor\u00e1ztam, adta vissza.
J\u00f3\u00edz\u0171en megvacsor\u00e1ztam, m\u00edg csendben \u00fclt, \u00e9s n\u00e9zte, amint egy ki\u00e9hezett hi\u00e9n\u00e1hoz hasonl\u00f3an bekebelezem a finom falatokat.
Z\u00e1r\u00f3ra el\u0151tt kimentem a mosd\u00f3ba, majd visszat\u00e9rve asztalunkhoz, sz\u00f3ltam a mellett\u00fcnk elhalad\u00f3 pinc\u00e9rnek: Fizetek!
A h\u00f6lgy m\u00e1r kifizette. \u2013 Felelte, \u00e9s tov\u00e1bb ment.
M\u00e1skor ne csin\u00e1lj ilyet, kezdtem mondani, mikor mutat\u00f3ujj\u00e1t a sz\u00e1mra tette, \u00e9s r\u00e1m mosolygott.
Tizenk\u00e9t napot t\u00f6lt\u00f6tt\u00fcnk el kedves egyet\u00e9rt\u00e9sben, mik\u00f6zben szob\u00e1j\u00e1ban soha nem fogyott el a sz\u00fcrkebar\u00e1t, (Melyre vend\u00e9ge voltam) melyet mindig nagy szeretettel \u00f6nt\u00f6tt a poharamba.<\/p>\n\n\n\n
Elj\u00f6tt az utols\u00f3 szombat, amikor hajnalban elb\u00facs\u00faztunk. K\u00e9rtem, hogy k\u00eds\u00e9rhessem ki az \u00e1llom\u00e1sra. Az igazi b\u00facs\u00fan m\u00e1r t\u00fal vagyunk, az \u00e1llom\u00e1sn\u00e1l t\u00fal p\u00f3rias a b\u00facs\u00fazkod\u00e1s. \u2013 Teh\u00e1t ne gyere!
Vas\u00e1rnap este bent zongor\u00e1ztam Korona b\u00e1lterm\u00e9ben, amikor \u00e9szrev\u00e9tlen a v\u00e1llamra tette a kez\u00e9t, ha v\u00e9gezt\u00e9l v\u00e1rlak, \u00e9s elment.
Z\u00e1r\u00f3ra ut\u00e1n \u00e9rthetetlen\u00fcl kopogtattam ajtaj\u00e1n. Miut\u00e1n ajt\u00f3t nyitott, \u00fagy a nyakamba ugrott, mintha hadifogs\u00e1gb\u00f3l t\u00e9rtem volna meg.
Nem tudtam elmenni, hogy m\u00e9g egyszer ne legy\u00fcnk egy\u00fctt. \u2013 Mondta!
Reggel kik\u00eds\u00e9rt az ajt\u00f3ig, megpuszilt, \u00e9s gyorsan becsukta m\u00f6g\u00f6ttem az ajt\u00f3t.
Hazafel\u00e9 menet elgondolkoztam e boldog 12 napr\u00f3l, \u00e9s \u00e9rthetetlen\u00fcl villant az agyamba: Jutk\u00e1r\u00f3l, szinte semmit nem tudok, \u0151 nem mondta, s nekem eszembe sem jutott k\u00e9rdezni.
Olyan volt, mint egy \u00fcst\u00f6k\u00f6s: v\u00e1ratlanul megjelent, \u00e9s v\u00e1ratlanul el is t\u0171nt, \u00f6r\u00f6kre kil\u00e9pve az \u00e9letemb\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
Haza\u00e9rve Any\u00e1m v\u00e1rt \u00e9s megk\u00e9rdezte:
\u201eNem volt m\u00e9g el\u00e9g a csavarg\u00e1sb\u00f3l, minden nap hajnalban j\u00e1rsz haza, olyan lett\u00e9l, mintegy hazaj\u00e1r\u00f3 l\u00e9lek\u201d?
Mikor nem feleltem. –
M\u00e9g megtoldotta dorg\u00e1l\u00e1s\u00e1t: \u201eHi\u00e1ba fenekeltelek el gyerekkorodban olyan s\u0171r\u0171n b\u00edzva abban, hogy rendes ember leszel. Most m\u00e1r l\u00e1tom hi\u00e1baval\u00f3 volt igyekezetem\u201d!<\/p>\n\n\n\n
Nem v\u00e1laszoltam, csak \u00e1t\u00f6leltem t\u00f6r\u00e9keny v\u00e1llait, majd a hossz\u00fa f\u00e1raszt\u00f3 \u00e9jszak\u00e1k ut\u00e1n nyugov\u00f3ra t\u00e9rtem.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1snap este a Korona port\u00e1n egy lev\u00e9l v\u00e1rt r\u00e1m:<\/p>\n\n\n\n
Attila!<\/p>\n\n\n\n
Te dr\u00e1ga sz\u0151ke gyerek, a veled t\u00f6lt\u00f6tt csod\u00e1latos napok eml\u00e9k\u00e9t \u00f6r\u00f6kre meg\u0151rz\u00f6m, de soha t\u00f6bb\u00e9 nem tal\u00e1lkozhatunk!
Szeretlek:
Jutka
Sok\u00e1ig t\u0171n\u0151dtem, hogy a port\u00e1n megk\u00e9rdezzem-e c\u00edm\u00e9t vagy sem.
V\u00e9g\u00fcl, tiszteletben tartottam a k\u00e9r\u00e9s\u00e9t, \u00e9s sohasem tettem annak \u00e9rdek\u00e9ben, semmit, hogy tal\u00e1lkozzunk m\u00e9g valamikor!
\u0150, volt az els\u0151 Jutka \u00e9letemben, akit tizenkett\u0151 k\u00f6vetett m\u00e9g!<\/p>\n\n\n\n
Szirmai Albert: M\u00e1gn\u00e1s Miska c\u00edm\u0171 operettj\u00e9nek van egy bet\u00e9tdala:
\u201eA n\u0151 sz\u00edv\u00e9t ki ismeri?
Azt hiszem senki, \u00e9s javasoln\u00e1m minden kedves f\u00e9rfit\u00e1rsamnak ne is pr\u00f3b\u00e1lkozzak e rejt\u00e9ly megfejt\u00e9s\u00e9vel.
Tal\u00e1n jobb is \u00edgy!<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"