H\u00cdRES PR\u00cdM\u00c1SOK \u00c9S CIG\u00c1NYDINASZTI\u00c1K<\/p>\n\n\n\n
A \u201eCig\u00e1nys\u00e1g \u00e9s a magyar n\u00f3ta\u201d c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1somban, r\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9st ny\u00fajtottam az olvas\u00f3knak: a cig\u00e1nys\u00e1g v\u00e1ndor\u00fatj\u00e1r\u00f3l, az \u00e9szak indiai \u0151shaz\u00e1t\u00f3l Magyarorsz\u00e1gig.
Most, vizsg\u00e1ljuk meg, a magyar n\u00f3ta, \u00e9s a n\u00e9pdalkult\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fcket. Ahhoz, hogy tiszta k\u00e9pet l\u00e1ssunk, illik el\u0151sz\u00f6r megeml\u00e9kezn\u00fcnk a legh\u00edresebb cig\u00e1nyzen\u00e9szekr\u0151l, \u00e9s cig\u00e1nydinaszti\u00e1kr\u00f3l. Tall\u00f3z\u00e1somban, ez\u00e9rt h\u00e9tm\u00e9rf\u00f6ldes l\u00e9ptekkel haladva: bemutatom az eltelt 300 \u00e9v kiemelked\u0151 cig\u00e1nypr\u00edm\u00e1sait. Term\u00e9szetesen e m\u0171faj m\u0171v\u00e9szeinek csak nagyon kis h\u00e1nyad\u00e1ra terjed ki ez az \u00f6sszefoglal\u00f3, mely saj\u00e1t elb\u00edr\u00e1l\u00e1somra \u00e9p\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n
BARNA MIH\u00c1LY (? ?)<\/p>\n\n\n\n
Sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00e9s hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9vei ismeretlenek. Cs\u00e1ky Imre b\u00edboros udvari muzsikusa volt m\u00e1r 1737-ben. A b\u00edboros \u00e1ltal szervezett szepesv\u00e1raljai zenei versenyen, 11 t\u00e1rsa el\u0151l elnyerte az els\u0151 d\u00edjat. Siker\u00e9nek elismer\u00e9sek\u00e9nt megfestett\u00e9k arck\u00e9p\u00e9t, \u201eBarna Mih\u00e1ly Magyar Orpheus\u201d felirattal.
A k\u00e9s\u0151bbiekben az Ill\u00e9sh\u00e1zy gr\u00f3fok szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1llt!
F\u00e1y Istv\u00e1n gr\u00f3f szerint, \u0151 volt a szerz\u0151je a R\u00e1k\u00f3czi-n\u00f3t\u00e1nak, (amib\u0151l Berlioz \u00e9s Liszt Ferenc egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl meg\u00edrt\u00e1k a h\u00edres R\u00e1k\u00f3czi indul\u00f3t. Berlioz m\u0171ve v\u00e1lt ismertebb\u00e9, de ha szabad egy\u00e9ni v\u00e9lem\u00e9nyemet nyilv\u00e1n\u00edtani: Liszt szerzem\u00e9nye a szebb) ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st viszont zenet\u00f6rt\u00e9netileg bizony\u00edtani nem lehet.<\/p>\n\n\n\n
CINKA PANNA (1711-1772)<\/p>\n\n\n\n
Nagyapja Cinka S\u00e1ndor \u2013\u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan- II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc kedvelt muzsikusa volt, akinek Luczi nev\u0171 fia L\u00e1nyi J\u00e1nos g\u00f6m\u00f6ri f\u00f6ldbirtokos kuri\u00e1lis zen\u00e9szek\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Az \u0151 l\u00e1nya: Cinka Panna, aki L\u00e1nyi k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n, rozsny\u00f3i zenetan\u00edt\u00f3kt\u00f3l tanult heged\u00fclni. Fiatalon, tizen\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban ment f\u00e9rjhez, egy szegkov\u00e1cs cig\u00e1nyhoz (m\u00e1s forr\u00e1sok szerint tizenkilenc \u00e9ves kor\u00e1ban egy nagyb\u0151g\u0151sh\u00f6z). H\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00f6t gyermeke sz\u00fcletett: n\u00e9gy fi\u00fa \u00e9s egy l\u00e1ny, valamennyien kit\u0171n\u0151 muzsikusok voltak.
Cinka Panna a XVIII. sz\u00e1zad egyik legnagyobb h\u00edr\u0171 pr\u00edm\u00e1sa volt, aki Lengyelorsz\u00e1gban \u00e9s Rom\u00e1ni\u00e1ban is sok dics\u0151s\u00e9get szerzett a magyar zen\u00e9nek.
A Pozsony megyei Magyarb\u00e9len l\u00e9v\u0151 hercegpr\u00edm\u00e1si kast\u00e9lyban gyakran fell\u00e9pett Cs\u00e1ki Imre b\u00edboros el\u0151tt, akit annyira elb\u0171v\u00f6lt j\u00e1t\u00e9ka, hogy egy Amati mesterheged\u0171vel aj\u00e1nd\u00e9kozta meg.
Cinka Panna nemcsak kiv\u00e1l\u00f3 el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9sz, hanem kit\u0171n\u0151 zeneszerz\u0151 is volt. Vatzek K\u00e1roly k\u00e9ziratos hagyat\u00e9k\u00e1ban tal\u00e1ltak h\u00e1rom olyan kompoz\u00edci\u00f3t, ami az \u0151 nev\u00e9t viseli. (Ezek hiteless\u00e9ge nem bizony\u00edthat\u00f3.) A \u201eCinka Panna n\u00f3t\u00e1ja\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171 viszont semmi esetre sem az \u0151 szerzem\u00e9nye, mivel ez 50-60 \u00e9vvel hal\u00e1la ut\u00e1n \u00edr\u00f3dott.
V\u00e9grendelete szerint d\u00edszruh\u00e1j\u00e1ban temett\u00e9k el (v\u00f6r\u00f6s nadr\u00e1g, s\u00e1rga csizma, aranys\u00fajt\u00e1sos \u00e9s ez\u00fcstgombos mente, rubintk\u0151vel d\u00edsz\u00edtett k\u00f3csagtollas kalpag, s ujj\u00e1n gy\u00e9m\u00e1ntgy\u0171r\u0171), \u00e9s Amati heged\u0171j\u00e9t is a kopors\u00f3j\u00e1ba tett\u00e9k.
S\u00edrfelirata:
Csillagokig h\u00edres heged\u0171s Cinka Panna e s\u00edrban
Alszik, \u00f6r\u00f6k h\u00edrn\u00e9v fedje be szent porait.
Asszony sz\u00fclt engem, de h\u00edrt \u00e9n szereztem e n\u00e9vnek,
H\u00edrem messzire sz\u00e1llt, b\u00e1rha a s\u00edr bef\u00f6d\u00f6tt.
\u00c9desany\u00e1mt\u00f3l csak keser\u0171 hal\u00e1lt \u00f6r\u00f6k\u00f6ltem,
\u00c9n marad\u00e9kaimnak h\u00edrnevemet adom \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Arck\u00e9p\u00e9t dr. V\u00e1li B\u00e9la fedezte fel Csolton 1895-ben. D\u00f3zsa Endre egy k\u00e9tk\u00f6tetes reg\u00e9nyt \u00edrt r\u00f3la. Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n pedig Bal\u00e1zs B\u00e9la sz\u00f6veg\u00e9re \u00edrt dalj\u00e1t\u00e9kkal eml\u00e9kezett r\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
BIHARI J\u00c1NOS (1764-1827)<\/p>\n\n\n\n
A magyar verbunkos zene legjelent\u0151sebb alakja. A kott\u00e1t nem ismerte. M\u0171veit bar\u00e1tai jegyezt\u00e9k le. 86 verbunkos \u00e9s sok n\u00e9pdalfeldolgoz\u00e1s f\u00e9mjelzi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Barna Mih\u00e1ly mellett felt\u00e9telezik a zenekutat\u00f3k, hogy Bihari \u00edrta a h\u00edres R\u00e1k\u00f3czi-n\u00f3t\u00e1t, melyb\u0151l az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9n keletkezett a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 R\u00e1k\u00f3czi indul\u00f3. A R\u00e1k\u00f3czi-n\u00f3ta \u00e9nekes \u00e9s hangszeres m\u0171, ami a felt\u00e9telez\u00e9sek szerint t\u00f6bb mesternek a munk\u00e1ja, melyben a kuruc t\u00e1bori fanf\u00e1rok mellett (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az indul\u00f3 k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00e9ben) k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le verbunkos elemek is fellelhet\u0151k. Az nem vitatott, hogy az 1809-es \u00e9vt\u0151l, Bihari s\u0171r\u0171n j\u00e1tszotta ezt a remek dallamot.
M\u00e1s felt\u00e9telez\u00e9sek szerint Scholl Mikl\u00f3s katonakarmester \u00edrta, \u00e9s 1820-ban ki is adta, mely kiadv\u00e1nyon mag\u00e1t t\u00fcntette fel szerz\u0151k\u00e9nt. L\u00e9tezik olyan elk\u00e9pzel\u00e9s is, mely szerint Scholl karmester, Bihari j\u00e1t\u00e9ka ut\u00e1n kott\u00e1zta le, \u00e9s kisebb v\u00e1ltoztat\u00e1sokat, v\u00e9gzett a n\u00f3t\u00e1n.
A R\u00e1k\u00f3czi-n\u00f3ta m\u00e9g Erkel Ferencet is feldolgoz\u00e1sra ihlette a k\u00e9s\u0151bbiekben.
Bihari J\u00e1nos kor\u00e1nak legh\u00edresebb cig\u00e1ny heged\u0171virtu\u00f3za volt, akinek j\u00e1t\u00e9k\u00e1t Beethoven is elragadtat\u00e1ssal hallgatta. Az osztr\u00e1kok magyar Beethovennek nevezt\u00e9k.
Liszt pedig \u201ev\u00e9gtelen\u00fcl m\u00e9ly \u00e9s felejthetetlen hat\u00e1s\u00fanak\u201d mondta m\u0171v\u00e9szet\u00e9t.
Maga Ferenc cs\u00e1sz\u00e1r is nagyra becs\u00fclte, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kegyben akarta r\u00e9szes\u00edteni Biharit, mid\u0151n egy este megk\u00e9rdezte t\u0151le: \u201eMit \u00f3hajt az \u0151 szuver\u00e9n kegy\u00e9t\u0151l, mely k\u00e9sz \u0151t nemesi ranggal felruh\u00e1zni?\u201d Bihari elvetette \u0151fels\u00e9ge j\u00f3indulat\u00fa c\u00e9lzat\u00e1t azzal, hogy eg\u00e9sz band\u00e1ja r\u00e9sz\u00e9re nemesi levelet k\u00e9rt.
Mint heged\u0171virtu\u00f3z Eur\u00f3pa h\u00edr\u0171. M\u0171v\u00e9szk\u00f6r\u00fatjait: Ausztria, Havasalf\u00f6ld, Moldva \u00e9s t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi sikerei tett\u00e9k eml\u00e9kezetess\u00e9.
Bihari nemcsak a nemess\u00e9g pr\u00edm\u00e1sa volt, hanem ott l\u00e1tjuk a nemesi felkel\u00e9sben is, a Nap\u00f3leon ellen v\u00edvott gy\u0151ri csat\u00e1ban. A fegyversz\u00fcnet idej\u00e9n a franci\u00e1k \u00e1t\u00fczentek, hogy hallani szeretn\u00e9k Bihari j\u00e1t\u00e9k\u00e1t. Bihari \u00e1tment a francia hadisz\u00e1ll\u00e1sra, ahol fergeteges sikerben volt r\u00e9sze, \u00e9s a tisztek cs\u00e1k\u00f3j\u00e1t teleh\u00e1nyt\u00e1k bank\u00f3val. Bihari p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak egyik f\u00e9nypontja a b\u00e9csi kongresszuson val\u00f3 szerepl\u00e9se volt.
1824 december\u00e9ben Hatvan \u00e9s Gy\u00f6ngy\u00f6s k\u00f6z\u00f6tti orsz\u00e1g\u00faton kocsija felborult, \u00e9s elt\u00f6rte a bal karj\u00e1t, mely \u00f6r\u00f6kre b\u00e9na maradt. Ez a szerencs\u00e9tlens\u00e9g v\u00e9get vetett karrierj\u00e9nek. T\u00e1rsai elhagyt\u00e1k s \u0151 a legv\u00e9gs\u0151 nyomorba s\u00fcllyedt. Unok\u00e1j\u00e1val j\u00e1rt koldulni egykori ismer\u0151seihez, akik nem lelkesedtek t\u00f6bb\u00e9 a b\u00e9na muzsikus ir\u00e1nt. V\u00e9gs\u0151 k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s\u00e9ben inni kezdet. H\u00e1rom \u00e9v m\u00falva 1828. \u00e1prilis 26-\u00e1n k\u00f6szv\u00e9nyben \u00e9s v\u00edzk\u00f3rban meghalt. Farkasr\u00e9ti temet\u00e9s\u00e9n h\u00e1romsz\u00e1z cig\u00e1ny szomor\u00fa j\u00e1t\u00e9ka b\u00facs\u00faztatta a h\u00edres muzsikus pr\u00edm\u00e1st.
Zeneszerz\u0151k\u00e9nt egyes\u00edtette a verbunkos zene elemeit a kuruc zene hagyom\u00e1nyaival, \u00e9s a korabeli m\u0171zene eredm\u00e9nyeivel, valamint kapcsolatot kertesett \u00e9s tal\u00e1lt a n\u00e9pzen\u00e9hez, n\u00e9pdalokhoz is.<\/p>\n\n\n\n
BOKA K\u00c1ROLY (1808 1860)<\/p>\n\n\n\n
H\u00edres cig\u00e1nydinasztia muzsikus lesz\u00e1rmazottja. Boka Andr\u00e1s az 1809-es nemesi felkel\u00e9s lovas ezred\u00e9nek trombit\u00e1sa volt, de kiv\u00e1l\u00f3 cig\u00e1nyzen\u00e9szk\u00e9nt is jegyezt\u00e9k.
A csal\u00e1d m\u00e1sik tagj\u00e1t: Boka S\u00e1muelt \u201ekonvenci\u00f3s zen\u00e9szk\u00e9nt\u201d tartott\u00e1k sz\u00e1mon Debrecenben.
Fia K\u00e1roly m\u00e1r 16 \u00e9ves kor\u00e1ban pr\u00edm\u00e1s lett. Karrierj\u00e9nek cs\u00facsa az 1840-es \u00e9vek elej\u00e9re tehet\u0151. Ebben az id\u0151ben t\u00f6bb mint h\u00fasztag\u00fa zenekarral muzsik\u00e1lt sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban: Debrecenben.
1846-ban m\u0171v\u00e9szi \u00e9rdemei\u00e9rt polg\u00e1rjoggal ruh\u00e1zt\u00e1k fel, \u00e9s felker\u00fclt a neve a \u201ecivisek\u201d list\u00e1j\u00e1ra. Ennek az \u00e9rdem\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra csal\u00e1di h\u00e1zhoz, nagy kiterjed\u00e9s\u0171 sz\u0151l\u0151f\u00f6ldh\u00f6z \u00e9s borkim\u00e9r\u00e9shez juttatt\u00e1k. A v\u00e1rmegye uraival egyetemben a vad\u00e1szatokon nem, mint muzsikus, hanem egyenrang\u00fa vad\u00e1szk\u00e9nt vehetett r\u00e9szt. Abban az id\u0151ben ez igen nagy megtiszteltet\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott, \u00e9s szinte p\u00e9ld\u00e1tlan volt.<\/p>\n\n\n\n
Az 1848-49-es szabads\u00e1gharc idej\u00e9n Kossuth Lajos kedvelt cig\u00e1nya volt, aki a korm\u00e1ny tagjaival egy\u00fctt gyakran tett l\u00e1togat\u00e1st Boka debreceni h\u00e1z\u00e1ban, ahol miniszteri tan\u00e1cskoz\u00e1sokat is tartottak.
A szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9re haz\u00e1nkba \u00e9rkez\u0151 c\u00e1ri katon\u00e1k 1849-ben a h\u00edres pr\u00edm\u00e1st teljesen kifosztott\u00e1k, m\u00e9g a csizm\u00e1j\u00e1t \u00e9s 100 aranyat \u00e9r\u0151 mesterheged\u0171j\u00e9t is elrabolt\u00e1k.
A magyar n\u00e9p forradalmi megmozdul\u00e1s\u00e1t az osztr\u00e1k \u00e9s orosz egyes\u00fclt hadak vert\u00e9k le, akik nagy gy\u0151zelmi \u00fcnnepl\u00e9st szerveztek Debrecenben, ahov\u00e1 Paskievics c\u00e1ri f\u0151vez\u00e9r is meg\u00e9rkezett, \u00e9s az \u00fcnneps\u00e9gen Boka muzsik\u00e1j\u00e1t akarta hallani. Boka \u00fcnnepl\u0151ruh\u00e1ban, de csizma helyett papucsban jelent meg, \u00e9s azonnal r\u00e1zend\u00edtett a k\u00f6zismert ellen\u00e1ll\u00e1si dalra:<\/p>\n\n\n\n
\u201eMegvirrad m\u00e9g valaha,
Nem lesz mindig \u00e9jszaka
A magyarnak\u201d\u2026.<\/p>\n\n\n\n
Ezzel a forradalmi tett\u00e9vel majdnem al\u00e1\u00edrta hal\u00e1los \u00edt\u00e9let\u00e9t. Ett\u0151l kezdve, kegyvesztett lett, \u00e9s \u00e9veken \u00e1t, \u00e9letuntan tengette \u00e9let\u00e9t. 1857-ben azonban Pestet is megh\u00f3d\u00edtotta rendk\u00edv\u00fcli zenei adotts\u00e1g\u00e1val. M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek nagy tisztel\u0151je Latk\u00f3czy Lajos fest\u0151m\u0171v\u00e9sz ekkor festette meg a h\u00edres pr\u00edm\u00e1s arck\u00e9p\u00e9t, mely sok\u00e1ig a Nemzeti M\u00fazeum k\u00e9pt\u00e1r\u00e1ban volt l\u00e1that\u00f3.
A Zen\u00e9szeti Lapok 1868. szeptember 6-i sz\u00e1ma, ekk\u00e9ppen eml\u00e9kezett vissza m\u0171v\u00e9szet\u00e9re: \u201e A p\u00e1ratlan n\u00e9pzen\u00e9sz, Boka K\u00e1roly kedvelt heged\u0171j\u00e9nek meghallgat\u00e1s\u00e1ra az orsz\u00e1g minden r\u00e9sz\u00e9b\u0151l \u00f6sszesereglettek a m\u0171bar\u00e1tok, s\u0151t m\u00e9g k\u00fclf\u00f6ldiek is\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Balk\u00e1nyi Szab\u00f3 Lajos debreceni \u00fcgyv\u00e9d (volt negyvennyolcas honv\u00e9dtiszt), de m\u00e9g ink\u00e1bb Ibr\u00e1nyi Ferenc szabolcsi f\u00f6ldbirtokos (akir\u0151l J\u00f3kai az \u201eEgy magyar n\u00e1bob\u201d c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny f\u0151alakj\u00e1t mint\u00e1zta meg), a debreceni Arany Bik\u00e1ban, vagy a hortob\u00e1gyi cs\u00e1rd\u00e1ban n\u00e9ha napokig tart\u00f3 mulatoz\u00e1saik alkalm\u00e1val sz\u00f6veget r\u00f6gt\u00f6n\u00f6ztek Boka von\u00f3ja al\u00e1, aki ott helyben azonnal dallamot j\u00e1tszott r\u00e1. Addig-addig csiszolgatt\u00e1k a sz\u00f6veget \u00e9s a dallamot, m\u00edg kialakultak h\u00edres n\u00f3t\u00e1ik. \u00cdgy sz\u00fclettek meg Ibr\u00e1nyi sz\u00f6veg\u00e9vel, Boka zen\u00e9j\u00e9vel a ma is k\u00f6zkedvelt dalok:<\/p>\n\n\n\n
\u201eFeketesz\u00e1r\u00fa cseresznye\u201d,
\u201eDebrecenbe k\u00e9ne menni\u201d,
\u201e\u00c9desany\u00e1m is volt n\u00e9kem\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171vek.<\/p>\n\n\n\n
Az ut\u00f3bbi Rudolf tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s kedvenc n\u00f3t\u00e1ja lett, ami nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1seg\u00edtette a n\u00f3t\u00e1t a n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1l\u00e1shoz.
Ilyen k\u00f6z\u00f6s mulatoz\u00e1s eml\u00e9kek\u00e9nt sz\u00fcletett a \u201eK\u00e1ka t\u00f6v\u00e9n k\u00f6lt a ruca\u201d kezdet\u0171 dal is, melynek a zen\u00e9j\u00e9t Ibr\u00e1nyi r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zte, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Losonczy L\u00e1szl\u00f3 sz\u00f6veg\u00e9re \u00e9s a zenekar j\u00e1tszotta sorr\u00f3l-sorra, ahogy k\u00e9sz\u00fclt a hortob\u00e1gyi cs\u00e1rd\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Boka a hallgat\u00f3kon k\u00edv\u00fcl \u00edrt n\u00e9h\u00e1ny cs\u00e1rd\u00e1st \u00e9s nagyobb terjedelm\u0171 verbunkost is.<\/p>\n\n\n\n
Ilyenek:
Az 1838-i V\u00edz\u00e1rad\u00e1s c\u00edmet visel\u0151 programzene.
Zr\u00ednyi eml\u00e9k.
Nagy Gy\u00f6rgy uram cs\u00e1rd\u00e1sa. (cig\u00e1nyzen\u00e9szeink B-d\u00far cs\u00e1rd\u00e1s n\u00e9ven ismerik.)
Keserg\u0151. Nyomtat\u00e1sb\u00f3l csak ez a h\u00edres m\u0171 ismeretes.<\/p>\n\n\n\n
Boka K\u00e1roly ar\u00e1nylag fiatalon 52 \u00e9ves kor\u00e1ban, 1860-ban halt meg, ismeretlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt!<\/p>\n\n\n\n
NAGYG\u00c9CI R\u00c1CZ PALI (1815-1885)<\/p>\n\n\n\n
Kor\u00e1nak vil\u00e1gh\u00edr\u0171 cig\u00e1nypr\u00edm\u00e1sa, aki alig 15 \u00e9vesen egy falusi gar\u00e1zd\u00e1lkod\u00f3 nemes ember meg\u00f6l\u00e9s\u00e9ben r\u00e9szt vett. Ez\u00e9rt faluj\u00e1b\u00f3l elmenek\u00fclt, \u00e9s bujdosni k\u00e9nyszer\u00fclt. 17 \u00e9ves kor\u00e1ban Rozsny\u00f3n be\u00e1llt az ott verbuv\u00e1l\u00f3 katon\u00e1k k\u00f6z\u00e9, elhitetve vel\u00fck, hogy \u0151 22 \u00e9ves. Gyulai t\u00e1borszernagy aradi ezred\u00e9be ker\u00fclt \u00fajoncnak, mely akkor Mil\u00e1n\u00f3ban \u00e1llom\u00e1sozott. Eleinte gyalogos baka volt, de n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v eltelte ut\u00e1n egy 20 tag\u00fa zenekart szervezett az ezredben, melynek a karmestere lett.
1848-ban kit\u00f6rt az olasz forradalom, \u00e9s a k\u00e1pl\u00e1r R\u00e1czot, Benedek ezredes spionk\u00e9nt haszn\u00e1lta a k\u00e9mszeml\u00e9kn\u00e9l. A fiatal ravasz cig\u00e1ny kit\u0171n\u0151en alkalmas volt erre a feladatra, \u00e9s \u00e9rdemei\u00e9rt \u0151rmesterr\u00e9 l\u00e9ptett\u00e9k el\u0151. Nem sokkal ezut\u00e1n egy k\u00e9mszeml\u00e9n, melyet osztr\u00e1k r\u00e9szr\u0151l Wladimir orosz herceg vezetett, a herceget elfogt\u00e1k, de az atl\u00e9ta termet\u0171 R\u00e1cz \u00e9s t\u00e1rsai kiszabad\u00edtott\u00e1k. A herceg korm\u00e1nya r\u00e9sz\u00e9r\u0151l R\u00e1czot Szent Gy\u00f6rgy kereszttel t\u00fcntette ki, melyet hal\u00e1l\u00e1ig nagy becsben tartott.<\/p>\n\n\n\n
A felt\u0171n\u0151en sz\u00e9p f\u00e9rfi a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n ism\u00e9t Mil\u00e1n\u00f3ba ker\u00fclt, ahol sok sz\u00edvf\u00e1jdalmat okozott ott, az olasz fiatalasszonyoknak \u00e9s l\u00e1nyoknak. Itt ismerkedett meg egy rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9p olasz l\u00e1nnyal, Ferr\u00e1rio Gindit\u00e1val, egy d\u00fasgazdag h\u00e1ztulajdonos egyetlen l\u00e1ny\u00e1val. Hamar egym\u00e1sba szerettek, \u00e9s R\u00e1cz k\u00e9r\u0151k\u00e9nt kereste fel a l\u00e1ny apj\u00e1t, aki mikor megtudta, hogy cig\u00e1ny, eltiltotta a l\u00e1ny\u00e1t t\u0151le. T\u00e1rsai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, azonban R\u00e1cz egy szerelemre h\u00edv\u00f3 holdas \u00e9jszak\u00e1n megsz\u00f6ktette a l\u00e1nyt, \u00e9s Mil\u00e1n\u00f3t\u00f3l kb. egynapi j\u00e1r\u00e1sra l\u00e9v\u0151 faluba mentek, ahol h\u00e1rom \u00e9jszak\u00e1t t\u00f6lt\u00f6ttek el egy\u00fctt, majd visszamentek a l\u00e1ny apj\u00e1hoz, \u00e9s olyan jogokra hivatkoztak, melynek az apa nem tudott ellen\u00e1llni. R\u00f6videsen \u00f6sszeh\u00e1zasodtak. A l\u00e1ny kapott 150. 000 l\u00edra hozom\u00e1nyt, de a s\u00e9rtett apa kitiltotta l\u00e1ny\u00e1t, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 hallani sem akart r\u00f3la. H\u00e1zass\u00e1gukb\u00f3l h\u00e1rom gyermek\u00fck sz\u00fcletett.
\u20ac\u00d6sszesen 18 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt R\u00e1cz Pali a hadseregn\u00e9l, majd leszerelt, \u00e9s polg\u00e1ri \u00e9letet kezdett. Saj\u00e1t h\u00e1romemeletes h\u00e1z\u00e1ban lakott, pomp\u00e1s fogatot tartott, \u00e9s urasan \u00e9lt. Id\u0151k\u00f6zben nej\u00e9nek sz\u00fcleivel is kib\u00e9k\u00fclt, csup\u00e1n egyik s\u00f3gora nem tudta megbocs\u00e1tani cig\u00e1ny mivolt\u00e1t.
A f\u00e9ny\u0171z\u0151 \u00e9let hat\u00e1s\u00e1ra a hozom\u00e1ny fogyni kezdett, \u00e9s ekkor R\u00e1cz elhat\u00e1rozta, hogy hazaj\u00f6n, \u00e9s mint muzsikus keresi meg kenyer\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Ett\u0151l az elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezd\u0151d\u00f6tt cig\u00e1nymuzsikusi p\u00e1ly\u00e1ja, melyet annyi dics\u0151s\u00e9g \u00f6vezett. A zseni\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9ge mellett, roppant nagy akarater\u0151vel \u00e9s szorgalommal szerzett \u00e9rv\u00e9nyt tehets\u00e9g\u00e9nek.
El\u0151sz\u00f6r V\u00e1cra ment lakni, de 1863-ban Pestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Az atl\u00e9ta termet\u0171 obsitos vagyona romjaib\u00f3l mulatozott, sz\u00f3rta a p\u00e9nzt, \u00e9s nem h\u00faszast, hanem aranyat dobott a b\u0151g\u0151be. Mulatoz\u00e1s k\u00f6zben hallotta meg muzsik\u00e1lni Patik\u00e1rus Ferk\u00f3t, kinek m\u0171v\u00e9szet\u00e9t hallva el\u0151sz\u00f6r elkeseredett, majd elhat\u00e1rozta, hogy addig nem nyugszik, m\u00edg m\u00e9lt\u00f3 ellenfele nem lesz ennek a cig\u00e1ny muzsikusnak. Ez a fogadalma nagyon nagy feladat el\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, mert \u00fagy, mint Patik\u00e1rus, nem j\u00e1tszott soha senki magyar n\u00f3t\u00e1t, \u00e9s aligha fog j\u00e1tszani valaha.
Pali hossz\u00fa \u00e9jszak\u00e1kat \u00e1tvirrasztott, tanulm\u00e1nyozta a magyar zene titk\u00e1t, \u00e9s arra t\u00f6rekedett, hogy a magyar n\u00f3ta sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t eredeti tisztas\u00e1g\u00e1ban mutassa be. Ezut\u00e1n egyre h\u00edresebb lett, \u00e9s S\u00e1rk\u00f6zi Ferk\u00f3 r\u00e9v\u00e9n bejutott a m\u00e1gn\u00e1sk\u00f6r\u00f6kbe, az udvarhoz, \u00e9s egyre gyakrabban j\u00e1tszott b\u00e1lokat, eb\u00e9deket az udvarn\u00e1l, \u00e9s csakhamar az orsz\u00e1g legh\u00edresebb zen\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n
Kiv\u00e1l\u00f3 er\u00e9nye volt b\u00e1mulatos mem\u00f3ri\u00e1ja. Akinek egyszer elj\u00e1tszotta a n\u00f3t\u00e1j\u00e1t, sohasem felejtette el. 1874-ben az Arany Sasban k\u00e9pvisel\u0151knek j\u00e1tszott. Simonffy K\u00e1lm\u00e1n \u00e9s Bartha Mikl\u00f3s fogadott, hogy Pali el tud-e j\u00e1tszani sz\u00e1z n\u00f3t\u00e1t an\u00e9lk\u00fcl, hogy valamelyiket ism\u00e9teln\u00e9. R\u00e1cz Pali is r\u00e1\u00e1llott a fogad\u00e1sra. Simonffy jegyezte a n\u00f3t\u00e1kat. Pali 114-ig jutott el ism\u00e9tl\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, amikor le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, mert a fogad\u00e1s m\u00e1r r\u00e9gen eld\u0151lt.<\/p>\n\n\n\n
Nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge a 60-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n lend\u00fclt fel!<\/code><\/pre>\n\n\n\nEls\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi \u00fatj\u00e1ra 1873-ban indult. Lipcs\u00e9be, majd Londonban \u0151 volt az els\u0151, aki a magyar muzsika ir\u00e1nt t\u00fczelte fel az angol nagyurakat.
1875-ben Szentp\u00e9terv\u00e1ron szerzett dics\u0151s\u00e9get a magyar zen\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n
Csal\u00e1dja k\u00f6r\u00e9ben igazi paterfamilias (csal\u00e1dapa) volt, aki f\u00e9lt\u00e9kenyen meg\u00f3vta a tekint\u00e9ly\u00e9t, \u00fagy a csal\u00e1ddal mind alattval\u00f3ival szemben. Eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben meg\u0151rizte \u00fari mivolt\u00e1t, szeretett j\u00f3l \u00e9lni, s vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 h\u00e1zat tartott. Soroks\u00e1ri-utcai lak\u00e1s\u00e1ban, vend\u00e9geinek mindig dicsekedve mutogatta ritka pipagy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9re jellemz\u0151 volt, az a nagy r\u00e9szv\u00e9t, mely hal\u00e1lakor nyilv\u00e1nult meg. R\u00e9szt vett R\u00e1cz P\u00e1l r\u00e9gi obsitos \u0151rmester, a Szent-Gy\u00f6rgy orosz rendjel tulajdonos\u00e1nak temet\u00e9sen a v\u00e9letlen haz\u00e1nkban \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 33-ik Gyulay, akkor Kuscsevics ezred zenekara.
A temet\u00e9sen, sz\u00e1mos f\u0151\u00faron k\u00edv\u00fcl megjelent: Edelsheim Gyula b\u00e1r\u00f3, hadtestparancsnok, tov\u00e1bb\u00e1 M\u00e1ri\u00e1ssy \u00e9s Holl\u00e1n alt\u00e1bornagyok, akik a kopors\u00f3t; eg\u00e9szen a m\u00fazeumig k\u00eds\u00e9rt\u00e9k, a hatalmas n\u00e9pt\u00f6meggel. Az \u00e9len Berkes Lajos pr\u00edm\u00e1s vezette a 120 zen\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3 zenekart, \u00e9s a beszentel\u00e9s ut\u00e1n r\u00e1kezdt\u00e9k a \u201eKitett\u00e9k a holttestet az udvarra\u201d c\u00edm\u0171 gy\u00e1szdalt. Majd menet k\u00f6zben R\u00e1cz Pali kedvenc szerzem\u00e9ny\u00e9t: \u201eLehullott a rezg\u0151ny\u00e1rfa\u201d c\u00edm\u0171 dalt j\u00e1tszott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Eml\u00e9k\u00e9re, Pali fia \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny zen\u00e9szt\u00e1rsulat buzg\u00f3s\u00e1ga folyt\u00e1n, d\u00edszs\u00edrk\u00f6vet emeltek neki, a Kerepesi temet\u0151ben, ahol Arany J\u00e1nos s\u00edrja m\u00f6g\u00f6tt piheni \u00f6r\u00f6k \u00e1lm\u00e1t a felejthetetlen zen\u00e9sz.<\/p>\n\n\n\n
G\u00c1RDONYI PATIK\u00c1RUS FERK\u00d3 (1827-1870)<\/p>\n\n\n\n
Eredetileg: Dud\u00e1s Ferk\u00f3nak h\u00edvt\u00e1k, \u00e9s a Patik\u00e1rus n\u00e9v csak az 1860-as \u00e9vek elej\u00e9n ragadt r\u00e1, amikor a velencei t\u00f3 ment\u00e9n az egyik lelki beteg f\u00f6ldesurat muzsik\u00e1j\u00e1val annyira felvid\u00edtotta, hogy az \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1: Ferk\u00f3, te meggy\u00f3gy\u00edtott\u00e1l engem, ez\u00e9rt a neved legyen ezut\u00e1n Patik\u00e1rus.
Els\u0151 zenei leck\u00e9it Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1rott kapta, 11 \u00e9ves kor\u00e1ban. Olyan fantasztikus energi\u00e1val \u00e9s sikerrel fejl\u0151d\u00f6tt zeneileg, hogy m\u00e1r 15 \u00e9ves kor\u00e1ban zenekart alak\u00edtott, mellyel n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva, m\u00e1r Pest els\u0151 band\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozott, \u00e9s a Zr\u00ednyi, Koml\u00f3, \u00e9s Beleznaikert mulat\u00f3knak \u00e1lland\u00f3 zen\u00e9sze lett.
H\u00e1zass\u00e1ga sem mindennapi volt! A h\u00edres debreceni pr\u00edm\u00e1s: Boka K\u00e1roly, Pesten a Vad\u00e1szk\u00fcrt sz\u00e1llod\u00e1ban lakott, akinek R\u00f3za nev\u0171 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 l\u00e1nya megtetszett Ferk\u00f3nak.
A fiatal pr\u00edm\u00e1s, ez\u00e9rt \u00e9jjeli zen\u00e9t adott az \u201e\u00f6reg\u201d Bok\u00e1nak, elj\u00e1tszva annak keserg\u0151it.
Boka \u00e9lvezettel hallgatta a rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9p heged\u0171j\u00e1t\u00e9kot, \u00e9s m\u00e1snap, mikor feles\u00e9g\u00fcl k\u00e9rte t\u0151le Patik\u00e1rus Ferk\u00f3 a le\u00e1ny\u00e1t, k\u00e9szs\u00e9ggel odaadta neki. K\u00e9t h\u00f3nap m\u00falva Debrecenben a Feh\u00e9rl\u00f3 sz\u00e1llod\u00e1ban k\u00e9t napig tart\u00f3 lakodalmat csaptak.
Az alkotm\u00e1nyos \u00e9let kezdet\u00e9n, a 70-es \u00e9vekben felv\u00e1ltva muzsik\u00e1lt S\u00e1rk\u00f6zi Ferenccel, Bud\u00e1n az udvarn\u00e1l.
1867-ben a p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a magyar cs\u00e1rd\u00e1ban j\u00e1tszott, t\u00f6bbsz\u00f6r is: III. Nap\u00f3leon el\u0151tt. Band\u00e1ja (melyben testv\u00e9rei is ott voltak) olyan er\u0151kb\u0151l \u00e1llott, hogy Bihari\u00e9 ut\u00e1n \u0151ket tartott\u00e1k a legjobbnak.
1868-ban Patik\u00e1rus Ferk\u00f3 versenyre h\u00edvta riv\u00e1lis\u00e1t, R\u00e1cz Palit. A verseny nem hozott d\u00f6nt\u00e9st, mert a kritikusok azt nyilatkozt\u00e1k: \u201ePatik\u00e1rus nemes, cikorny\u00e1tlan eredetis\u00e9g\u00e9vel, t\u0151sgy\u00f6keres magyars\u00e1g\u00e1val \u00e1titatott j\u00e1t\u00e9ka elb\u0171v\u00f6lt mindenkit\u201d, \u201eR\u00e1cz Paliban viszont nagyobb volt az er\u0151, \u00e9s brili\u00e1ns virtu\u00f3z technik\u00e1j\u00e1nak fel\u00fclm\u00falhatatlans\u00e1g\u00e1val k\u00e1pr\u00e1ztatta el a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get\u201d.
1870-ben Koml\u00f3n \u00fclte egy nagy t\u00e1rsas\u00e1g m\u00e1rcius 15.-\u00e9t. Patik\u00e1rus is a mulat\u00f3k k\u00f6z\u00e9 vegy\u00fclt. Szerette a j\u00f3 bort, \u00e9s egy sz\u00e1l ingre vetk\u0151zve mulatott, mikor az aranyifj\u00fas\u00e1g felkapta, \u00e9s kivitte a hideg udvarba, ahol huncuts\u00e1gb\u00f3l hosszasan k\u00f6r\u00fclt\u00e1ncolt\u00e1k. Ekkor \u00fagy megf\u00e1zott, hogy t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1st kapott, melyt\u0151l h\u00e1romh\u00e9t m\u00falva meghalt, 43 \u00e9ves kor\u00e1ban.
Temet\u00e9s\u00e9re a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z zenekara vonult ki az \u00f6sszes cig\u00e1nys\u00e1g \u00e9l\u00e9n.
1875-ben Vasv\u00e1ri Kov\u00e1cs az \u00f6reg funer\u00e1tor (temet\u00e9st rendez\u0151) buzg\u00f3lkod\u00e1sa folyt\u00e1n d\u00edszes s\u00edrk\u00f6vet emeltek Patik\u00e1rus Ferk\u00f3nak tisztel\u0151i.<\/p>\n\n\n\n
SZEGEDI ERD\u00c9LYI N\u00c1CI (1845-1893)
A v\u00e1rosi zenede tan\u00e1ra \u00e9s zenekarvezet\u0151 volt, akit szegedi cig\u00e1nykir\u00e1lynak is neveztek. Egyform\u00e1n kezelte a heged\u0171t, a zongor\u00e1t \u00e9s a kisb\u0151g\u0151t. M\u00e1r nyolc \u00e9ves kor\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcli tehets\u00e9g\u00e9vel el\u00e1rulta, hogy bel\u0151le nem mindennapi cig\u00e1ny lesz. Atyja Kossuth kedvelt t\u00e1bori zen\u00e9sze volt. L\u00e1tva fia rendk\u00edv\u00fcli zenei adotts\u00e1g\u00e1t, be\u00edratta a b\u00e9csi konzervat\u00f3riumba, ahol brili\u00e1ns technik\u00e1t, \u00e9s komoly el\u0151ad\u00f3i k\u00e9szs\u00e9get szerzett.
Az 1870-es \u00e9vekben, a sz\u00ednh\u00e1zakban, m\u00e9g katonazenekarok j\u00e1tszottak. Ellent\u00e9tben a katonazenekarok alkalmaz\u00e1s\u00e1val, Erd\u00e9lyi N\u00e1ci volt az, aki a szegedi te\u00e1trumban a zen\u00e9t szolg\u00e1ltatta az el\u0151ad\u00e1sokon. T\u00f6bbsz\u00f6r el\u0151fordult, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nem a sz\u00edndarab miatt ment a sz\u00ednh\u00e1zba, hanem N\u00e1ci zen\u00e9j\u00e9\u00e9rt.
A zened\u00e9nek nyolc \u00e9vig volt tan\u00e1ra, de a cig\u00e1ny v\u00e9re nem hagyta sok\u00e1 nyugodni, \u00e9s visszav\u00e1gyott band\u00e1ja \u00e9l\u00e9re.
1883-ban a kir\u00e1ly Szegedre l\u00e1togatott, \u00e9s a halpaprik\u00e1sos eb\u00e9dj\u00e9n\u00e9l N\u00e1ci \u00e9s band\u00e1ja muzsik\u00e1lt. Annyira megnyerte a kir\u00e1ly tetsz\u00e9s\u00e9t N\u00e1ci j\u00e1t\u00e9ka, hogy megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1val t\u00fcntette ki \u0151t.
1883-ban New Yorkba szerz\u0151d\u00f6tt, ahol n\u00e9gy \u00e9vig j\u00e1tszott az \u00c9den-sz\u00ednh\u00e1zban.
Amerik\u00e1nak h\u00e1tat ford\u00edtva visszat\u00e9rt Szegedre, ahol diadalmenet k\u00f6zepette fogadta a v\u00e1ros intelligenci\u00e1ja az ind\u00f3h\u00e1zn\u00e1l. Feles\u00e9ge M\u00e9sz\u00e1ros Julianna (a v\u00e1ros legel\u0151kel\u0151bb polg\u00e1ri csal\u00e1d l\u00e1nya volt) boldogan v\u00e1rta f\u00e9rj\u00e9t, \u00e9s egy ideig t\u00f6k\u00e9letes harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e9ltek otthonukban, ahol ezreket \u00e9r\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1rt tal\u00e1lt a l\u00e1togat\u00f3 \u00e9s kottagy\u0171jtem\u00e9nye is rendk\u00edv\u00fcli volt.
S\u00falyos asztm\u00e1ja miatt nem sok\u00e1ig \u00e9lvezhett\u00e9k h\u00edvei a j\u00e1t\u00e9k\u00e1t, mert n\u0151v\u00e9r\u00e9vel, Grunz\u00f3n\u00e9 k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben felkereste Mer\u00e1nt, Arcot, Gleichenberget, s\u0151t Berlinben is megvizsg\u00e1ltatta mag\u00e1t. K\u00ednz\u00f3 betegs\u00e9ge azonban egyre fokoz\u00f3dott, olyannyira, hogy elkesered\u00e9s\u00e9ben visszat\u00e9rt a f\u0151v\u00e1rosba, ahol 1893-ban a Gschwidt-f\u00e9le f\u00fcrd\u0151ben sz\u00edven l\u0151tte mag\u00e1t.
A h\u00edr gyorsan eljutott sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba. A v\u00e1ros vezet\u00e9se azonnal int\u00e9zkedett, hogy nagynev\u0171 fi\u00e1t hazavitesse.
Az \u00f6sszes v\u00e1rosi test\u00fcletek, valamint a k\u00f6rny\u00e9kbeli cig\u00e1nyok mind jelen voltak a temet\u00e9s\u00e9n. Az ut\u00f3bbiak nev\u00e9ben Dank\u00f3 Pista b\u00facs\u00faztatta el kort\u00e1rs\u00e1t, volt tan\u00e1r\u00e1t.
Amerikai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge \u00fagy b\u00facs\u00fazott t\u0151le, hogy f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t gy\u00e1szf\u00e1tyollal k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve tett\u00e9k ki a kirakatokba.
Szeged v\u00e1rosa egy d\u00edszes s\u00edrk\u0151vel \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg feledhetetlen eml\u00e9k\u00e9t!<\/p>\n\n\n\n
DANK\u00d3 PISTA (1858-1903)<\/p>\n\n\n\n
Pr\u00edm\u00e1s, n\u00f3taszerz\u0151, t\u00f6bb mint 400 dala ismeretes. Hasonnev\u0171 apj\u00e1t (aki Szeged els\u0151 zenekar\u00e1nak volt a tagja) m\u00e1r 9 \u00e9ves kor\u00e1ban elvesz\u00edtette. Heged\u00fclni ekkor csup\u00e1n annyit tudott m\u00e9g, amit apj\u00e1t\u00f3l n\u00e9ha-n\u00e9ha tanult. A csal\u00e1d anyagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei miatt iskolai tanulm\u00e1nyait abba kellett hagynia. Mind\u00f6ssze 4 elemit v\u00e9gzett. Teljesen mag\u00e1ra hagyatva teng\u0151d\u00f6tt 12 \u00e9ves kor\u00e1ig, amikor rokona Erd\u00e9lyi N\u00e1ci a nagyh\u00edr\u0171 zenetan\u00e1r, pr\u00edm\u00e1s felkarolta \u00e9s tan\u00edtani kezdte.
15 \u00e9ves kor\u00e1ban m\u00e1r saj\u00e1t zenekara \u00e9l\u00e9n \u00e1llt, de a zeneszerz\u00e9ssel csak 24 \u00e9vesen kezdett el pr\u00f3b\u00e1lkozni.
K\u00e9s\u0151bb Szeged lett m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek f\u0151 sz\u00edntere, ahol megismerkedett az akkor ott lak\u00f3 P\u00f3sa Lajossal, akinek a vers\u00e9re \u00edrta els\u0151 n\u00f3t\u00e1j\u00e1t, a \u201eNem j\u00f3 mindig minden este a fon\u00f3ba elj\u00e1rni\u201d c\u00edm\u0171 dalt, mely egy csap\u00e1sra h\u00edress\u00e9 tette a nev\u00e9t.
P\u00f3sa ekkor m\u00e1r k\u00f6zismert, k\u00f6zkedvelt po\u00e9ta volt a v\u00e1rosban. Miut\u00e1n megismerte a vers\u00e9re \u00edrt Dank\u00f3 n\u00f3t\u00e1t, b\u00e1rmely sz\u00f6veg\u00e9t szabadon \u00e1tengedte a fiatal pr\u00edm\u00e1snak megzen\u00e9s\u00edt\u00e9sre.
Dank\u00f3 Pista els\u0151 siker\u00e9n felbuzdulva, r\u00f6videsen elkezdte ontani szebbn\u00e9l-szebb n\u00f3t\u00e1it. M\u00e1sodik n\u00f3t\u00e1j\u00e1nak a sz\u00f6veg\u00e9t szint\u00e9n P\u00f3sa \u00edrta: \u201eHabra hab siet\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171dalt.
Amikor Blah\u00e1n\u00e9 ezt a dalt el\u00e9nekelte Luk\u00e1csi S\u00e1ndor \u201eRebeka\u201d c\u00edm\u0171 n\u00e9psz\u00ednm\u0171v\u00e9ben, teljesen ismertt\u00e9 tette az ifj\u00fa cig\u00e1nypr\u00edm\u00e1st, n\u00f3taszerz\u0151t.
Ett\u0151l kezdve a kiad\u00f3k versengtek a Dank\u00f3 n\u00f3t\u00e1k kiad\u00e1s\u00e1nak jog\u00e1\u00e9rt!
1885-ben a szint\u00e9n Szegeden \u00e9l\u0151 Papp Zolt\u00e1n k\u00e9t k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9t zen\u00e9s\u00edtette meg a k\u00f6lt\u0151 k\u00e9r\u00e9s\u00e9re.
1886-ban Moln\u00e1r Gy\u00f6rgy \u201eZsell\u00e9r-le\u00e1ny\u201d c\u00edm\u0171 n\u00e9psz\u00ednm\u0171v\u00e9nek az \u00f6sszes dal\u00e1t Dank\u00f3 Pista \u00edrta. Ez a darab Szegeden, \u00e9s a vid\u00e9ki v\u00e1rosok legt\u00f6bbj\u00e9ben, a zen\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhette siker\u00e9t. A szegedi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g a n\u00e9psz\u00ednm\u0171 premierj\u00e9n Dank\u00f3t k\u00e9t bab\u00e9rkoszor\u00faval t\u00fcntette ki. A darab k\u00e9t legsikeresebb bet\u00e9tdala: \u201eP\u00e1ros \u00e9let a legszebb a vil\u00e1gon\u201d \u00e9s az \u201eIsten veled v\u00e9n eperfa\u201d c\u00edm\u0171 n\u00f3t\u00e1k az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1ltak.
Ezek ut\u00e1n sikeresebbn\u00e9l-sikeresebb n\u00f3t\u00e1k k\u00f6vetkeztek, melyek ma m\u00e1r \u00f6r\u00f6kz\u00f6ldek, \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi megm\u00e9rettet\u00e9sen is meg\u00e1llt\u00e1k hely\u00fcket:<\/p>\n\n\n\n
\u201eM\u00e9g azt mondj\u00e1k, nincs Szegeden boszork\u00e1ny\u201d
\u201eSz\u0151ke kis l\u00e1ny: csitt, csitt. csitt\u201d
\u201eV\u00e1s\u00e1rhelyi s\u00e9tat\u00e9ren B\u00e9la cig\u00e1ny muzsik\u00e1l\u201d
\u201eEgy csillag sem ragyog fenn az \u00e9gen\u201d
\u201eAz\u00e9rt, hogy \u00e9n kan\u00e1sz vagyok\u201d (G\u00e1rdonyi G\u00e9za sz\u00f6veg\u00e9re)
\u201eLemond\u00e1s\u201d (M\u0171dal)
\u201ePiros r\u00f3zsa t\u00f6v\u00e9r\u0151l fakad a bimb\u00f3\u201d stb.<\/p>\n\n\n\n
1894-ben sz\u00fclettek a Wekerle Miniszter Eln\u00f6knek szentelt n\u00f3t\u00e1k:<\/p>\n\n\n\n
\u201eVisszaj\u00f6tt a fecskemad\u00e1r\u201d
\u201eMegmondta r\u00e9gen Wekerle<\/p>\n\n\n\n
1895-ben 305-en p\u00e1ly\u00e1ztak az \u201e\u00daj Id\u0151k\u201d c\u00edm\u0171 sz\u00e9pirodalmi lap 300 koron\u00e1s d\u00edjaz\u00e1s\u00fa dalverseny\u00e9re, melyet Dank\u00f3 Pista nyert meg: Feszty k\u00f6rk\u00e9p\u00e9nek \u201eA magyarok bej\u00f6vetel\u00e9nek hat\u00e1sa alatt \u00edrt \u201eZ\u00fag a sz\u00e9lv\u00e9sz, h\u00e1borog a Balaton\u201d c\u00edm\u0171 n\u00f3t\u00e1j\u00e1val.
1896-ban: Moszkv\u00e1ban \u0151 muzsik\u00e1lt Mikl\u00f3s c\u00e1r koron\u00e1z\u00e1si \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
Dank\u00f3 Pista nagyon sok \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld n\u00f3t\u00e1t kompon\u00e1lt: P\u00f3sa Lajos, G\u00e1rdonyi G\u00e9za, Szabolcska Mih\u00e1ly \u00e9s saj\u00e1t verseire.<\/p>\n\n\n\n
N\u00f3t\u00e1ib\u00f3l \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze t\u00f6bb n\u00e9psz\u00ednm\u0171 zenei anyag\u00e1t:<\/p>\n\n\n\n
\u201eGyimesi vadvir\u00e1g\u201d
\u201eSzeg\u00e9ny Laci\u201d
\u201eA le\u00e1nyasszony\u201d
\u201eA zs\u00f6ll\u00e9s le\u00e1ny\u201d
\u201eRebeka\u201d; de vannak saj\u00e1t sz\u00f6veg\u0171 n\u00e9psz\u00ednm\u0171vei is:
\u201eCig\u00e1nyszerelem\u201d
\u201eA hal\u00e1sz szeret\u0151je\u201d<\/p>\n\n\n\n
Am\u00edg a neve ismertt\u00e9 nem v\u00e1lt, rengeteget n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s ez id\u0151 alatt a t\u00fcd\u0151baj cs\u00edr\u00e1i pl\u00e1nt\u00e1l\u00f3dtak be szervezet\u00e9be. Hi\u00e1ba keresett a d\u00e9lvid\u00e9ken gy\u00f3gy\u00edrt betegs\u00e9g\u00e9re, beteg teste egyre jobban legyeng\u00fclt, \u00e9s 1903. m\u00e1rcius 29-\u00e9n: Budapesten meghalt.
Temet\u00e9s\u00e9r\u0151l a budapesti \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3k Egyes\u00fclete gondoskodott. Utols\u00f3 \u00fatj\u00e1ra: R\u00e1cz Pali vezette, mintegy sz\u00e1ztag\u00fa cig\u00e1nyzenekar k\u00eds\u00e9rte, a Nyugati P\u00e1lyaudvarhoz, ahonnan Szegedre sz\u00e1ll\u00edttatta Szeged v\u00e1ros tan\u00e1csa.
Sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban \u00e1prilis elsej\u00e9n volt a temet\u00e9s, a Kult\u00farpalota el\u0151tti t\u00e9rr\u0151l, a v\u00e1rosi sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s az \u00f6sszes szegedi dal\u00e1rd\u00e1k bevon\u00e1s\u00e1val.
Utols\u00f3 \u00fatj\u00e1ra a nagy dalk\u00f6lt\u0151t a szegedi cig\u00e1nyok egyes\u00fclt zenekara k\u00eds\u00e9rte Erd\u00e9lyi K\u00e1lm\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel, a Szeged v\u00e1ros \u00e1ltal adom\u00e1nyozott s\u00edrhelyhez.
1904 \u0151sz\u00e9n P\u00f3sa Lajos \u00e9s Mark\u00f3 Mikl\u00f3s mozgalmat ind\u00edtottak, hogy a n\u00f3tak\u00f6lt\u0151 m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9ket kapjon.
Porzsolt K\u00e1lm\u00e1n \u00edr\u00f3 a N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z akkori igazgat\u00f3ja 26-szor bemutatta telt h\u00e1z mellett Dank\u00f3: Cig\u00e1nyszerelem c\u00edm\u0171 n\u00e9psz\u00ednm\u0171v\u00e9t, melyet minden alkalommal P\u00f3sa Lajos hangulatos prol\u00f3gja vezetett be. A bev\u00e9telb\u0151l, \u00f6sszegy\u0171lt a tervezett Dank\u00f3 szobor k\u00f6lts\u00e9g\u00e9nek fele, a m\u00e1sik fel\u00e9t orsz\u00e1gos gy\u0171jt\u00e9ssel siker\u00fclt megszerezni.
Marg\u00f3 Ede kiv\u00e1l\u00f3an siker\u00fclt szoborm\u0171ve, mely Dank\u00f3 Pist\u00e1t t\u00f6r\u00f6tt heged\u0171j\u00e9vel elmerengve \u00e1br\u00e1zolja; 1912. okt\u00f3ber hav\u00e1ban ker\u00fclt m\u00e9lt\u00f3 hely\u00e9re, a r\u00e9gi Hung\u00e1ria K\u00e1v\u00e9h\u00e1z el\u0151tti t\u00e9rre!<\/p>\n\n\n\n
H\u00d3DMEZ\u0150V\u00c1S\u00c1RHELYI CZUTOR B\u00c9LA (1863-1911)<\/p>\n\n\n\n
H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely az alf\u00f6ld egyik legnagyobb ter\u00fcleten fekv\u0151 mez\u0151v\u00e1rosa, mely val\u00f3s\u00e1gos fellegv\u00e1ra volt a h\u00edres cig\u00e1nypr\u00edm\u00e1soknak, cig\u00e1nyzen\u00e9szeknek. Munk\u00e1ss\u00e1gukr\u00f3l, reg\u00e9nyes \u00e9let\u00fckr\u0151l k\u00f6nyvet illetve k\u00f6nyveket lehetne \u00edrni. Az elm\u00falt 300 \u00e9vben sikert-sikerre halmoztak, azok a m\u0171v\u00e9szek, akikn\u00e9l ap\u00e1r\u00f3l-fi\u00fara sz\u00e1llt az \u0151si hivat\u00e1s, mesters\u00e9g.
A zen\u00e9sz cig\u00e1nyokn\u00e1l elk\u00e9pzelhetetlen volt, hogy a fi\u00fagyermekek (de gyakran a le\u00e1nyok is) apjukt\u00f3l, nagyapjukt\u00f3l ne a zen\u00e9szp\u00e1ly\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00f6lj\u00e9k.
A v\u00e1rosban szinte alig volt olyan kocsma, vagy vend\u00e9gl\u0151, ahol legal\u00e1bb 3-4 cig\u00e1ny ne muzsik\u00e1lt volna.
A v\u00e1ros iparosod\u00e1s\u00e1val viszont egyre gyakoribbak lettek az olyan csal\u00e1dok, ahol a l\u00e9tbiztons\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben egyre t\u00f6bb cig\u00e1nygyerek tanult szakm\u00e1t, \u00e9s helyezkedett el a gy\u00e1rakban dolgozni. Ezzel a zen\u00e9szut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s jelent\u0151sen cs\u00f6kkent, (szerencs\u00e9re) \u00e9s a munkahelyek is er\u0151sen megfogyatkoztak. Napjainkban a Vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 V\u00e1llalat cs\u0151dbejut\u00e1s\u00e1val; sajnos, eljutottunk od\u00e1ig, hogy nincs egyetlen zen\u00e9s sz\u00f3rakoz\u00f3hely a v\u00e1rosban, ahol cig\u00e1nyzenekar muzsik\u00e1l. (Tudom\u00e1som szerint nincs a v\u00e1rosban sehol olyan zen\u00e9shely, ahol minden este zene volna)
A \u201eH\u00edres pr\u00edm\u00e1sok \u00e9s Cig\u00e1nydinaszti\u00e1k\u201d c\u00edm\u0171 \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1somban a legend\u00e1s pr\u00edm\u00e1sok kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl mind csodagyerekek voltak. \u00cdgy volt ez Czutor B\u00e9la eset\u00e9ben is, akit a k\u00e9s\u0151bbiekben mindenki csak B\u00e9la cig\u00e1nyk\u00e9nt ismert, vagy emlegetett.
Kutat\u00e1saim sor\u00e1n tal\u00e1ltam egy utal\u00e1st B\u00e9la cig\u00e1ny \u00e9letrajz\u00edr\u00f3j\u00e1nak nev\u00e9re: Vetr\u00f3 Lajos Endr\u00e9re, akinek 1909-ben H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen \u00edrt B\u00e9la cig\u00e1ny c\u00edm\u0171 119 lapos \u00e9letrajzi kis k\u00f6nyve; beszerezhetetlen, \u00edgy \u00edr\u00e1somban sok apr\u00f3, de fontos r\u00e9szletre nem tudok kit\u00e9rni!<\/p>\n\n\n\n
B\u00e9la cig\u00e1ny 1875. 02. 04-\u00e9n sz\u00fcletett H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen. A csodagyereknek tartott kisdi\u00e1k szinte egyszerre saj\u00e1t\u00edtotta el a bet\u0171vet\u00e9st \u00e9s a kotta\u00edr\u00e1st. A zene csod\u00e1latos birodalm\u00e1ba el\u0151sz\u00f6r \u00e9desapja kezdte bevezetni, majd k\u00e9s\u0151bbi oktat\u00f3tan\u00e1ra Mener J\u00e1nos szegedi zenepedag\u00f3gus lett.
A cig\u00e1nyoktat\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1ga az, hogy el\u0151sz\u00f6r zeneileg hallani tan\u00edtj\u00e1k meg a kezd\u0151ket, \u00e9s azut\u00e1n kezdik meg a kottatanul\u00e1st, kott\u00e1b\u00f3l val\u00f3 muzsik\u00e1l\u00e1st.
Apj\u00e1t\u00f3l teh\u00e1t el\u0151sz\u00f6r hangszerismeretet \u00e9s naturalista muzsik\u00e1l\u00e1st tanulta, Mener tan\u00e1r \u00fart\u00f3l pedig a kottaolvas\u00e1st.
A hangszere ir\u00e1nti zsenialit\u00e1sa olyan magas szint\u0171 volt, hogy 14 \u00e9ves kor\u00e1ban m\u00e1r a h\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyi els\u0151 zenekar vez\u00e9rpr\u00edm\u00e1sa lett. A fiatal \u0151stehets\u00e9g azonban nem el\u00e9gedett meg az addig tanultakkal, \u00e9s ez\u00e9rt Aradra ment a nagyh\u00edr\u0171 Kis J\u00f3zsi zenekar\u00e1hoz, szakmai ismereteit gyarap\u00edtani.
Nyughatatlan term\u00e9szete \u00e9s tud\u00e1sszomja hat\u00e1s\u00e1ra, mikor m\u00e1r \u00fagy \u00e9rezte, hogy Kis J\u00f3zsi zenekar\u00e1ban a fejl\u0151d\u00e9se kezd lelassulni, b\u00facs\u00fat mondott az aradi muzsikusoknak, \u00e9s Szegedre ment, ahol Feh\u00e9r Poldi zenekar\u00e1ban fejlesztette tov\u00e1bb zenekari rutinj\u00e1t \u00e9s pr\u00edm\u00e1si el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t. Feh\u00e9r\u00e9k rendk\u00edv\u00fcl gazdag reperto\u00e1rjuknak, \u00e9s sokr\u00e9t\u0171 m\u0171soruknak hat\u00e1s\u00e1ra huzamosabb ideig maradt a zenekarban.
1884-ben 21 \u00e9ves kor\u00e1ban visszat\u00e9rt sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba \u00e9s ott zenekart alak\u00edtott, melynek egy\u00fattal karnagya is lett.
A fiatal pr\u00edm\u00e1s, zenekarvezet\u0151 szinte megsz\u00e1llottja lett H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelynek, \u00e9s minden szerz\u0151d\u00e9st visszautas\u00edtott, pedig a f\u0151v\u00e1rosi Bal\u00e1zs K\u00e1lm\u00e1n (az akkori id\u0151k, Budapest egyik legismertebb pr\u00edm\u00e1sa) is pr\u00f3b\u00e1lta megnyerni zenekara r\u00e9sz\u00e9re. T\u00f6bbsz\u00f6r h\u00edvt\u00e1k k\u00fclf\u00f6ldre, s\u0151t Amerik\u00e1ba is, de hajthatatlan maradt, \u00e9s \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig ragaszkodott V\u00e1s\u00e1rhelyi munkahely\u00e9hez.
Soha nem der\u00fclt ki, hogy kezd\u0151d\u0151 betegs\u00e9ge, vagy lok\u00e1lpatri\u00f3ta \u00e9rzelme befoly\u00e1solta d\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben. Mindig szer\u00e9ny ember volt, \u00e9s nem tudta elcs\u00e1b\u00edtani sem a h\u00edrn\u00e9v \u00e9s sem a p\u00e9nz.
Sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1nak k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge olyan m\u00e9rhetetlen nagy szeretettel vette k\u00f6r\u00fcl, hogy az sz\u00e1m\u00e1ra p\u00f3tolt minden dics\u0151s\u00e9get, melyet szerezhetett volna az esetleges k\u00fclf\u00f6ldi szerz\u0151d\u00e9sei alkalm\u00e1val.
Az elismer\u00e9s kij\u00e1rt neki kort\u00e1rsait\u00f3l is: P\u00f3sa Lajos sz\u00f6veg\u00e9re \u00edrta Dank\u00f3 Pista a \u201eV\u00e1s\u00e1rhelyi s\u00e9tat\u00e9ren B\u00e9la cig\u00e1ny muzsik\u00e1l\u201d c\u00edm\u0171 n\u00f3t\u00e1t, mely \u00f6r\u00f6kre h\u00edress\u00e9 tette B\u00e9la cig\u00e1nyt az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra is.
1900-ban a n\u00e9pszer\u0171 amerikai lap a \u201eThe Evening Post\u201d egyik el\u0151kel\u0151 munkat\u00e1rsa eur\u00f3pai k\u00f6rutat tett, \u00e9s megfordult H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen is, ahol B\u00e9la cig\u00e1ny j\u00e1t\u00e9ka olyan m\u00e9ly benyom\u00e1st tett r\u00e1, hogy \u00fajs\u00e1gj\u00e1ban egy eg\u00e9sz oldalt szentelt a h\u00edres pr\u00edm\u00e1snak.
Id\u00e9zet a cikkb\u0151l: \u201eA legnagyobb czig\u00e1nym\u0171v\u00e9szt H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen l\u00e1ttuk; V\u00e1s\u00e1rhelyi B\u00e9l\u00e1t, aki nek\u00fcnk hal\u00e1los betegen j\u00e1tszott. Lehetetlen ecsetelni ennek a czig\u00e1nynak zsenialit\u00e1s\u00e1t\u201d.
Ennek a cikknek a m\u00e9ltat\u00e1sa \u00f3ri\u00e1si jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt, hiszen B\u00e9la cig\u00e1nyt olyan h\u00edress\u00e9gek vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl a k\u00f6rnyez\u0151 v\u00e1rosokban, mint: a szentesi Lehota G\u00e1bor, a mak\u00f3i Purcsi K\u00e1roly, Kiss Kolomp\u00e1r B\u00e9la, id. F\u00e1tyol Pista, a szegedi Erd\u00e9lyi N\u00e1ci, \u00e9s Dank\u00f3 Pista, akik koruk legnagyobbjainak sz\u00e1m\u00edtottak, nemcsak vid\u00e9ki, hanem orsz\u00e1gos viszonylatban is.
B\u00e9la cig\u00e1nyt H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen k\u00edv\u00fcl t\u00f6bb h\u00edres f\u00fcrd\u0151helyen is \u00fcnnepelhette a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. J\u00e1tszott: Marill\u00e1n \u00e9s T\u00e1traf\u00fcreden is, ahol megismerkedhetett a m\u00e1gn\u00e1svil\u00e1g tetsz\u00e9s\u00e9vel \u00e9s szeretet\u00e9vel is.<\/p>\n\n\n\n
\n- h\u00f3. 22-\u00e9n, a szegedi sz\u00ednpadon rendezett nagyszab\u00e1s\u00fa cig\u00e1nyhangversenyen zenekar\u00e1val maga m\u00f6g\u00e9 utas\u00edtott minden zenekart, ak\u00e1r szegedi, ak\u00e1r vid\u00e9ki v\u00e1rosokb\u00f3l \u00e9rkeztek a vet\u00e9lked\u0151re, \u00e9s ezzel elnyerte Szeged v\u00e1ros cserfalombbal \u00f6vezett koszor\u00faj\u00e1t. H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge egy ez\u00fcst koszor\u00faval honor\u00e1lta kedvenc pr\u00edm\u00e1s\u00e1nak gy\u0151zelm\u00e9t.
Ugyan ebben az \u00e9vben, 11. h\u00f3. 05-\u00e9n, H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen rendezett Dank\u00f3 est\u00e9ly alkalm\u00e1val, ugyancsak a v\u00e1s\u00e1rhelyi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g; egy arany gy\u0171r\u0171t, \u00e9s egy p\u00e1r arany k\u00e9zel\u0151gombot aj\u00e1nd\u00e9kozott pr\u00edm\u00e1s\u00e1nak.
Siker koron\u00e1zta gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 t\u00f3nus\u00fa el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t a Nagyv\u00e1radi Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z \u00e1ltal rendezett cig\u00e1nymuzsikus versenyen is, ahol elnyerte a tr\u00f3feak\u00e9nt ki\u00edrt nagy arany\u00e9rmet is.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nB\u00e9la cig\u00e1ny fiatal \u00e9let\u00fatj\u00e1n a sikert-sikerre halmozta, de a gyilkos k\u00f3r nem becs\u00fclte az \u00fcnnepelt m\u0171v\u00e9szt, \u00e9s 1911-ben 36 \u00e9ves kor\u00e1ban, a t\u00fcd\u0151v\u00e9sz mag\u00e1val ragadta.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00e1ros \u00e9s a tisztel\u0151i egy domborm\u0171vet helyeztettek el kedvenc k\u00e1v\u00e9h\u00e1z\u00e1nak a \u201eFekete Sas\u201d-nak a fal\u00e1n, ahol a s\u00e9tat\u00e9ren s\u00e9t\u00e1l\u00f3k eml\u00e9kezhetnek a v\u00e1roshoz mindig h\u0171 B\u00e9la cig\u00e1nyra!<\/p>\n\n\n\n
RIG\u00d3 JANCSI (? 1927)<\/p>\n\n\n\n
P\u00e1lyakezd\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n, kisebb falusi band\u00e1kban muzsik\u00e1lt, \u00e9s innen ker\u00fclt jobb vid\u00e9ki cig\u00e1nyzenekarokba. Ezek egyik\u00e9vel Londonba, majd P\u00e1rizsba jutott, ahol \u00f6n\u00e1ll\u00f3 zenekart verbuv\u00e1lt, mellyel a millenniumi \u00e9vek, \u00e9s a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9nek \u00fcnnepelt cig\u00e1nypr\u00edm\u00e1sa lett.
J\u00e1t\u00e9k\u00e1t ut\u00e1nozhatatlan t\u00f3nus\u00fa var\u00e1zslatos heged\u0171hang, izz\u00f3 lend\u00fclet, \u00e9s forr\u00f3 temperamentum jellemezte. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy romantikus szerelmi kapcsolat j\u00f6tt l\u00e9tre a sokszoros amerikai milliomos le\u00e1ny\u00e1val, aki otthagyta \u00e9rte a f\u00e9rj\u00e9t, (Chimay belga herceget) \u00e9s hozz\u00e1ment feles\u00e9g\u00fcl. A nagym\u0171velts\u00e9g\u0171, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 n\u0151t val\u00f3s\u00e1ggal rabul ejtette az adonisnak nem mondhat\u00f3, himl\u0151helyes, f\u00e9lszegm\u0171velts\u00e9g\u0171 cig\u00e1nypr\u00edm\u00e1s.
A nagy szerelemnek szomor\u00fa v\u00e9ge lett, mert v\u00e1l\u00e1sra ker\u00fclt sor k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. A sz\u00e9p milliomos l\u00e1ny (Ward Kl\u00e1ra), \u00fajb\u00f3l f\u00e9rjhez ment egy olaszorsz\u00e1gi hotelport\u00e1shoz, akinek a feles\u00e9gek\u00e9nt hunyt el 1913-ban.
Rig\u00f3 Jancsi \u00e9lete utols\u00f3 \u00e9veit New Yorkban t\u00f6lt\u00f6tte el, teljesen elszeg\u00e9nyedve, muzsikus t\u00e1rsai kegyelem kenyer\u00e9n teng\u0151dve.
Nagy szerelm\u00e9t 1927 febru\u00e1rj\u00e1ban k\u00f6vette a mennyei boldogs\u00e1g rem\u00e9ny\u00e9ben! \u00c9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9t reg\u00e9nyben \u00e9s filmen is feldolgozt\u00e1k!<\/p>\n\n\n\n
MAGYARI IMRE (1894-1940)<\/p>\n\n\n\n
Debrecenben sz\u00fcletett \u00e9s zenei tanulm\u00e1nyait is itt v\u00e9gezte; F\u00fcredi J\u00f3zsefn\u00e9l a V\u00e1rosi Zened\u00e9ben. (k\u00e9s\u0151bb Zenem\u0171v\u00e9szeti Szakiskola lett.)
Mind\u00f6ssze 46 \u00e9vet \u00e9lt, de kor\u00e1nak \u00edgy is a legh\u00edresebb, \u00e9s legn\u00e9pszer\u0171bb pr\u00edm\u00e1sa volt. Fiatalon Budapestre ker\u00fclt, s zenekar\u00e1val luxus-sz\u00e1ll\u00f3kban \u00e9s a legel\u0151kel\u0151bb \u00e9ttermekben muzsik\u00e1lt.
\u0150 volt az els\u0151 pr\u00edm\u00e1s, aki a magyar r\u00e1di\u00f3ban m\u00e1r a megnyit\u00e1sakor fell\u00e9pett, \u00e9s egyenes ad\u00e1sban szerepelt.
J\u00e1t\u00e9ka, \u00e9s el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dja megkap\u00f3an \u00e9rzelmes, \u00e9s t\u00falz\u00e1sokba soha nem men\u0151 t\u00f3nusa cikornyamentes volt.
M\u0171sor\u00e1val, mag\u00e1val ragadta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Nagy vonz\u00f3d\u00e1st \u00e9rzett a verbunkos zen\u00e9hez, \u00e9s az elfelejtett m\u00falt sz\u00e1zadbeli zeneirodalom interpret\u00e1l\u00f3ja lett. A cig\u00e1nyos heged\u0171irodalom mintaszer\u0171 el\u0151ad\u00e1sa, \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se, j\u00f3r\u00e9szt az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik.
N\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge hamar utat nyitott sz\u00e1m\u00e1ra, Magyarorsz\u00e1g hat\u00e1rain t\u00falra is. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagysiker\u0171 volt az 1925-\u00f6s angliai k\u00f6r\u00fatja. (London, Manchester, Liverpool.)
N\u00f3taszerz\u00e9ssel is foglalkozott, \u00e9s n\u00f3t\u00e1i meg\u0151rizt\u00e9k n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00fcket!
A \u201epr\u00edm\u00e1sok pr\u00edm\u00e1s\u00e1t\u201d 1936-ban, \u00e9rdemei elismer\u00e9s\u00e9\u00fcl Signum Laudisszal t\u00fcntett\u00e9k ki.
Az 1940-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1val a n\u00f3tairodalom egyik legnagyobb tolm\u00e1csol\u00f3j\u00e1t, cig\u00e1nypr\u00edm\u00e1s\u00e1t vesztette el: a zen\u00e9szt\u00e1rsadalom!<\/p>\n\n\n\n
MAK\u00d3I F\u00c1TYOL MISI (1909-1980)<\/p>\n\n\n\n
A d\u00e9lalf\u00f6ldi Mak\u00f3 v\u00e1ros\u00e1nak, \u00e9s t\u00e9rs\u00e9g\u00e9nek, tal\u00e1n legnagyobb m\u00falttal rendelkez\u0151 cig\u00e1nydinaszti\u00e1ja a F\u00e1tyol dinasztia. Csal\u00e1df\u00e1juk lev\u00e9lt\u00e1ri \u00e9s egyh\u00e1zi nyilv\u00e1ntart\u00e1sok felkutat\u00e1s\u00e1val 1703-ig vezethet\u0151 vissza. Teh\u00e1t m\u00e1r a R\u00e1k\u00f3czi szabads\u00e1gharc idej\u00e9n, csal\u00e1djuk \u0151sei ebben a v\u00e1rosban muzsik\u00e1ltak, \u00e9s minden gener\u00e1ci\u00f3 fiai muzsikusok voltak.
E 300 \u00e9vet mag\u00e1ba foglal\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9g\u00e9n \u00e1llt a legend\u00e1s h\u00edr\u0171 cig\u00e1nypr\u00edm\u00e1s: F\u00e1tyol Misi, aki a megtestes\u00edt\u0151je lett, az ide\u00e1lis pr\u00edm\u00e1s fogalm\u00e1nak, \u00e9s mag\u00e1ban hordozta a zenekarvezet\u0151i er\u00e9nyeket, \u00e9s szaktud\u00e1st egyar\u00e1nt. Mestere volt hangszer\u00e9nek, \u00e9s t\u00f3nus\u00e1ban \u00f6tv\u00f6z\u0151d\u00f6tt az \u0151si cig\u00e1nyzene \u00e9s a klasszikus hangz\u00e1skult\u00fara. Hangszerel\u00e9seiben ezt a kett\u0151ss\u00e9get, zenei \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a legmagasabb szinten hasznos\u00edtotta. T\u00f6k\u00e9letes emberismer\u0151i k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, e m\u0171fajban a legmegfelel\u0151bb t\u00e1rsakat, zenekari tagokat alkalmazta, akiknek, a k\u00e9pess\u00e9g\u00fcknek megfelel\u0151 magas m\u00e9rc\u00e9t \u00e1ll\u00edtott.
Kifog\u00e1stalan megjelen\u00e9se, eleganci\u00e1ja, modora, intelligenci\u00e1ja \u00fari tart\u00e1st adott sz\u00e1m\u00e1ra, melyet eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben megtartott, \u00e9s ennek k\u00f6sz\u00f6nhette a tekint\u00e9ly\u00e9t \u00fagy a zen\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt, mind a vend\u00e9gek el\u0151tt, akik tisztelt\u00e9k \u00e9s szerett\u00e9k e rendk\u00edv\u00fcli embert.
A zen\u00e9szek egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt p\u00f3diumzen\u00e9sznek tartott\u00e1k, mert nem szeretett \u201easztalozni\u201d. A tehets\u00e9g\u00e9t nem v\u00e1ltotta apr\u00f3p\u00e9nzre. A vend\u00e9gek n\u00f3t\u00e1it kit\u0171n\u0151 mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megjegyezte, \u00e9s mindig k\u00e9szs\u00e9gesen elj\u00e1tszotta a p\u00f3diumr\u00f3l, csup\u00e1n annyit tett, hogy arra fordult, ahov\u00e1 a n\u00f3ta sz\u00f3lt.
Szer\u00e9ny mosoly\u00e1val \u00e9s m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3 magaviselet\u00e9vel, szinte \u00e9szrev\u00e9tlen lefegyverezte az egy\u00e9bk\u00e9nt duhajkod\u00e1sra hajlamos vend\u00e9geket is.
Az \u00f6nc\u00e9l\u00fa tetszelg\u00e9s t\u00e1vol \u00e1llt t\u0151le, viszont megk\u00f6vetelte a zenekar\u00e1t\u00f3l az odafigyel\u00e9st, \u00e9s a t\u00f6k\u00e9letes egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st. R\u00f6viden mondva: fegyelmet tartott, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en maxim\u00e1lis elismer\u00e9st aratott, \u00fagy zenei k\u00f6r\u00f6kben, szakmai berkekben, mind a zene\u00e9rt\u0151 vend\u00e9gek el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n
\n- 19-\u00e9n sz\u00fcletett Mak\u00f3n. Sz\u00fclet\u00e9sekor m\u00e1r el is d\u0151lt, hogy a kis csecsem\u0151 pr\u00edm\u00e1s lesz. Ez r\u00e9gi trad\u00edci\u00f3 volt m\u00e1r a csal\u00e1dban, melyet sz\u00fclei boldogan be is tartottak. Els\u0151 tan\u00edt\u00f3mestere Sztanics Istv\u00e1n volt, aki egy \u00e9letre megszeretette vele a sz\u00e1razf\u00e1t. A m\u00e9g zsenge ifj\u00fa pr\u00edm\u00e1spal\u00e1nta el\u0151sz\u00f6r hasonnev\u0171 \u00e9desapja zenekar\u00e1ban deb\u00fct\u00e1lt. Innen, m\u00e9g mindig gyermekfejjel ker\u00fclt nagyb\u00e1tyja F\u00e1tyol Jancsi zenekar\u00e1ba tercpr\u00edm\u00e1snak.
Ebben az id\u0151ben m\u00e9g \u00f6szt\u00f6n\u00f6s muzsikusok voltak a cig\u00e1nyzen\u00e9szek. A nagyh\u00edr\u0171 F\u00e1tyol Jancsi is naturalista pr\u00edm\u00e1s volt. Ennek ellen\u00e9re kifog\u00e1stalan, sz\u00ednvonalas zen\u00e9t produk\u00e1ltak, \u00e9s reperto\u00e1rjukat a sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g jellemezte. M\u0171sorukban: verbunkos, palot\u00e1s, magyar n\u00f3ta, n\u00e9pdal \u00e9s a vil\u00e1gi zene egyar\u00e1nt fellelhet\u0151 volt.
F\u00e1tyol Misi fiatalkora ellen\u00e9re r\u00e1\u00e9bredt arra, hogy a naturalista cig\u00e1nymuzsik\u00e1b\u00f3l ki kell t\u00f6rni, mert j\u00f6v\u0151je csak a tanult muzsikusoknak lehet. 18 \u00e9ves kor\u00e1ban kiv\u00e1lt nagyb\u00e1tyja zenekar\u00e1b\u00f3l \u00e9s Szegedre ment muzsik\u00e1lni, ahol a munka mellett beiratkozott Dr. Belle Ferenc konzervat\u00f3riumi tan\u00e1rhoz, a Filharmonikus Zenekar koncertmester\u00e9hez.
A rengeteg gyakorl\u00e1s, szorgalom \u00e9s a kit\u0171n\u0151 tan\u00e1ri munka eredm\u00e9nyk\u00e9nt, az akkori id\u0151k egyik legnagyobb pr\u00edm\u00e1sa Pertis P\u00e1l megh\u00edvta zenekar\u00e1ba Budapestre, a legel\u0151kel\u0151bb \u00e9ttermek k\u00f6z\u00f6tt, nyilv\u00e1ntartott Duna-parti \u201eVad\u00e1szk\u00fcrt-mulat\u00f3ba\u201d terc \u00e9s seg\u00e9dpr\u00edm\u00e1snak. Egykor a h\u00edres Boka K\u00e1roly (Kossuth Lajos kedvenc cig\u00e1nya) ott lakott a Vad\u00e1szk\u00fcrt sz\u00e1llod\u00e1j\u00e1ban, \u00e9s ott muzsik\u00e1lt az \u00e9tteremben. \u20ac
Pertis P\u00e1l zenekara gyakori szerepl\u0151je volt a korabeli filmeknek, h\u00edrad\u00f3knak. A zenekarral egy\u00fctt Misi is ott van a r\u00e9gi k\u00f3pi\u00e1k celluloidszalagj\u00e1n. Pl. a \u201eVir\u00e1gvas\u00e1rnapj\u00e1n\u201d c\u00edm\u0171 j\u00e1t\u00e9kfilmben.
Ebben a zenekarban a fiatal zen\u00e9sz elsaj\u00e1t\u00edtott mindent, amit egy \u00e9lvonalbeli pr\u00edm\u00e1snak szakmailag tudni kell.
Pertis P\u00e1l zenekar\u00e1val t\u00f6bb k\u00fclf\u00f6ldi turn\u00e9n vett r\u00e9szt, \u00e9s eljutottak a Belga Kir\u00e1lyi Golf klubba is hosszabb id\u0151re muzsik\u00e1lni. Szerz\u0151d\u00e9s\u00fck lej\u00e1rta ut\u00e1n visszat\u00e9rtek a Vad\u00e1szk\u00fcrtbe.
Pertis P\u00e1l eg\u00e9szs\u00e9ge megromlott \u00e9s egyre gyakrabban ker\u00fclt beteg\u00e1llom\u00e1nyba. A fiatal
F\u00e1tyol Misi m\u0171v\u00e9szi j\u00e1t\u00e9k\u00e1nak legnagyobb elismer\u00e9s\u00e9t a zenekart\u00f3l kapta azzal, hogy kora \u00e9s vid\u00e9ki mivolta ellen\u00e9re elfogadt\u00e1k pr\u00edm\u00e1snak Pertis P\u00e1l betegs\u00e9ge idej\u00e9n.
Egy alkalommal Pertis P\u00e1l k\u00f3rh\u00e1zban volt, amikor a belga kir\u00e1ly \u00e9s k\u00eds\u00e9rete megjelent a Vad\u00e1szk\u00fcrtben vacsor\u00e1ra. Annyira megnyerte a tetsz\u00e9s\u00e9t a magas rang\u00fa vend\u00e9geknek F\u00e1tyol Misi \u00e9s a zenekar muzsik\u00e1l\u00e1sa, hogy t\u00e1voz\u00e1skor a kir\u00e1ly k\u00e9zfog\u00e1ssal gratul\u00e1lt a fiatal pr\u00edm\u00e1snak, \u00e9s r\u00f6vid id\u0151 m\u00falva megh\u00edv\u00e1st kaptak a belga f\u0151v\u00e1rosba Bruxellesbe, ism\u00e9t a Kir\u00e1lyi Golf Klubba.
R\u00f6viddel ezut\u00e1n, meghalt Pertis P\u00e1l, \u00e9s evidens volt, hogy Misi vezeti a zenekart k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is.
Ism\u00e9t hosszabb id\u0151t t\u00f6lt\u00f6ttek el a patin\u00e1s nyugati vil\u00e1gv\u00e1rosban.
M\u00e9g a szerz\u0151d\u00e9s\u00fck le sem j\u00e1rt, mikor kit\u00f6rt a II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, melyben az a paradox helyzet \u00e1llt el\u0151, hogy Belgium \u00e9s Magyarorsz\u00e1g is a nagy t\u00e1vols\u00e1g ellen\u00e9re hadvisel\u0151 felekk\u00e9 v\u00e1ltak.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n1939-ben f\u00e1j\u00f3 sz\u00edvvel b\u00facs\u00fat kellett mondaniuk keny\u00e9rad\u00f3 gazd\u00e1iknak. Sosem der\u00fclt ki, hogy mi vez\u00e9relte \u0151ket az akkor Magyarorsz\u00e1ghoz visszacsatolt R\u00e9v-Kom\u00e1romba, ahol 6 \u00e9vig dolgoztak, a nagy m\u00falttal rendelkez\u0151 \u201eCentr\u00e1l K\u00e1v\u00e9h\u00e1zban\u201d. Arra sem der\u00fclt f\u00e9ny soha, hogy a zenekarb\u00f3l h\u00e1nyan maradtak vele, \u00e9s h\u00e1nyan v\u00e1ltak ki. Misinek itt tan\u00edtv\u00e1nyai is voltak. A t\u00e9ny az, hogy ebben a h\u00e1bor\u00fas \u00e9vekben j\u00f3l \u00e9ltek, s anyagi gondjaik sosem voltak.
Itt ismerkedett meg D\u00f6me Zsuzsann\u00e1val, \u00e9s esk\u00fcdtek \u00f6r\u00f6k h\u0171s\u00e9get egym\u00e1snak.
1945-ben a t\u00f6rt\u00e9nelem fanyar humora k\u00f6zbesz\u00f3lt, \u00e9s R\u00e9v-Kom\u00e1romot ism\u00e9t visszacsatolt\u00e1k Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz. K\u00e9t v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g\u00fck volt: vagy cseh, vagy magyar \u00e1llampolg\u00e1rok lesznek.
F\u00e1tyol Misi ekkor m\u00e1r t\u00f6bb mint 10 \u00e9ve nem l\u00e1tta szeretett haz\u00e1j\u00e1nak kis v\u00e1ros\u00e1t, Mak\u00f3t. Az eltelt id\u0151 alatt sokat szenvedett a honv\u00e1gyt\u00f3l, ez\u00e9rt a d\u00f6nt\u00e9shez nem f\u00e9rt k\u00e9ts\u00e9g hazat\u00e9rt feles\u00e9g\u00e9vel (akit m\u00e9g a sz\u00fclei nem is ismertek) sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba.
Ebben az id\u0151ben m\u00e9g jav\u00e1ban d\u00falt az infl\u00e1c\u00ed\u00f3. (A vil\u00e1gon, a legnagyobb infl\u00e1ci\u00f3 Magyarorsz\u00e1gon volt.) Az emberek m\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa hat\u00e1sa alatt voltak, \u00e9s nagy szeg\u00e9nys\u00e9g nehezedett az eg\u00e9sz orsz\u00e1gra, \u00edgy a mak\u00f3i n\u00e9pre is. A p\u00e9nznek nem volt \u00e9rt\u00e9ke, \u00e9s ekkor \u00e9lte f\u00e9nykor\u00e1t a cserekereskedelem.<\/p>\n\n\n\n
1945-ben F\u00e1tyol Misi visszaker\u00fclt a Jankovics csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban l\u00e9v\u0151 Koron\u00e1ba, F\u00e1tyol Jancsihoz, (nagyb\u00e1tyj\u00e1hoz) ugyan abba a zenekarba melyb\u0151l t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ve t\u00e1vozott.
1946-ban kiadt\u00e1k az \u00faj p\u00e9nzt: a forintot, \u00e9s lassan rendes ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba ker\u00fclt az orsz\u00e1g
F\u00e1tyol Jancsi r\u00e9gen d\u00e9delgetett terve volt, hogy bek\u00f6lt\u00f6zik Szegedre. Ez\u00e9rt m\u00e9g egy ideig Mak\u00f3n muzsik\u00e1lt, s k\u00f6zben int\u00e9zte a lak\u00e1st, munkahelyet Szegeden. Mikor minden \u00f6sszej\u00f6tt, \u00e1tadta a Koron\u00e1t unoka\u00f6ccs\u00e9nek.
Id\u0151k\u00f6zben megkezd\u0151d\u00f6tt az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s, \u00e9s a Korona Jankovics\u00e9kt\u00f3l a Csongr\u00e1d-megyei Vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 V\u00e1llalat kezel\u00e9s\u00e9be ker\u00fclt, \u00e9s ezzel nyugd\u00edjas \u00e1ll\u00e1suk lett a zen\u00e9szeknek.
R\u00f6vid \u00fatkeres\u00e9s ut\u00e1n kialakult a sportnyelven mondott \u201eAranycsapat\u201d: F\u00e1tyol Misi pr\u00edm\u00e1s, zenekarvezet\u0151, ifj. R\u00e1cz G\u00e9za terc \u00e9s seg\u00e9dpr\u00edm\u00e1s, id. R\u00e1cz G\u00e9za Br\u00e1cs\u00e1s, Kelecs\u00e9nyi J\u00f3zsef cimbalmos, Puka J\u00e1nos nagyb\u0151g\u0151s. Ez a zenekar kit\u0171n\u0151en \u00f6sszekov\u00e1csol\u00f3dott, \u00e9s az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben sok \u00f6r\u00f6m\u00f6t szerzett a v\u00e1ros \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k lakoss\u00e1g\u00e1nak, \u00fagy a vend\u00e9geknek, mind a r\u00e1di\u00f3hallgat\u00f3inak.
Az \u00f6tvenes \u00e9vekben a Pet\u0151fi R\u00e1di\u00f3nak volt egy n\u00e9pzenei ad\u00e1sa: \u201eVid\u00e9ki Pr\u00edm\u00e1sok m\u0171sora\u201d c\u00edmmel. T\u00f6bb alkalommal is megh\u00edvt\u00e1k Pestre, felv\u00e9telre a mak\u00f3i F\u00e1tyol Misit \u00e9s zenekar\u00e1t, mely felv\u00e9teleket azut\u00e1n sug\u00e1rozta a r\u00e1di\u00f3. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a Pet\u0151fi R\u00e1di\u00f3 arch\u00edv anyag\u00e1ban m\u00e9g megtal\u00e1lhat\u00f3k voln\u00e1nak, ezek az \u00e9rt\u00e9kes felv\u00e9telek.
Szint\u00e9n az \u00f6tvenes \u00e9vekhez f\u0171z\u0151dik, az ambici\u00f3zus Pitvarosi karnagy Stiner B\u00e9la (\u00edrt gyermekoper\u00e1kat is) \u00e9s a F\u00e1tyol zenekar kapcsolata. Steiner B\u00e9la szlov\u00e1k \u00e9s csal\u00f3k\u00f6zi magyar anyagb\u00f3l k\u00f3rusm\u0171veket, dalos, t\u00e1ncos n\u00e9pi j\u00e1t\u00e9kokat \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze. Miut\u00e1n t\u00f6bb helyt sikerrel szerepeltek a megy\u00e9ben, a Magyar R\u00e1di\u00f3 felfigyelt r\u00e1juk, \u00e9s felv\u00e9telt akart k\u00e9sz\u00edteni az egy\u00fcttessel. Pitvaroson nem voltak megfelel\u0151 zen\u00e9szek e feladatra, ez\u00e9rt Steiner karnagy zenekar ut\u00e1n kutatott. Valaki aj\u00e1nlotta neki a magas sz\u00ednvonalon muzsik\u00e1l\u00f3 F\u00e1tyol\u00e9kat.
A karnagy \u00far beutazott Mak\u00f3ra, \u00e9s bement a Koron\u00e1ba, vacsor\u00e1t rendelt, \u00e9s k\u00f6zben figyelte a zenekart. Az els\u0151 hallott n\u00f3t\u00e1k ut\u00e1n m\u00e1r tudta, hogy megtal\u00e1lta a zenekar\u00e1t. R\u00f6vid alku ut\u00e1n megk\u00f6ttetett az egyess\u00e9g. F\u00e1tyol Misinek \u00e1tadta az \u00e9nekkott\u00e1kat. Misi kidolgozta a harm\u00f3ni\u00e1kat, meghangszerelte a dalokat \u00e9s betan\u00edtotta a zenekarnak. A felv\u00e9tel el\u0151tt a zenekar m\u00e1r t\u00f6k\u00e9letesen tudta az anyagot. Gondot csak a felv\u00e9tel okozott, mivel Pitvaroson akkor m\u00e9g nem volt villany, \u00edgy aggreg\u00e1tort kellett haszn\u00e1lni. V\u00e9g\u00fcl, minden j\u00f3l ment, \u00e9s a felv\u00e9tel is siker\u00fclt.
M\u00e9g ugyan abban az \u00e9vben sz\u00ednpadra \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Szlov\u00e1k lakodalmas c\u00edm\u0171 j\u00e1t\u00e9kot.
1954-ben Muharay Elem\u00e9r, a Gy\u00f6ngy\u00f6sbokr\u00e9ta mozgalom atyja, felvitte \u0151ket Pestre, \u00e9s az \u00c1llami N\u00e9pi Egy\u00fcttes sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1ban bemutatt\u00e1k a leg\u00fajabb Steiner kompoz\u00edci\u00f3t: a Batyub\u00e1lt. Ezt ny\u00e1rom a mak\u00f3i Hagymah\u00e1zban megism\u00e9telt\u00e9k.
Term\u00e9szetesen minden \u0151sbemutat\u00f3 Pitvaroson volt!
Erre a sikeresen m\u0171k\u00f6d\u0171 kapcsolatra egy felvid\u00e9ki koncertk\u00f6r\u00fat tette fel a koron\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
1956 tavasz\u00e1n, H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen: a \u201eFekete Sas\u201d (akkor: \u201eB\u00e9ke Sz\u00e1ll\u00f3) nagyterm\u00e9ben rendeztek egy megyei n\u00e9pzenei tal\u00e1lkoz\u00f3t. A zs\u00fafol\u00e1sig megtelt teremben h\u00e1rom zenekar vet\u00e9lkedett. Mak\u00f3t F\u00e1tyol Misi \u00e9s zenekara, Szentest Konkoly\u00e9k, V\u00e1s\u00e1rhelyt Gaudi Tacsi \u00e9s zenekara k\u00e9pviselte. A vet\u00e9lked\u0151t rangos budapesti zs\u0171ri \u00e9rt\u00e9kelte.
Az els\u0151 d\u00edjat a mak\u00f3i zenekar nyerte el.
Ebben az id\u0151ben ak\u00e1r pr\u00edm\u00e1sversenyen indultak, ak\u00e1r zenekari tal\u00e1lkoz\u00f3n, minden honnan gy\u0151ztesk\u00e9nt t\u00e1vozhattak.
1957-ben a SZ\u00d6VOSZ zenekarok orsz\u00e1gos verseny\u00e9n: Mez\u0151k\u00f6vesden arattak diadalt. 19 megye egy-egy zenekarral k\u00e9pviselte mag\u00e1t, \u00e9s ebb\u0151l a nagyon er\u0151s mez\u0151nyb\u0151l hozt\u00e1k el az els\u0151 helyez\u00e9st. Az egy\u00fcttesek legjobbjaib\u00f3l alak\u00edtottak egy 60 tag\u00fa monstre egy\u00fcttest, melyben F\u00e1tyol Misi \u00e9s ifj. R\u00e1cz G\u00e9za is benne volt.
Ekkor kapott F\u00e1tyol Misi megh\u00edv\u00e1st az \u00c1llami N\u00e9pi Egy\u00fcttesbe pr\u00edm\u00e1snak. Az akkor 48 \u00e9ves pr\u00edm\u00e1s nem v\u00e1llalta a felk\u00e9r\u00e9st, \u00e9s ezzel lemondott arr\u00f3l, hogy bej\u00e1rja a vil\u00e1got a nemzetk\u00f6zileg felkapott egy\u00fcttessel. Maradt Mak\u00f3n a csal\u00e1dj\u00e1val, akiket minden h\u00edrn\u00e9vn\u00e9l t\u00f6bbre \u00e9rt\u00e9kelt \u00e9s jobban szeretett. (Itt jegyezn\u00e9m meg, hogy h\u00e1zass\u00e1gukb\u00f3l h\u00e1rom gyermek sz\u00fcletett, egy l\u00e1ny \u00e9s k\u00e9t fi\u00fa.)
Nem sokkal ezut\u00e1n a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban egy nemzetk\u00f6zi kongresszus r\u00e9sztvev\u0151i tisztelet\u00e9re rendezett hangversenyen l\u00e9ptett\u00e9k fel \u0151ket.
M\u00e9g ebben az \u00e9vben megnyert\u00e9k a vid\u00e9ki pr\u00edm\u00e1sok zenekarainak verseny\u00e9t is, ahol Vavrinyec B\u00e9la zeneszerz\u0151, a zs\u0171ri eln\u00f6ke k\u00fcl\u00f6n gratul\u00e1lt a zenekarnak, \u00e9s vezet\u0151j\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n
\n- november 07-\u00e9n, Mak\u00f3 v\u00e1ros m\u0171vel\u0151d\u00e9si oszt\u00e1lya kimagasl\u00f3 munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt n\u00edv\u00f3 d\u00edjjal t\u00fcntette ki a k\u00f6zkedvelt pr\u00edm\u00e1st.<\/li>\n\n\n\n
- augusztus els\u0151 napjaiban a mak\u00f3i Pet\u0151fi Park szabadt\u00e9ri sz\u00ednpad\u00e1n rendezt\u00e9k meg F\u00e1tyol Misi \u00f6n\u00e1ll\u00f3 pr\u00edm\u00e1si (zenekarvezet\u0151i) tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek 30 \u00e9ves jubileum\u00e1t.
Misi erre az alkalomra zenekar\u00e1t 15 tag\u00fara b\u0151v\u00edtette ki. Egy n\u00f3tacsokorban nagyb\u00e1tyja F\u00e1tyol Jancsi vezette a zenekart, mint vend\u00e9gpr\u00edm\u00e1s. A fergeteges klarin\u00e9tsz\u00f3l\u00f3kat unoka\u00f6ccse, F\u00e1tyol J\u00f3zsef j\u00e1tszotta, aki a Magyar R\u00e1di\u00f3 N\u00e9pi Zenekar\u00e1nak sz\u00f3list\u00e1ja volt.
Az est hangulat\u00e1t n\u00e9pszer\u0171 Budapesti \u00e9nekesek fokozt\u00e1k kit\u0171n\u0151 helyt\u00e1ll\u00e1sukkal.
A n\u00e9z\u0151t\u00e9r, zs\u00fafol\u00e1sig megtelt, oly annyira, hogy m\u00e9g a sz\u00ednpad m\u00f6g\u00f6tt is \u00e1lltak vend\u00e9gek. Akik jelen voltak, a koncert ut\u00e1n egy \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 \u00e9lm\u00e9nnyel gazdagodva t\u00e9rhettek haza.
1959.augusztus 20-\u00e1n, F\u00e1tyol Mih\u00e1lyt, a mak\u00f3i \u201eKorona \u00e9tterem\u201d zenekarvezet\u0151j\u00e9t, a M\u0171vel\u0151d\u00e9si Miniszter, Szocialista Kult\u00far\u00e1\u00e9rt \u00c9rdem\u00e9remmel t\u00fcntette ki.<\/li>\n\n\n\n - \u00e1prilis 04-\u00e9n, a Csongr\u00e1d-megyei Vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 V\u00e1llalat Kiv\u00e1l\u00f3 Dolgoz\u00f3ja lett. Ezt a megtisztel\u0151 c\u00edmet nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig m\u00e9g h\u00e1romszor elnyerte.<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n
A n\u00e9pszer\u0171 mak\u00f3i orvos Dr. Batka Istv\u00e1n, akinek a marosi iszap gy\u00f3gy\u00e1szati hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ban voltak kimagasl\u00f3 \u00e9rdemei, nagy tisztel\u0151je volt F\u00e1tyol Misinek. Megnyilv\u00e1nult ez abban is, hogy n\u00f3ta \u00e9s cs\u00e1rd\u00e1s sz\u00f6vegeit \u00e1tadta megzen\u00e9s\u00edt\u00e9sre kedvenc pr\u00edm\u00e1s\u00e1nak. A zene elk\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s Batka doktor felk\u00e9rte Szab\u00f3 S\u00e1ndor opera\u00e9nekest, hogy \u00e9nekelje fel magn\u00f3szalagra.
Ebben az id\u0151ben, a mak\u00f3i Hagymah\u00e1zban dolgoztam, \u00e9s v\u00e9letlen megtudtam, hogy mikor lesz a felv\u00e9tel a sz\u00ednh\u00e1zteremben, melyre 1960 j\u00falius\u00e1ban ker\u00fclt sor.
A felv\u00e9telnek volt egy \u00e9rdekess\u00e9ge: Szab\u00f3 S\u00e1ndor ott a helysz\u00ednen kapta meg az anyagot. \u00c1tn\u00e9zett egy n\u00f3t\u00e1t, \u00e9s m\u00e1r kezd\u0151d\u00f6tt a felv\u00e9tel. K\u00e9t \u00f3ra alatt \u00edgy egy lemezre val\u00f3 zen\u00e9t \u00e9nekelt fel, m\u00e9ly \u00e1t\u00e9rz\u00e9ssel, hib\u00e1tlanul.
A d\u00e9lel\u0151tti felv\u00e9telen mind\u00f6ssze h\u00e1rman voltunk jelen olyanok, akik n\u00e9z\u0151nek \u00e9s hallgat\u00f3nak sz\u00e1m\u00edtottunk.
Sajnos nincs tudom\u00e1som arr\u00f3l, hogy mi lett a sorsa ennek a felv\u00e9telnek, de nagy vesztes\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtana, ha valahol nem \u0151rizt\u00e9k volna meg Batka doktor \u00e9s F\u00e1tyol Misi gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 n\u00f3t\u00e1it.<\/p>\n\n\n\n
1960-ban, az \u0151sz folyam\u00e1n, Mak\u00f3n a Hagymah\u00e1zban koncertezett a budapesti Lakatos S\u00e1ndor (akit a pr\u00edm\u00e1sok kir\u00e1ly\u00e1nak, \u00e9s a kir\u00e1lyok pr\u00edm\u00e1s\u00e1nak neveztek) 16 tag\u00fa zenekar\u00e1val. A m\u0171sort v\u00e9gign\u00e9zte a teljes F\u00e1tyol zenekar, \u00e9s a m\u0171sor ut\u00e1n gratul\u00e1ltak Lakatos\u00e9knak.
Az el\u0151ad\u00e1s v\u00e9gezt\u00e9vel Lakatos\u00e9k \u00e1tmentek a Koron\u00e1ba vacsor\u00e1zni, ahol F\u00e1tyol\u00e9k sz\u00f3rakoztatt\u00e1k \u0151ket. A pesti zenekar figyelmesen meghallgatta F\u00e1tyol\u00e9kat, \u00e9s viszonozt\u00e1k a gratul\u00e1ci\u00f3t. Az \u00e9tteremben ekkor m\u00e1r egy gombost\u0171t sem lehetett volna leejteni, annyian voltak.
Lakatos\u00e9knak annyira megnyerte tetsz\u00e9s\u00e9t a F\u00e1tyol zenekar produkci\u00f3ja, hogy olyan cselekedetre \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte \u0151ket, amilyet m\u00e9g nem l\u00e1tott a mak\u00f3i k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. El\u0151vett\u00e9k a hangszereiket, s be\u00e1lltak a F\u00e1tyol zenekarba, \u00e9s a k\u00e9t zenekar k\u00f6z\u00f6sen muzsik\u00e1lt.
Igazi \u00f6r\u00f6mzene volt!
A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00f3ri\u00e1si ov\u00e1ci\u00f3val, vastapssal \u00fcnnepelte \u0151ket, de legjobban Luk\u00e1cs Istv\u00e1n cimbalomm\u0171v\u00e9sz tapsolt, (\u0151 a R\u00e1di\u00f3ban a \u201eJ\u00f3 \u00e9jszak\u00e1t gyerekek\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171sor el\u0151tti szign\u00e1lt j\u00e1tszotta a \u201eCsillagok, csillagok\u201d kezdet\u0171 n\u00e9pdalt.) neki nem jutott hangszer, \u00edgy \u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g volt, aki valamikor Mak\u00f3r\u00f3l ker\u00fclt fel Budapestre.
Az est folyam\u00e1n m\u00e9g egy kis meglepet\u00e9st is tartogattak F\u00e1tyol\u00e9k a Lakatos zenekar r\u00e9sz\u00e9re. Elj\u00e1tszottak egy vil\u00e1gsz\u00e1mot, egy rumb\u00e1t, melyben a dobot \u00e9s a ritmushangszereket F\u00e1tyol Misi \u00e1t\u00edrta cimbalomra, br\u00e1cs\u00e1ra \u00e9s b\u0151g\u0151re. Ezt a produkci\u00f3t Lakatos\u00e9k is vastapssal jutalmazt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n F\u00e1tyol Misi j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel l\u00e1tta meg, hogy a zene vil\u00e1g\u00e1ban v\u00e9gbe megy egy olyan folyamat, mellyel, ha nem tart l\u00e9p\u00e9st h\u00e1tt\u00e9rbe szorul zenekar\u00e1val, az \u00faj ir\u00e1nyzattal szemben. Ekkor \u00f6ttag\u00fa cig\u00e1nyzenekar\u00e1t kib\u0151v\u00edtette: Bakos Zolt\u00e1n zongorist\u00e1val \u00e9s Siket Antal dobossal, heged\u0171ssel, \u00e9nekessel. Ifj. R\u00e1cz G\u00e9za megtanult git\u00e1rozni. \u00cdgy ezek ut\u00e1n felv\u00e1ltva j\u00e1tszottak cig\u00e1nyzen\u00e9t \u00e9s t\u00e1nczen\u00e9t, melyet egyre ink\u00e1bb ig\u00e9nyelt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.
A zen\u00e9szek sohasem voltak j\u00f3l fizetett dolgoz\u00f3i a v\u00e1llalatoknak, ez\u00e9rt egy napon v\u00e1ratlanul felmondott Bakos Zolt\u00e1n zongorista. A zen\u00e9l\u00e9ssel v\u00e9gleg felhagyott \u00e9s m\u00e1s munkak\u00f6rben helyezkedett el.
F\u00e1tyol\u00e9knak \u00e9get\u0151en fontos volt egy zongorist\u00e1t keresni, mert egyre t\u00f6bb t\u00e1nczen\u00e9t kellett j\u00e1tszaniuk. Zongorist\u00e1t viszont nagy\u00edt\u00f3val sem lehetett ebben az id\u0151ben tal\u00e1lni, ugyanis mindenki \u00e1ll\u00e1sban volt. Ekkor felkerestek engem, (ennek az eml\u00e9kez\u00e9snek az \u00edr\u00f3j\u00e1t) hogy v\u00e1llaljam el addig, am\u00edg nem tal\u00e1lnak egy hivat\u00e1sos zen\u00e9sz zongorist\u00e1t. Egy-k\u00e9t h\u00e9tr\u0151l volt sz\u00f3, amib\u0151l nyolc h\u00f3nap lett. Nekem nem lehetett m\u00e9g zen\u00e9szvizsg\u00e1t tennem, mert gimn\u00e1ziumi tanul\u00f3 voltam. M\u0171k\u00f6d\u00e9si enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl j\u00e1tszani nem lehetett, amit a rend\u0151rs\u00e9g ellen\u0151rz\u00f6tt, de F\u00e1tyol Misire val\u00f3 tekintettel sohasem sz\u00f3ltak miattam.
Id\u0151nk\u00e9nt di\u00e1kb\u00e1lokban muzsik\u00e1ltunk zenekarommal, \u00edgy esett r\u00e1m a v\u00e1laszt\u00e1s. Ebben az id\u0151ben egy di\u00e1knak f\u0151benj\u00e1r\u00f3 b\u0171n volt \u00e9jszakai sz\u00f3rakoz\u00f3helyen tart\u00f3zkodni.
Tan\u00e1raim est\u00e9r\u0151l-est\u00e9re bej\u00e1rtak vacsor\u00e1zni a Koron\u00e1ba, de annyira tisztelt\u00e9k F\u00e1tyol Misit, hogy sohasem tett\u00e9k sz\u00f3v\u00e1, hogy a \u201edi\u00e1k \u00far\u201d nappal iskol\u00e1ba j\u00e1r, \u00e9jjel meg muzsik\u00e1l.
\u00c9letem els\u0151 profi zenekar\u00e1ban ekkor j\u00e1tszottam el\u0151sz\u00f6r!
Nyolc h\u00f3nap eltelt\u00e9vel Lakatos Antal (Tot\u00f3) szerz\u0151d\u00e9se lej\u00e1rt Tapolc\u00e1n, \u00e9s hazaj\u00f6tt a F\u00e1tyol zenekarba zongorist\u00e1nak \u00e9s br\u00e1cs\u00e1snak. Ekkor ugyanis nyugd\u00edjba ment id. R\u00e1cz G\u00e9za br\u00e1cs\u00e1s, \u00e9s ezzel megkezd\u0151d\u00f6tt a h\u00edres F\u00e1tyol Misi cig\u00e1nyzenekar\u00e1nak a felboml\u00e1sa.
F\u00e1tyol Misivel a kapcsolatom a zenekar\u00e1b\u00f3l val\u00f3 kiv\u00e1l\u00e1sommal nem sz\u0171nt meg, ugyanis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171sorokban vagy helyettes\u00edt\u00e9skor m\u00e9g sokszor muzsik\u00e1ltunk egy\u00fctt.
R\u00f6viddel ezut\u00e1n nyugd\u00edjba ment a cimbalmos Kelecs\u00e9nyi J\u00f3zsef is.
Ifj. R\u00e1cz G\u00e9za is kiv\u00e1lt a zenekarb\u00f3l, majd Szegedre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s ott zenekart alak\u00edtott.
V\u00e9g\u00fcl Puka J\u00e1nos b\u0151g\u0151s k\u00e9nyszer\u00fclt megv\u00e1lni az egy\u00fcttest\u0151l, betegs\u00e9ge miatt. (megb\u00e9nult a jobb keze)<\/p>\n\n\n\n
Az id\u0151 nem \u00e1llt meg, ez\u00e9rt a zenei divattal l\u00e9p\u00e9st kellett tartani, \u00e9s \u00edgy a nagy h\u00edr\u0171, sok dics\u0151s\u00e9get szerzett cig\u00e1nyzenekar lassan \u00e1talakult t\u00e1nc \u00e9s szalonzenekarr\u00e1.
F\u00e1tyol Misi utols\u00f3 zenekara a Koron\u00e1ban hossz\u00fa \u00e9veken kereszt\u00fcl a k\u00f6vetkez\u0151 \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sban \u00e1llt fel: pr\u00edm\u00e1s: F\u00e1tyol Misi, zongorista: Ivanics J\u00e1nos (Misi unoka\u00f6ccse), szaxofonos, klarin\u00e9tos: Jo\u00f3 Imre, B\u0151g\u0151s, basszusgit\u00e1ros: Lakaktos J\u00f3zsef (Cak\u00f3), dobos, heged\u0171s, \u00e9nekes: Siket Antal, heged\u0171s, git\u00e1ros: id. Sztojk\u00f3 Mih\u00e1ly.
Ezzel a zenekarral mindent muzsik\u00e1ltak, \u00e9s sok \u00f6r\u00f6m\u00f6t szereztek az akkor m\u00e9g n\u00e9pes vend\u00e9gseregnek.
Egy j\u00f3 hangulatban elt\u00f6lt\u00f6tt este ut\u00e1n, z\u00e1r\u00f3rakor F\u00e1tyol Misi (akit ekkor m\u00e1r szinte mindenki Misi b\u00e1csinak nevezett) odament a kirakathoz \u00e9s bevette az aranybet\u0171kkel \u00edrt t\u00e1bl\u00e1t, mely \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl hirdette, hogy ebben az \u00e9tteremben:<\/p>\n\n\n\n
Minden este F\u00e1tyol Misi \u00e9s zenekara muzsik\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n
1972-ben 63 \u00e9ves kor\u00e1ban Mak\u00f3n nyugd\u00edjba ment, a legend\u00e1s h\u00edr\u0171 muzsikus, F\u00e1tyol Misi, a v\u00e1ros minden id\u0151k legnagyobb pr\u00edm\u00e1segy\u00e9nis\u00e9ge, aki egy \u00e9v megszak\u00edt\u00e1ssal 34 \u00e9vig muzsik\u00e1lt a patin\u00e1s Korona \u00e9tteremben!<\/p>\n\n\n\n
Az akt\u00edv zen\u00e9l\u00e9s ut\u00e1n levezet\u00e9sk\u00e9nt, m\u00e9g h\u00e9tv\u00e9geken p\u00e1r \u00e9vig rendszeresen muzsik\u00e1lt, alkalmi t\u00e1nczenekar\u00e1val a Korona emeleti nagyterm\u00e9ben.
\u00c9let\u00e9nek utols\u00f3 h\u00e1rom \u00e9v\u00e9ben betegs\u00e9ge folyt\u00e1n m\u00e1r ennyit sem b\u00edrt, ez\u00e9rt teljesen befejezte zen\u00e9sz p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Van egy ismert mond\u00e1s: \u201eAz \u00e9let egy sz\u00ednh\u00e1z, ahol legnagyobb rendez\u0151 a sors\u201d!<\/p>\n\n\n\n
Ez a mond\u00e1s val\u00f3sult meg 1979 december\u00e9ben is, amikor felkeresett az \u00d3f\u00f6lde\u00e1ki Szoci\u00e1lis Otthon vezet\u0151je, \u00e9s felk\u00e9rt, hogy egy egy\u00f3r\u00e1s n\u00f3tam\u0171sorral j\u00e1ruljunk hozz\u00e1, a kar\u00e1csonyi rendezv\u00e9ny\u00fck hangulatosabb\u00e1 t\u00e9tel\u00e9hez.
Felkerestem lak\u00e1s\u00e1n F\u00e1tyol Misit, aki ekkor m\u00e1r h\u00e1rom \u00e9ve nem muzsik\u00e1lt sehol.
A beteg pr\u00edm\u00e1s els\u0151 sz\u00f3ra elv\u00e1llalta, mondv\u00e1n: biztosan \u00f6r\u00f6m\u00f6t szerz\u00fcnk az id\u0151s, beteg embereknek.
R\u00e1cz Ferenc \u00e9nekelt, \u00e9s harmonik\u00e1n \u00e9n k\u00eds\u00e9rtem \u0151ket. V\u00e9letlen, vagy sz\u00e1nd\u00e9kos volt, nem tudom; R\u00e1cz Ferenc, Misi b\u00e1csi kedvenc n\u00f3t\u00e1j\u00e1val z\u00e1rta m\u0171sor\u00e1t. Ekkor m\u00e9g nem tudhattuk, hogy utolj\u00e1ra csend\u00fclt fel az id\u0151s pr\u00edm\u00e1s heged\u0171j\u00e9n az \u00f6r\u00f6k sz\u00e9p mel\u00f3dia:<\/p>\n\n\n\n
\u201eKid\u0151lt keresztf\u00e1nak nem k\u00f6sz\u00f6n m\u00e1r senki\u201d!<\/p>\n\n\n\n
Mint fentebb \u00edrtam F\u00e1tyol Misi zenekara volt \u00e9letem els\u0151 profi zenekara, ahol muzsik\u00e1ltam, \u00e9s a sors 1979-ben \u00fagy rendezte, hogy \u00e9n voltam az utols\u00f3 zen\u00e9sz, akivel muzsik\u00e1lt a n\u00e9pszer\u0171 pr\u00edm\u00e1s.
A m\u0171sor ut\u00e1n hazavitt\u00fck Misi b\u00e1csit, a kapuban elk\u00f6sz\u00f6nt\u00fcnk egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s soha t\u00f6bb\u00e9 nem tal\u00e1lkoztunk.<\/p>\n\n\n\n
\n- febru\u00e1r m\u00e1sodik\u00e1n, \u00f6r\u00f6kre lehunyta szemeit, \u00e9s megsz\u0171nt dobogni az sz\u00edv, mely minden n\u00f3t\u00e1ban a var\u00e1zslatot adta!
Hal\u00e1l\u00e1val Mak\u00f3n megsz\u0171nt az a 300 \u00e9ves hegem\u00f3nia, melyben a F\u00e1tyol dinasztia pr\u00edm\u00e1sai, zen\u00e9szei a zene szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1lltak. Utols\u00f3k\u00e9nt a legh\u00edresebb: F\u00e1tyol Misi z\u00e1rta a sort cig\u00e1nyzenekar\u00e1val.
Itt eml\u00edten\u00e9m meg +Dr. Kiss Ern\u0151 a szegedi Konzervat\u00f3rium tan\u00e1r\u00e1nak, \u00e9s a szegedi Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z zen\u00e9sz\u00e9nek visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9t, melyet a k\u00f6vetkez\u0151 mondattal kezdett:<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\n\u201eA legend\u00e1s h\u00edr\u0171, felejthetetlen F\u00e1tyol Misi\u201d!\u2026..<\/p>\n\n\n\n
H\u00e1rom gyermeke k\u00f6z\u00fcl Ida \u00e9s Mih\u00e1ly nem j\u00e1tszik hangszeren, Tivadar (a legfiatalabb) a rajk\u00f3zenekarban n\u0151tt fel, \u00e9s mint heged\u0171s bej\u00e1rta az egy\u00fcttessel a vil\u00e1got. Egy ideig apja nyomdok\u00e1n j\u00e1rt, \u00e9s 1978-1979 fordul\u00f3j\u00e1n, n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napot Belgiumban muzsik\u00e1lt.
Onnan hazat\u00e9rve a Bihari Egy\u00fcttes zeneigazgat\u00f3ja \u00e9s zeneszerz\u0151je lett.
Fordul\u00f3pont volt \u00e9let\u00e9ben Lakatos Menyh\u00e9rt \u00edr\u00f3val val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa, akinek a \u201eKeleti \u00c1lmok\u201d c\u00edm\u0171 sz\u00ednm\u0171v\u00e9hez, majd az \u201e\u00c1tok \u00e9s Szerelem\u201d c\u00edm\u0171 filmj\u00e9hez \u00edrt zen\u00e9t. Zeneszerz\u0151i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t ebben az \u00edr\u00e1somban nem k\u00edv\u00e1nom r\u00e9szletezni.
A F\u00e1tyol dinasztia teh\u00e1t tov\u00e1bb \u00e9l Tivadar szem\u00e9ly\u00e9ben, mint zeneszerz\u0151ben, de pr\u00edm\u00e1sk\u00e9nt m\u00e1r nem, mivel a zeneszerz\u00e9s mellett \u0151 is polg\u00e1ri foglalkoz\u00e1st folytat.<\/p>\n\n\n\n
F\u00e1tyol Misi temet\u00e9s\u00e9re a helybelieken k\u00edv\u00fcl az eg\u00e9sz megy\u00e9b\u0151l sereglettek a zen\u00e9szek, bar\u00e1tok, tisztel\u0151k. A temet\u00e9si menetben legel\u00f6l d\u00edszp\u00e1rn\u00e1n vitt\u00e9k F\u00e1tyol Misi heged\u0171j\u00e9t, melyr\u0151l a s\u00edrn\u00e1l a cig\u00e1ny hagyom\u00e1nyoknak megfelel\u0151en ifj. R\u00e1cz G\u00e9za a volt zenekari tercpr\u00edm\u00e1sa, tan\u00edtv\u00e1nya lev\u00e1gta a h\u00farokat, majd elb\u00facs\u00faztatta pr\u00edm\u00e1s\u00e1t.
A temet\u00e9si zenekart az id\u0151s beteg pr\u00edm\u00e1s, a beteg\u00e1gyb\u00f3l felkelve: Lakatos Jancsi vezette, aki 1945-1946-ban egy \u00e9vig tercpr\u00edm\u00e1sa volt Misinek. (1980 m\u00e1jus\u00e1ban Lakatos Jancsi is meghalt)
A Csongr\u00e1d-megyei H\u00edrlapban: a Zen\u00e9sz Szakszervezet, a volt zen\u00e9sz kolleg\u00e1k, bar\u00e1tok, valamint a magam nev\u00e9ben, egy nekrol\u00f3gban, \u00e9n vettem b\u00facs\u00fat Misi b\u00e1csit\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
1995-ben, hal\u00e1l\u00e1nak 15. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, a V\u00e1rosv\u00e9d\u0151 Egyes\u00fclet, volt munkahely\u00e9nek a Koron\u00e1nak fal\u00e1n, eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyezett el, majd a csal\u00e1dtagok \u00e9s a tisztel\u0151k felkerest\u00e9k, a R\u00f3mai Katolikus Temet\u0151ben F\u00e1tyol Misi s\u00edrj\u00e1t \u00e9s elhelyezt\u00e9k az eml\u00e9kez\u00e9s vir\u00e1gait.
Az eml\u00e9kt\u00e1bla egy mondat\u00e1nak a felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, egy saj\u00e1t szerzem\u00e9ny\u0171 n\u00f3t\u00e1mmal \u00e1ll\u00edtottam eml\u00e9ket az egykor \u00fcnnepelt pr\u00edm\u00e1snak:<\/p>\n\n\n\n
Meg\u00e1llok a temet\u0151ben\u2026
F\u00e1tyol Misi eml\u00e9k\u00e9re)<\/p>\n\n\n\n
Meg\u00e1llok a temet\u0151ben, F\u00e1tyol Misi r\u00e9gi s\u00edrhantj\u00e1n\u00e1l.
Elmerengek n\u00e9m\u00e1n, csendben, felid\u00e9zem a r\u00e9gi n\u00f3t\u00e1j\u00e1t.
Heged\u0171j\u00e9vel k\u00f6nnyeket, \u00e9s mosolyt var\u00e1zsolt az arcokra,
Mikor a heged\u0171 h\u00farj\u00e1n, felcsend\u00fclt a sokat hallott n\u00f3ta.<\/p>\n\n\n\n
Eln\u00e9mult a heged\u0171je, nem sz\u00f3l t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r a r\u00e9gi n\u00f3ta.
Lent pihen az \u00f6reg pr\u00edm\u00e1s, n\u00f3t\u00e1j\u00e1val lett a s\u00edr lak\u00f3ja.
De a lelke fent muzsik\u00e1l, valahol a magass\u00e1gos \u00e9gbe\u2019
R\u00e1eml\u00e9keztet az\u00f3ta, eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ra v\u00e9sve a neve.<\/p>\n\n\n\n
2005-ben hal\u00e1l\u00e1nak 25. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n a csal\u00e1d \u00e9s a volt mak\u00f3i tisztel\u0151i r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel megkoszor\u00faztuk az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t. Az \u00fcnnep\u00e9g zenekar\u00e1t Szab\u00f3 Imre pr\u00edm\u00e1s vezette.
F\u00e1tyol Misi \u00e9rdemeit \u00fcnnepi besz\u00e9d\u00e9ben Bozsogi Attila mondta el.
R\u00e9szt vett a koszor\u00faz\u00e1son a mak\u00f3i sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa h\u00edres budapesti pr\u00edm\u00e1s: Puka K\u00e1roly is, aki az 1984 \u00e9vi von\u00f3p\u00e1rbaj\u00e1nak gy\u0151ztese volt, \u00e9s a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdem\u00e9rem Aranykereszt kit\u00fcntetettje.<\/p>\n\n\n\n
Szegednek Dank\u00f3 Pista, H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelynek B\u00e9la cig\u00e1ny, Mak\u00f3nak F\u00e1tyol Misi voltak a legend\u00e1s h\u00edr\u0171 pr\u00edm\u00e1sai. A k\u00e9t el\u0151dnek Szeged, \u00e9s H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely szobrot illetve domborm\u0171vet \u00e1ll\u00edttatott.<\/p>\n\n\n\n
B\u00edzom abban, hogy egyszer elj\u00f6n, azaz id\u0151, amikor a mak\u00f3i zenebar\u00e1tok is b\u00fcszk\u00e9n tiszteleghetnek majd F\u00e1tyol Misi m\u00e9lt\u00e1n meg\u00e9rdemelt eml\u00e9km\u0171ve el\u0151tt, mely hirdeti az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra, legend\u00e1s \u00e9s felejthetetlen eml\u00e9k\u00e9t!<\/p>\n\n\n\n
\n- 19-\u00e9n megval\u00f3sult sokak \u00e1lma, \u00e9s F\u00e1tyol Misi \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa szobr\u00e1t felavatt\u00e1k, a Korona Sz\u00e1ll\u00f3 el\u0151tti t\u00e9ren, melyet mak\u00f3i, Kiss Jen\u0151 szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtett.
Az \u00fcnnep\u00e9lyes avat\u00e1son besz\u00e9det mondott: Dr. Buz\u00e1s P\u00e9ter, (Mak\u00f3 v\u00e1ros polg\u00e1rmestere, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151) Dr. Keczer Tam\u00e1s, (Nyugalmazott miniszt\u00e9riumi oszt\u00e1lyvezet\u0151) Csikota J\u00f3zsef, (A Mag\u00e1n Zeneiskola igazgat\u00f3 karmestere) Bozsogi Attila zen\u00e9sz, (A szobor mentora) Iv\u00e1nyi G\u00e1bor (Metodista lelk\u00e9sz) \u00e9s a csal\u00e1d r\u00e9sz\u00e9r\u0151l F\u00e1tyol Tivadar (A Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi Lovag \u00c9rdemkereszt kit\u00fcntetettje.)
A mintegy 500 f\u0151nyi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt az eml\u00e9kez\u00e9st Puka K\u00e1roly pr\u00edm\u00e1s, heged\u0171m\u0171v\u00e9sz (A Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdem\u00e9rem Aranykereszt kit\u00fcntetettje) \u00e9s \u00d6kr\u00f6s Oszk\u00e1r cimbalomm\u0171v\u00e9sz (A Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdem\u00e9rem Aranykereszt kit\u00fcntetettje) tette hangulatoss\u00e1, \u00e9s feledhetetlenn\u00e9.
Az est folyam\u00e1n a Hagymah\u00e1z szabadt\u00e9ri sz\u00ednpad\u00e1n a Sz\u00e1ztag\u00fa Cig\u00e1nyzenekar kamaraegy\u00fcttese, \u00e9s Szentp\u00e9teri Csilla zongoram\u0171v\u00e9sz, k\u00f6z\u00f6s produkci\u00f3jukkal k\u00e1pr\u00e1ztatta el a 3000 f\u0151nyi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get.
Az \u00fcnnepi hangulatot F\u00e1tyol Tivadar tette teljess\u00e9, mikor apja heged\u0171j\u00e9n elj\u00e1tszotta a feledhetetlen pr\u00edm\u00e1s kedvenc n\u00f3t\u00e1j\u00e1t: \u201eKid\u0151lt keresztf\u00e1nak nem k\u00f6sz\u00f6n m\u00e1r senki\u201d!
A z\u00e1r\u00f3 koncerten a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u0171nni nem akar\u00f3 vastapssal jutalmazta a fell\u00e9p\u0151 m\u0171v\u00e9szek el\u0151ad\u00e1s\u00e1t.
A n\u00e9pszer\u0171 pr\u00edm\u00e1s szobr\u00e1n\u00e1l id\u0151nk\u00e9nt vir\u00e1gcsokor hirdeti, hogy a m\u00e1r halhatatlan m\u0171v\u00e9szt \u00f6r\u00f6kre sz\u00edv\u00e9be z\u00e1rta Mak\u00f3 v\u00e1ros zeneszeret\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge, lakoss\u00e1ga.
A szobor melletti sz\u00e9kre gyakorta fel\u00fcl egy-egy k\u00fclf\u00f6ldi, vagy az orsz\u00e1g m\u00e1s r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ide\u00e9rkez\u0151 turista, hogy meg\u00f6r\u00f6k\u00edts\u00e9k magukat a cig\u00e1nyzene koron\u00e1zatlan m\u0171v\u00e9sz\u00e9vel, F\u00e1tyol Misivel!<\/li>\n<\/ol>\n\n\n\nUT\u00d3SZ\u00d3<\/p>\n\n\n\n
Visszaeml\u00e9kez\u00e9seimben egy-egy kor illetve korszak legnevesebb pr\u00edm\u00e1sainak \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9t emeltem ki, a nagyon sok nagynev\u0171 \u00e9s k\u00f6zismert zen\u00e9szek n\u00e9vsor\u00e1b\u00f3l.
K\u00fcl\u00f6n eml\u00edten\u00e9m kuri\u00f3zumk\u00e9nt a n\u00e9pszer\u0171 \u00e9s keresett pr\u00edm\u00e1st: Radics B\u00e9l\u00e1t, (1866-1930) sok magyar n\u00f3ta, \u00e9s a \u201eTit\u00e1nia\u201d kering\u0151 szerz\u0151j\u00e9t. Ezzel a kering\u0151vel \u00f6r\u00f6kre be\u00edrta a nev\u00e9t a t\u00e1nczene irodalm\u00e1ba is.
Hogy mennyire n\u00e9pszer\u0171 \u00e9s keresett pr\u00edm\u00e1s volt Radics B\u00e9la, azt h\u00edven t\u00fckr\u00f6zik h\u00e1trahagyott feljegyz\u00e9sei, melynek tan\u00fas\u00e1ga szerint: (1855 \u00e9s 1930 k\u00f6z\u00f6tt)
1541 nyilv\u00e1nos b\u00e1lt, 568 h\u00e1zi b\u00e1lt, 1043 bankettet, 462 eljegyz\u00e9st, 987 lakodalmat \u00e9s 263 keresztel\u0151t muzsik\u00e1lt v\u00e9gig.
Itt eml\u00edten\u00e9m meg azoknak a dinaszti\u00e1knak tagjait, pr\u00edm\u00e1sait, akik szint\u00e9n meg\u00e9rdemeln\u00e9nek egy \u00e9letrajzi bemutat\u00e1st. Ha ezeknek a pr\u00edm\u00e1soknak az \u00e9let\u00fatj\u00e1t is h\u0171en k\u00f6vetn\u00e9nk, akkor egy k\u00f6nyv kerekedne ki az \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netekb\u0151l.
A leismertebb pr\u00edm\u00e1sok nev\u00e9nek egy t\u00f6red\u00e9ke: Banda Marci, Berkes B\u00e9la, Bura K\u00e1roly, Bura S\u00e1ndor, Kiss Kolomp\u00e1r B\u00e9la, Pertis Jen\u0151, Pertis P\u00e1l, Purcsi Pepi, 36. R\u00e1cz Laci, valamint Farkas, G\u00e1sp\u00e1r, Horv\u00e1th, J\u00e1roka, K\u00f3cz\u00e9, Koz\u00e1k, Kurina, Lakatos, Magyari, Ol\u00e1h, R\u00e1cz, S\u00e1rai, S\u00e1rk\u00f6zi, Sov\u00e1nka, Toll, \u00e9s Veres csal\u00e1dok kiv\u00e1l\u00f3 muzsikusai, akiknek a m\u0171k\u00f6d\u00e9se m\u00e1r j\u00f3r\u00e9szt a mi id\u0151nkre esik.
Engedtess\u00e9k meg e sorozat \u00edr\u00f3j\u00e1nak, hogy sz\u0171kebb haz\u00e1m Csongr\u00e1d-megye legn\u00e9pszer\u0171bb pr\u00edm\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl egy p\u00e1rat megeml\u00edtsek:
Mak\u00f3; \u00c1rkus J\u00f3ska, \u00c1rkus K\u00e1lm\u00e1n Ivanics Janika, Kiss Miska, Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly, (Dudi) Lakatos Jancsi, Lakatos J\u00f3ska, Dr. Lakatos Istv\u00e1n,(Kica Pista) R\u00e1cz G\u00e9za, S\u00e1ndor N\u00e1ci, Sztanics Istv\u00e1n, id. Sztojk\u00f3 Mih\u00e1ly.
H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely; Gaudi Tacsi, Kov\u00e1cs Dezs\u0151, Ol\u00e1h Toncsi \u00e9s a mak\u00f3i sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Szab\u00f3 Imre (\u0151 nem roma de, mint pr\u00edm\u00e1s szinte kezd\u0151 zen\u00e9sz kor\u00e1t\u00f3l-nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig cig\u00e1nyzenekar\u00e1val muzsik\u00e1lt a v\u00e1rosban.)
Szeged: Bakro Lajos, Boldizs\u00e1r L\u00e1szl\u00f3 Czutor P\u00e1l ifj. Csics\u00f3 Gy\u0151z\u0151, F\u00e1tyol J\u00e1nos, K\u00e1rp\u00e1ti Mih\u00e1ly Kecsk\u00e9s S\u00e1ndor, Lakatos G\u00e9za, ifj. Lakatos G\u00e9za, Lakatos B\u00e9la, id. L\u00e1t\u00f3 Ferenc, K\u00e1t\u00e9 K\u00e1lm\u00e1n, Konkoly Ferenc, Nagy Imre, R\u00e1cz G\u00e9za, id. R\u00e1cz Lajos, R\u00e1cz Lajos, R\u00e1cz L\u00e1szl\u00f3, Suki Dezs\u0151, Vir\u00e1g G\u00e9za, Zsiga Ern\u0151.<\/p>\n\n\n\n
A felsorolt zenem\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl m\u00e1r t\u00f6bben nem \u00e9lnek, de nev\u00fck \u00e9s eml\u00e9k\u00fck tov\u00e1bb \u00e9l mindazokban, akik valaha hallhatt\u00e1k \u0151ket, \u00e9s kellemes, \u00f6r\u00f6mteli perceket, \u00f3r\u00e1kat t\u00f6lt\u00f6ttek el a magyar n\u00f3t\u00e1k terjeszt\u0151inek tit\u00e1njaival!
Az eg\u00e9sz orsz\u00e1g pr\u00edm\u00e1sainak megismertet\u00e9s\u00e9hez \u00f3ri\u00e1si kutat\u00f3munk\u00e1ra lenne sz\u00fcks\u00e9g, ez\u00e9rt csak az orsz\u00e1g legismertebbjeit mutattam be.
Csongr\u00e1d-megye h\u00e1rom v\u00e1ros\u00e1nak legn\u00e9pszer\u0171bb pr\u00edm\u00e1sait, az\u00e9rt eml\u00edtem meg \u00edr\u00e1somban, hogy az olvas\u00f3 tiszta k\u00e9pet l\u00e1sson arr\u00f3l, hogy orsz\u00e1gosan mennyi pr\u00edm\u00e1s \u00e9s a zenekarukat k\u00e9pez\u0151 n\u00e9vtelen zen\u00e9sz k\u00fczd\u00f6tt a magyar n\u00f3t\u00e1k sikeress\u00e9 t\u00e9tel\u00e9\u00e9rt, \u00e9s fenn marad\u00e1s\u00e1\u00e9rt mely \u00e9let\u00fcnk velej\u00e1r\u00f3ja, \u00f6r\u00f6m\u00fcnkben \u00e9s b\u00e1natunkban egyar\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n
Tal\u00e1n egyszer r\u00e1j\u00f6nnek azok is arra, akik most p\u00e1lc\u00e1t t\u00f6rtek e csod\u00e1latos m\u0171faj felett, hogy cselekedet\u00fckkel ellens\u00e9geiv\u00e9 v\u00e1ltak nemzeti kultur\u00e1lis kincs\u00fcnk t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados eredm\u00e9ny\u00e9nek!<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2007. 11. 15.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"