V\u00c1ROM A PERCET<\/p>\n\n\n\n
V\u00e1rom a percet, az \u00f3r\u00e1t, a napot,
A pillanatot mely hozz\u00e1m visszahoz.
Ezernyi k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s megannyi rejt\u00e9ly,
Mi volt az ok, ami\u00e9rt m\u00e1st kerest\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n
Megunt\u00e1l, vagy soha nem is szerett\u00e9l,
Szerelmet hazudt\u00e1l? \u2013 ilyet Te nem tenn\u00e9l!
Boldog volt\u00e1l velem, \u00e9s m\u00e9gis elhagyt\u00e1l,
Nagyon f\u00e1j a tudat, hogy Te nem vagy m\u00e1r!<\/p>\n\n\n\n
Sokat gondolok R\u00e1d \u00e9s \u00edrok Neked,
Pedig nem kellene, mert nem \u00e9rtheted.
Nem k\u00fcld\u00f6m el, mit pap\u00edrra vetek,
Ne tudd meg azt, hogy m\u00e9g mindig szeretlek.<\/p>\n\n\n\n
L\u00e9gy boldog \u00e9s \u00f6leljen m\u00e1s karja \u00e1t,
Ha Neked most jobb, ne gondolj r\u00e1m tov\u00e1bb!
De lelked nem hagy nyugton, mert tudod azt,
Hogy csak mellettem volt \u00e9s lesz nyugalmad.<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 1998. 11. 11.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"