VERBUNKOS, PALOT\u00c1S, CS\u00c1RD\u00c1S, N\u00d3TA, ANDALG\u00d3<\/p>\n\n\n\n
Magyarorsz\u00e1g zenei \u00e9lete a XVIII. sz\u00e1zad folyam\u00e1n, pontosabban 1720 \u00e9s 1820 k\u00f6z\u00f6tt a legsaj\u00e1ts\u00e1gosabb v\u00e9gleteket, legm\u00e9lyebbre hat\u00f3 \u00e1talakul\u00e1sokat \u00e9lte \u00e1t. A rezidenci\u00e1kon \u00e9s v\u00e1rosokban: Pl. Pozsonyban a hercegpr\u00edm\u00e1sok \u00e9s f\u0151nemesek (Esterh\u00e1zy, Batthy\u00e1nyi, Grassalkovich, Erd\u0151dy stb.) udvar\u00e1ban, de a t\u00f6bbi f\u0151nemes alkalmaz\u00e1s\u00e1ban is, csupa k\u00fclf\u00f6ldi zeneszerz\u0151, karmester, \u00e9s virtu\u00f3z tev\u00e9kenykedett. A zenepedag\u00f3gia, hangszerk\u00e9sz\u00edt\u00e9s, zenem\u0171kiad\u00e1s kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl n\u00e9met \u00e9s cseh mesterek kez\u00e9ben volt.
1719-ben Bud\u00e1n, Nase Gy\u00f6rgy nyitotta meg az els\u0151 zeneiskol\u00e1t. 1743-ban az els\u0151 zenem\u0171 keresked\u0151k Weingand \u00e9s K\u00f6pf.
Erd\u00e9lyben a legjobb nev\u0171 zenepedag\u00f3gusok: Ruzitska Gy\u00f6rgy, Caudella F\u00fcl\u00f6p, Polz, Niegreis, P\u00f6schl, Grossperrer stb.
A XVIII. sz\u00e1zadban olyan nevel\u0151k hat\u00e1sa is nyomot hagyott n\u00e1lunk, mint: J. J. Fux \u00e9s J: S. Bach.
A legr\u00e9gibb ismert Verbunkos szerzem\u00e9nyek: Kauer Ferdin\u00e1nd \u00e9s Bengraf J\u00f3zsef m\u0171vei.
A verbunkos kiadv\u00e1nyok c\u00edmlapj\u00e1n m\u00e9g sok\u00e1ig tal\u00e1lkozunk ilyen nevekkel: Berner, Str\u00e1dl, Stocker, Mohaupt, Tost, Drechsler, Herfurth, Steininger stb.; – \u00e9s m\u00e9gis ez az \u00fajabb irodalom \u00e9s zene szellem\u00e9ben l\u00e9nyegesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9met zen\u00e9szek r\u00e9gi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t\u00f3l.
Ezek a kisebb-nagyobb zeneszerz\u0151k, \u00e1t\u00edr\u00f3k, tan\u00e1rok, virtu\u00f3zok ugyanis egy \u00faj, egyetemes programot vallanak maguk\u00e9nak, \u00e9s egy \u00faj eszm\u00e9nynek rendelik al\u00e1 magukat: ez a program, s ez az eszm\u00e9ny a nemzet.
Tal\u00e1n ennek a t\u00f6rekv\u00e9snek hat\u00e1s\u00e1ra, magyars\u00e1g a XVIII. sz\u00e1zadban r\u00e1eszm\u00e9lt arra, hogy a magyar irodalom \u00e9s zene \u00f6ntudatos, k\u00fcl\u00f6n nemzeti egys\u00e9g legyen Eur\u00f3p\u00e1ban. S ekkor a polg\u00e1ri halad\u00e1s \u00e9s a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g egybefon\u00f3dott az \u00faj eszm\u00e9vel, megl\u00e1tva benne a lehet\u0151s\u00e9gek kibontakoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s val\u00f3ra v\u00e1lt\u00e1s\u00e1t.
L\u00e9trej\u00f6tt a verbunkos zene, (egyel\u0151re ismeretlen gy\u00f6kerekb\u0151l) melyben vil\u00e1gosan felismerhet\u0151 a r\u00e9gi magyar n\u00e9pies muzsik\u00e1l\u00e1s hagyom\u00e1nya (hajd\u00fat\u00e1nc, kan\u00e1szt\u00e1nc), az Iszl\u00e1m st\u00edlus\u00e1nak s egyes k\u00f6zel-keleti, balk\u00e1ni, szl\u00e1v st\u00edlusoknak jegy\u00e9ben, minden bizonnyal cig\u00e1ny k\u00f6zvet\u00edt\u00e9ssel, valamint b\u00e9csi \u00e9s olasz muzsika elemeivel keveredve. A legels\u0151 m\u0171vel\u0151ik k\u00f6z\u00f6tt ott tal\u00e1ljuk a v\u00e1rosok n\u00e9met m\u0171velts\u00e9g\u0171 muzsikusait.
N\u00e9h\u00e1ny korai verbunkos kiadv\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nleges dallamvil\u00e1ga vil\u00e1gosan utal arra, hogy az \u00faj st\u00edlus, valami r\u00e9gebbi n\u00e9pi muzsika \u00f6tv\u00f6z\u0151d\u00e9se a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e1hat\u00e1sokkal.
A korabeli kiadv\u00e1nyok ritk\u00e1n nevezik verbungnak, verbunkosnak, \u00e9s az \u00faj t\u00e1nc neve egyszer\u0171en csak magyar. Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n is azt vallotta, hogy a legmagyarabb t\u00e1ncot \u00e9s zen\u00e9j\u00e9t v\u00e9tek megcs\u00fafolni idegen n\u00e9vvel. A verbunkos sz\u00f3 csak k\u00e9s\u0151bb a zenetudom\u00e1ny kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re v\u00e1lt egy magyar zenet\u00f6rt\u00e9neti korszak jel\u00f6l\u0151j\u00e9v\u00e9.
Ezt a korszakot az 1870-1890-es \u00e9vekt\u0151l sz\u00e1m\u00edtjuk, \u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig tart. Ez egyben a cig\u00e1nyband\u00e1k v\u00e9gleges kialakul\u00e1s\u00e1nak is a nagy korszaka.
A verbunkos nyelve telve van nemzeti szimb\u00f3lumokkal, azaz orsz\u00e1gos \u00e9rv\u00e9ny\u0171nek elfogadott k\u00e9pletekkel \u00e9s fordulatokkal, s\u0151t a verbunkos maga is ilyen szimb\u00f3lum felkarol\u00e1sa, ez\u00e9rt egyet jelent a magyars\u00e1ghoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1ssal.
A XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1rosok megnyitj\u00e1k kapuikat az \u00faj magyar zene el\u0151tt, megh\u00f3dolnak el\u0151tte, eltanulj\u00e1k az \u00faj nyelvet, s a maguk nyugati el\u0151ad\u00f3k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t \u00e9s m\u0171velts\u00e9gi form\u00e1it a magyar zene szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtj\u00e1k.
A verbunkos sz\u00f3 hallat\u00e1n \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen minden zene\u00e9rt\u0151 ember a h\u00edres toborz\u00f3t\u00e1ncra asszoci\u00e1l, pedig maga az elnevez\u00e9s zavar\u00f3 lehet, mivel a sz\u00f3 n\u00e9met eredet\u0171: die Werbung = toborz\u00e1s, verbungos (k\u00e9s\u0151bb: verbunkos) zene = toborz\u00f3 zene. A romantikus magyar zen\u00e9nek egy k\u00fcl\u00f6nleges k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nye a verbunkos st\u00edlus. \u20ac<\/p>\n\n\n\n
VERBUNKOS \u2013 \u201e(verbung, verbunk, verbungos) eredetileg a XVIII. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben keletkezett magyar katonai toborz\u00f3t\u00e1nc. Ebb\u0151l alakult ki az e n\u00e9ven ismert t\u00e1ncforma \u00e9s t\u00e1nczenest\u00edlus. (B\u00f6hn L\u00e1szl\u00f3 zenei m\u0171sz\u00f3t\u00e1r)<\/p>\n\n\n\n
Jellemz\u0151je:<\/p>\n\n\n\n
A hangszeres kolor\u00e1l\u00e1s, (d\u00edsz\u00edt\u00e9s, cifr\u00e1z\u00e1s) a lass\u00fa \u00e9s gyors r\u00e9szek v\u00e1ltakoz\u00e1sa a 2\/4-es vagy 4\/8-os pontozott ritmus. A hat\u00e1rozott d\u00far \u00e9s moll melodika (dallamk\u00e9pz\u00e9s), a triol\u00e1s passz\u00e1zsok (felfel\u00e9 vagy lefel\u00e9 halad\u00f3 k\u00f6nnyed figur\u00e1ci\u00f3; (a sk\u00e1laszer\u0171 menetek neve, ink\u00e1bb futam), \u00e9s a bok\u00e1z\u00f3 k\u00e1dencia (z\u00e1rlat, z\u00e1rad\u00e9k \u2013 t\u00f6bbnyire feldolgoz\u00e1si elemeket tartalmaz\u00f3 rendszerint virtu\u00f3z, improviz\u00e1ci\u00f3s (r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9s]) sz\u00f3l\u00f3)\u201d<\/p>\n\n\n\n
A toborz\u00e1st 1715-ben iktatt\u00e1k t\u00f6rv\u00e9nybe, \u00e9s k\u00f6zel sz\u00e1z \u00e9ven \u00e1t ez lett az egyetlen m\u00f3dja a katonas\u00e1g szervez\u00e9s\u00e9nek, mivel ebben az id\u0151ben m\u00e9g ismeretlen volt a katonak\u00f6telezetts\u00e9g fogalma.
M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1nak \u00e9s II. J\u00f3zsefnek a h\u00e1bor\u00faikhoz sok katon\u00e1ra volt sz\u00fcks\u00e9g\u00fck, ez\u00e9rt toborz\u00e1s \u00fatj\u00e1n teremtett\u00e9k el\u0151 hadsereg\u00fck katon\u00e1it.
1815 ut\u00e1n m\u00e1r a v\u00e1rmegy\u00e9k feladata volt a katonas\u00e1g szervez\u00e9se. Ha azonban a l\u00e9tsz\u00e1m \u00edgy nem volt elegend\u0151, tov\u00e1bbra is a toborz\u00e1ssal gondoskodtak a p\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l.
Az utols\u00f3 verbuv\u00e1l\u00e1s (toborz\u00e1s) 1848-ban volt, a szabads\u00e1gharc idej\u00e9n.
Czuczor Gergely, a h\u00edres k\u00f6lt\u0151 nagyapja verbunkos k\u00e1pl\u00e1r volt a K\u00e1rolyi husz\u00e1rezredben. Az \u0151 le\u00edr\u00e1sa szerint a verbuv\u00e1l\u00e1s a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pen ment v\u00e9gbe:<\/p>\n\n\n\n
\u201eLegel\u00f6l, deli katon\u00e1s feszess\u00e9ggel, legf\u00e9rfiasabb komolys\u00e1gban az \u0151rmester l\u00e9pdeg\u00e9l. Nyom\u00e1ban, h\u00e1rom-n\u00e9gyl\u00e9p\u00e9snyire a toborz\u00f3 csapat j\u00f6n, kik k\u00f6z\u00fcl a verbunkos k\u00e1pl\u00e1r deli alakja legott el\u0151t\u0171nik, \u0151 a t\u00e1nckarika-igazgat\u00f3mestere, az\u00e9rt is egyszer\u0171ek, de jellegzetesek minden mozdulatai, m\u00edg a mellette \u00e9s ut\u00e1na l\u00e9pdel\u0151 leg\u00e9nyek lenge nyalkas\u00e1ggal, bokaverve s tapsolva cikorny\u00e1zz\u00e1k \u00e9s hegyezgetik l\u00e9pteiket. Ekkor a leg\u00e9nys\u00e9g k\u00f6rbe\u00e1ll, melynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t a k\u00e1pl\u00e1r t\u00f6lti ki, s rendesen egyenruh\u00e1s cig\u00e1nybanda (eleinte katonazenekar) \u00faj n\u00f3t\u00e1t h\u00fazv\u00e1n, kezd\u0151dik a toborz\u00f3. M\u00edg az els\u0151 verset h\u00fazz\u00e1k, semmi figur\u00e1t nem l\u00e1tunk, hanem vagy ki-ki hely\u00e9n maradv\u00e1n pengeti sarkanty\u00faj\u00e1t, vagy s\u00e9t\u00e1lva j\u00e1rj\u00e1k be a k\u00f6rt.
Most k\u00f6vetkeznek a lass\u00fa figur\u00e1k. E t\u00e1ncr\u00e9sznek jelleme, hogy csak rendezett \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 cikorny\u00e1s l\u00e9p\u00e9sekb\u0151l van szerkesztve. Miut\u00e1n \u00f6t-hat ilyen lass\u00fa verset elj\u00e1rtak, a cifr\u00e1ra ker\u00fcl a sor, mely az el\u0151bbin\u00e9l frissebb, \u00e9s t\u00fczesebb, az\u00e9rt is itt m\u00e1r az ide-oda \u00e9s felsz\u00f6kell\u00e9sek rendj\u00e9n vannak, mikhez a h\u00e1ny\u00f3d\u00f3 kardok cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9sei s a tarsolyok t\u00e9tova lebeg\u00e9se j\u00e1rulv\u00e1n, a h\u0151si t\u00e1ncnak val\u00f3di k\u00e9p\u00e9t t\u00fcntetik el\u00e9.\u201d<\/p>\n\n\n\n
A toborz\u00f3 husz\u00e1rok d\u00edszes egyenruh\u00e1ban vid\u00e1m, mosolyg\u00f3s arccal j\u00e1rt\u00e1k a toborz\u00f3t\u00e1ncot s k\u00f6zben a katona\u00e9let sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l, dics\u0151\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l rigmusokat ki\u00e1ltoztak az \u0151ket b\u00e1mul\u00f3k fel\u00e9. Ezek a toborz\u00e1si m\u0171sorok \u00e1ltal\u00e1ban a faluk forgalmas f\u0151ter\u00e9n, piac \u00e9s v\u00e1s\u00e1rt\u00e9ren, vagy v\u00e1rosokban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1rosnegyedek k\u00f6zpontj\u00e1ban voltak megrendezve.
A lakoss\u00e1g fiatalja, \u00f6regje, mikor meghallotta a toborzok zenebon\u00e1j\u00e1t, val\u00f3s\u00e1ggal \u00f6z\u00f6nl\u00f6tt a helysz\u00ednre a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g rem\u00e9ny\u00e9ben, amiben nem is volt hi\u00e1ny.
Ha a leg\u00e9nyeknek a h\u00f3d\u00edt\u00f3 husz\u00e1rruha \u00e9s a t\u00fczes t\u00e1nc l\u00e1tt\u00e1n, a pattog\u00f3 zene hallat\u00e1ra, s nem utols\u00f3 sorban az er\u0151s bor hat\u00e1sa alatt kedve kerekedett a katona\u00e9lethez, parol\u00e1ztak a verbunkos k\u00e1pl\u00e1rral, aki azon nyomban fej\u00fckre<\/p>\n\n\n\n
nyomta a husz\u00e1rcs\u00e1k\u00f3t, \u00e9s fennhangon, mindenki szemel\u00e1tt\u00e1ra lesz\u00e1molt a markukba 200 v\u00e1lt\u00f3-forintot e szavak k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben:
\u201eEzt pedig a cs\u00e1sz\u00e1r k\u00fcldi husz\u00e1rj\u00e1nak, mert a cs\u00e1sz\u00e1r katon\u00e1ja nem lehet szeg\u00e9ny\u201d. Ezzel m\u00e1ris megt\u00f6rt\u00e9nt a felavat\u00e1s, mely al\u00f3l nem volt visszakoz\u00e1s, \u00e9s mehetett idegen \u00e9rdekek\u00e9rt, idegen orsz\u00e1gba katon\u00e1skodni minden jelentkez\u0151.
A katonaid\u0151 eleinte \u00e9lethossziglan tartott, de k\u00e9s\u0151bb m\u00e9rs\u00e9kelt\u00e9k 12 \u00e9vre, \u00e9s annak v\u00e9g\u00e9n megkapta az \u201eobsitot\u201d. (obsit = b\u00facs\u00fa, elbocs\u00e1t\u00e1s, a n\u00e9met \u201eAbschied\u201d sz\u00f3b\u00f3l)<\/p>\n\n\n\n
A XVIII. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban m\u00e1r megjelentek a korai verbunkosok, de ezeknek m\u00e9g nincs meg az a jellegzetes profiljuk, melyet a k\u00e9s\u0151bbiek magukba foglaltak, \u00e9s amelyek a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9re m\u00e1r teljesen kiforrott st\u00edlusjegyekk\u00e9 alakultak \u00e1t.
A verbunkos zene a k\u00e9s\u0151bbiekben lev\u00e1lt a toborz\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1gk\u00e9nt fejl\u0151d\u00f6tt tov\u00e1bb. Ezekben a verbunkos form\u00e1ci\u00f3kban m\u00e1r megjelentek a magyar n\u00e9pi, n\u00e9pies \u00e9s n\u00e9pszer\u0171 elemek, melyek sz\u00e9tbonthatatlanul \u00f6sszeolvadtak az olaszos dallamoss\u00e1ggal, a b\u00e9csi klasszikus \u00e9s romantikus zene fordulataival \u00e9pp\u00fagy, mint az osztr\u00e1k \u00e9s cseh katonai rezesband\u00e1k indul\u00f3-zen\u00e9j\u00e9nek n\u00e9mely form\u00e1j\u00e1val. Ezeket az \u00f6sszetev\u0151 elemeket viszont csak zenetudom\u00e1nyi elemz\u00e9s tudja kimutatni, mivel az \u00f6sszhat\u00e1s teljess\u00e9ge csorb\u00edthatatlan magyar jelleg\u0171.
Az \u00edgy kialakult verbunkos zene csak kiz\u00e1r\u00f3lag d\u00far \u00e9s moll hangnemekben fordul el\u0151. Mod\u00e1lis v\u00e1ltozatai nem l\u00e9teznek. Ritmik\u00e1ja \u00e9les (pontozott) \u00e9s jellegzetess\u00e9ge a triol\u00e1s mozg\u00e1s, a sorok v\u00e9g\u00e9n bok\u00e1z\u00f3 ritmussal. Hangv\u00e9tele h\u0151sies; – lass\u00fa \u00e9s friss r\u00e9szekre tagoz\u00f3dik, \u00e9s s\u0171r\u0171n fordulnak el\u0151 benne a heged\u0171 technik\u00e1j\u00e1b\u00f3l ered\u0151 cifr\u00e1zatok. A m\u00e9g p\u00e1r \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban is \u0151smagyarnak tartott b\u0151v\u00edtett m\u00e1sodl\u00e9p\u00e9s itt jelenik meg el\u0151sz\u00f6r.<\/p>\n\n\n\n
A verbunkos zene legnagyobb m\u0171vel\u0151i: Bihari J\u00e1nos, Lavotta J\u00e1nos, Cserm\u00e1k Antal, R\u00f3zsahegyi M\u00e1rk. De a XIX. sz\u00e1zad teljes m\u0171zenei anyaga a verbunkos zen\u00e9re \u00e9p\u00fclt.
Erkel Ferenc ebb\u0151l fejlesztette ki a nemzeti opera st\u00edlus\u00e1t. Ennek a jegy\u00e9ben sz\u00fclettek Liszt Ferenc rapsz\u00f3di\u00e1i. Mosonyi Mih\u00e1ly, Bertha S\u00e1ndor, Horv\u00e1th Attila m\u0171vei: von\u00f3sn\u00e9gyesek, kamaram\u0171vek, szon\u00e1t\u00e1k, zongoradarabok, programzene.
A verbunkos zenei ir\u00e1nyzatnak h\u0171 k\u00f6vet\u0151je volt Rem\u00e9nyi Ede vil\u00e1gh\u00edr\u0171 heged\u0171m\u0171v\u00e9sz\u00fcnk, aki virtu\u00f3z darabokat \u00edrt ebben a st\u00edlusban: Rep\u00fclj fecsk\u00e9m, Ezt a kerek erd\u0151t j\u00e1rom \u00e9n stb.
A sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9ben a verbunkos zene ellaposodik, elhalv\u00e1nyul, \u00e9s pusztul\u00e1snak indul. Tal\u00e1n utols\u00f3 fell\u00e1ngol\u00e1sa Hubay Jen\u0151 cs\u00e1rdajeleneteiben jelentkezik m\u00e9g, de m\u00e1r ink\u00e1bb csak a XX. sz\u00e1zadban.
Haydn magyaros m\u0171veiben t\u00fckr\u00f6z\u0151dik vissza a verbunkos vir\u00e1gkora: k\u00e9t magyaros rond\u00f3, magyar nemzeti indul\u00f3.
A verbunkos zene inspir\u00e1lta meg\u00edr\u00e1sra: Beethovent az Istv\u00e1n kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 nyit\u00e1ny\u00e1nak, a III. \u00e9s VII. szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak alkot\u00e1sakor, Schubertet divertiment\u00f3j\u00e1nak, Webert fagott verseny\u00e9nek, Brahmsot magyar t\u00e1ncainak, Sarasat\u00e9t Cig\u00e1nydalok c\u00edm\u0171 virtu\u00f3z heged\u0171darabjainak kompon\u00e1l\u00e1sakor.
A magyar n\u00e9pzen\u00e9ben, a verbunkos a k\u00e9s\u0151bbiekben az \u00faj st\u00edlus l\u00e9trej\u00f6ttekor is nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt, \u00e9s nyomot hagyott, s bel\u0151le alakult ki a palot\u00e1s, \u00e9s a cs\u00e1rd\u00e1s t\u00e1nc is.<\/p>\n\n\n\n
Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n a n\u00e9pzenei elemek mellett a verbunkos hagyom\u00e1nyokat is bevonja zenei \u00e9p\u00edtkez\u00e9s\u00e9ben, pl. az Intermezz\u00f3j\u00e1ban.
A \u201eGal\u00e1ntai t\u00e1ncok\u201d c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1nak az alapja, szint\u00e9n a verbunkos zene.
E kornak jegyeit mag\u00e1ba foglal\u00f3 zeneirodalom remekei: Bihari, Lavotta, \u00e9s Cserm\u00e1k verbunkosai, R\u00f3zsav\u00f6lgyi K\u00f6rmagyarja, Rem\u00e9nyi magyaros heged\u0171darabjai, Liszt rapsz\u00f3di\u00e1i (valamennyi) Hubay \u00f6sszes cs\u00e1rdajelenete, Kod\u00e1ly H\u00e1ry intermezz\u00f3ja, Poldoni Farsangi lakodalmas c\u00edm\u0171 oper\u00e1j\u00e1b\u00f3l K\u00e1lm\u00e1n di\u00e1k dala \u00e9s az asztali zene, Weiner I. Divertiment\u00f3ja, Losonczy Dezs\u0151 rapsz\u00f3di\u00e1ja \u00e9s magyar k\u00e9pei stb. K\u00fclf\u00f6ldi szerz\u0151k magyaros m\u0171veib\u0151l: Brahms valamennyi magyar t\u00e1nca, Sarasate Cig\u00e1nydalok, Monti Cs\u00e1rd\u00e1s.
A felsorolt m\u0171vek \u00e9lvonalbeli cig\u00e1nyzenekaraink \u00e1lland\u00f3 reperto\u00e1rjak\u00e9nt vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1ltak, \u00e9s gyakran hallhatjuk k\u00fclf\u00f6ldi zenekarok feldolgoz\u00e1s\u00e1ban is egy n\u00e9melyiket.<\/p>\n\n\n\n
PALOT\u00c1S<\/p>\n\n\n\n
1848-ban az utols\u00f3 verbuv\u00e1l\u00e1ssal teljesen megsz\u0171nik a katonatoborz\u00e1s, s vele egy\u00fctt \u00e9rtelm\u00e9t vesztette a verbunkos zen\u00e9hez szorosan kapcsol\u00f3d\u00f3 katonai t\u00e1nc. A toborz\u00f3k zen\u00e9je viszont tov\u00e1bbra sem vesztette el n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t. Az eredetileg katonai verbunkos t\u00e1ncot (tal\u00e1n \u00e9ppen a verbunkos zene megment\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben) \u00e1talak\u00edtott\u00e1k szel\u00eddebb menet\u0171 t\u00e1ncfigur\u00e1kat felhaszn\u00e1l\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gi t\u00e1ncc\u00e1. \u00cdgy alakult ki a palot\u00e1s \u00e9s a cs\u00e1rd\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
B\u00f6hm L\u00e1szl\u00f3 zenei m\u0171sz\u00f3t\u00e1r\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben:<\/p>\n\n\n\n
PALOT\u00c1S: – a verbunkos sz\u00ednpadi \u00e9s b\u00e1ltermi v\u00e1ltozata a XIX. sz\u00e1zadban.
Temp\u00f3ja: k\u00f6z\u00e9p-lass\u00fa, l\u00e9p\u00e9sszer\u0171.
\u00dctemm\u00e9rt\u00e9ke: 2\/4 vagy 4\/8.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00edgy kialakult t\u00e1nc lett a palot\u00e1s \u00e9s a cs\u00e1rd\u00e1s, mely t\u00e1ncok k\u00f6z\u00f6tt j\u00f3form\u00e1n alig volt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Ha szeg\u00e9ny ember j\u00e1rta a cs\u00e1rd\u00e1ban cs\u00e1rd\u00e1s volt a neve, ha gazdagok palot\u00e1iban t\u00e1ncolt\u00e1k, palot\u00e1snak nevezt\u00e9k. A t\u00e1ncl\u00e9p\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00e9s\u0151bbiekben elt\u00e9r\u00e9sek jelentkeztek, melyet a t\u00e1ncmesterek feldolgoz\u00e1sa eredm\u00e9nyezett, amihez term\u00e9szetesen a zene is hozz\u00e1idomult.<\/p>\n\n\n\n
Czuczor Gergely, de m\u00e1s \u00edr\u00f3k le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l is kivehet\u0151, hogy a verbunkos h\u00e1rom r\u00e9szre tagol\u00f3dott: egy lass\u00fa, egy gyors, \u00e9s egy igen gyors. A verbunkos vagy a k\u00e9s\u0151bbi palot\u00e1s ezt a h\u00e1rom egys\u00e9get nagyobb form\u00e1ba fonta, teh\u00e1t temp\u00f3v\u00e1lt\u00e1sokkal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rform\u00e1kban t\u00e1ncolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
A palot\u00e1s eset\u00e9ben, mindig az hat\u00e1rozta meg a p\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1t, hogy mekkora volt az el\u0151ad\u00e1sra a hely.
A t\u00e1ncosok d\u00edszes, korh\u0171 jelmezekben t\u00e1ncolt\u00e1k, cig\u00e1nyzenekari k\u00eds\u00e9rettel. A b\u00e1ltermi v\u00e1ltozatban m\u00e1r gyakori volt a cimbalom helyett a zongora haszn\u00e1lata. Ebb\u0151l a h\u00e1rom r\u00e9szes fel\u00e9p\u00edt\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmazik a \u201eH\u00e1rom a t\u00e1nc\u201d mond\u00e1s is.
A k\u00e9s\u0151bbiekben a palot\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3lag csak \u00fcnnepi alkalmakkor b\u00e1lnyit\u00f3k\u00e9nt alkalmazt\u00e1k, \u00e9s mikor v\u00e9ge lett a nyit\u00f3t\u00e1ncnak, a zenekar cs\u00e1rd\u00e1st kezdett j\u00e1tszani, amire bekapcsol\u00f3dtak a b\u00e1loz\u00f3k is, \u00e9s ezzel kezd\u0151d\u00f6tt a mulatoz\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
A palot\u00e1st is nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g \u00f6vezte, hasonl\u00f3an a r\u00e9gi verbunkoshoz. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9re jellemz\u0151, hogy Erkel Ferenc; Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 c\u00edm\u0171 oper\u00e1j\u00e1ban is felcsend\u00fcl a h\u00edres palot\u00e1s, virtu\u00f3z t\u00e1nc \u00e9s zenei el\u0151ad\u00e1sban.
Cig\u00e1nyzenekaraink \u00e1lland\u00f3 m\u0171sorsz\u00e1m\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt az Erkel opera h\u00edres palot\u00e1s\u00e1nak zenekari v\u00e1ltozata.
\u00dcnnepi m\u0171sorokban a Hunyadi palot\u00e1s is \u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00ednpadi t\u00e1nc lett, f\u00fcggetlen\u00fcl az oper\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
CS\u00c1RD\u00c1S<\/p>\n\n\n\n
A verbunkos zene \u00e1ltal\u00e1ban sz\u00f6vegn\u00e9lk\u00fcli hangszeres muzsika, melyhez a verbuv\u00e1l\u00e1sok alkalm\u00e1val a katona\u00e9let sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 rigmusokat ki\u00e1ltoztak a verbuv\u00e1l\u00f3k.
Lass\u00fa, gyors \u00e9s igen gyors r\u00e9szekb\u0151l \u00e1ll. A verbunkosb\u00f3l kialakult magyar n\u00f3ta, cs\u00e1rd\u00e1s \u00e9s friss cs\u00e1rd\u00e1s m\u00e1r \u00e9nekelt sz\u00f6veges zene. Ezek a sz\u00f6vegek kezdetben; szoros kapcsolatban \u00e1lltak a r\u00e9gi hajd\u00fat\u00e1ncokkal, vir\u00e1g\u00e9nekekkel \u00e9s kuruc k\u00f6lt\u00e9szettel, vagy n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szettel, s\u0151t magasabb irodalmi \u00e9rt\u00e9k\u0171 m\u0171vekkel is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen: Pet\u0151fi, \u00e9s Arany verseivel.
R\u00e9gi mond\u00e1s: a magyar ember s\u00edrva vigad. \u201eAki el\u00e9g szomor\u00fa az s\u00edr, aki el\u00e9g j\u00f3kedv\u0171 az vigad\u201d. Ez a mond\u00e1s nemcsak a magyar emberek mulatoz\u00e1si jellemz\u0151je, hanem m\u00e1s nemzetek is ismerik ezt a hangulatot, melyben a s\u00edr\u00e1sb\u00f3l mulat\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltanak \u00e1t \u00e9s ford\u00edtva.
A \u201es\u00edrva vigad a magyar\u201d mond\u00e1st Bajza J\u00f3zsef 1825-ben \u00edrt \u201eBor\u00e9nek\u201d c\u00edm\u0171 vers\u00e9b\u0151l ismerj\u00fck, de a s\u00edrva vigad\u00e1s korszaka csak az 1848-49-es szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1ni \u00e9vtizedekben kezd\u0151d\u00f6tt. A t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l tudjuk, hogy \u00edr\u00f3ink, k\u00f6lt\u0151ink a cenz\u00fara miatt gondolataikat csak nagyon \u00f3vatosan, burkoltan k\u00f6z\u00f6lhett\u00e9k.
A zene is hat\u00e1rok k\u00f6z\u00e9 volt szor\u00edtva. A \u201eKossuth n\u00f3ta, R\u00e1k\u00f3czi-, Klapka indul\u00f3, Sz\u00f3zat, Sz\u00e9kely himnusz stb. tiltva voltak, de a tilalom mellett k\u00fcl\u00f6n \u00e9lvezet volt, amikor cig\u00e1nyzen\u00e9szeink titokban elmuzsik\u00e1lt\u00e1k a vend\u00e9geknek.
Ha m\u00e1r elunt\u00e1k a 48-as eml\u00e9kek sirat\u00e1s\u00e1t, megid\u00e9zt\u00e9k a kuruc kort, a let\u0171nt bety\u00e1rvil\u00e1got, szerelmi b\u00e1natukat, vagy az elm\u00falt boldog ifj\u00fas\u00e1got.
A magyar zene k\u00e9ts\u00e9gen k\u00edv\u00fcl, a magyarok n\u00e9pdalaib\u00f3l sz\u00e1rmazik, melyet, ha t\u00e1ncra alkalmazva cifr\u00e1zt\u00e1k, \u00e9s a t\u00e1nchoz m\u00e9rt modorban j\u00e1tszott\u00e1k, cs\u00e1rd\u00e1s lett bel\u0151le.
A cs\u00e1rd\u00e1s, temp\u00f3j\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en lass\u00fa, vagy friss cs\u00e1rd\u00e1s n\u00e9ven v\u00e1lt ismertt\u00e9. A lass\u00fa, vagy feszes cs\u00e1rd\u00e1st 4\/4-es, vagy 4\/8-os m\u00e9rt\u00e9kben \u00edrjuk,(el\u0151fordul 2\/4-ben is) \u00e9s minden negyed, vagy nyolcad hangs\u00falyos. A friss cs\u00e1rd\u00e1s, vagy frisses 2\/4-es, vagy 4\/8-os, ahol a hangs\u00falyos \u00fctemr\u00e9sz a basszusban jelentkezik, a kontra \u00e9s a br\u00e1csa pedig a hangs\u00falytalan helyen h\u00faz be r\u00f6vid (staccato) akkordokat. (sz-tam).
Az \u00fagynevezett parasztcs\u00e1rd\u00e1s t\u00e1ncol\u00e1sakor a leg\u00e9ny k\u00e9t kiny\u00fajtott kez\u00e9vel a l\u00e1ny derek\u00e1t \u00f6leli \u00e1t, a l\u00e1ny pedig k\u00e9t kiny\u00fajtott kez\u00e9t a leg\u00e9ny v\u00e1llain tartja, s k\u00f6zben kett\u0151t jobbra, kett\u0151t balra l\u00e9pnek feszes ritmusban, \u00e9s ezt ism\u00e9tlik, vagy kis elfordul\u00e1ssal forognak jobbra, vagy balra, majd kezdik el\u00f6lr\u0151l.
A frisscs\u00e1rd\u00e1st hasonl\u00f3an, a lass\u00facs\u00e1rd\u00e1shoz, csak gyors \u00fctemben t\u00e1ncolj\u00e1k. Mindk\u00e9t cs\u00e1rd\u00e1st ki-ki elk\u00e9pzel\u00e9se szerint cifr\u00e1zza, vagy k\u00e9t p\u00e1r k\u00f6rt alkot: a fi\u00fak a l\u00e1nyok h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt \u00f6sszefogj\u00e1k a kez\u00fcket, a l\u00e1nyok a kez\u00fcket fi\u00fak v\u00e1ll\u00e1n tartj\u00e1k, \u00e9s n\u00e9gyen egys\u00e9gesen t\u00e1ncolnak, n\u00e9gyesel\u00e9snek.<\/p>\n\n\n\n
A Magyar \u00c1llami N\u00e9pi Egy\u00fcttes megalakul\u00e1s\u00e1val az \u00f6tvenes \u00e9vekben R\u00e1bai Mikl\u00f3s sz\u00ednpadi t\u00e1ncc\u00e1 alak\u00edtotta \u00e1t a cs\u00e1rd\u00e1st, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rform\u00e1k, l\u00e9p\u00e9skombin\u00e1ci\u00f3k alkalmaz\u00e1s\u00e1val, a lass\u00fa \u00e9s gyors v\u00e1ltozat vari\u00e1l\u00e1s\u00e1val, valamint az \u00e9nek beiktat\u00e1s\u00e1val, komoly nagy l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa cig\u00e1nyzenekar k\u00eds\u00e9ret\u00e9vel vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 tette nemzeti t\u00e1ncunkat, melyet ig\u00e9nyes koreogr\u00e1fi\u00e1k tettek l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1, hangulatoss\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
A koreogr\u00e1fi\u00e1k nemcsak a koreogr\u00e1fus elk\u00e9pzel\u00e9seire \u00e9p\u00fcltek, hanem \u00f6sszetett munka eredm\u00e9nye volt. Komoly helyt\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sokat kellett v\u00e9gezni. Ezen bel\u00fcl egy-egy t\u00e1jegys\u00e9g t\u00e1nc\u00e1t; n\u00e9pzenei, n\u00e9pviseleti, t\u00e1ncmot\u00edvumok l\u00e9p\u00e9s\u00e9nek \u00e9s ritmik\u00e1j\u00e1nak feldolgoz\u00e1sa ut\u00e1n lehetett csak sz\u00ednpadra alkalmazni. Pl. az ap\u00e1tfalvi h\u00edres, id\u0151s v\u0151f\u00e9lyhez t\u00f6bbsz\u00f6r leutazott V\u00e1s\u00e1rhelyi L\u00e1szl\u00f3 koreogr\u00e1fus, aki lejegyezte Kardos Istv\u00e1nnak \u00e9s feles\u00e9g\u00e9nek t\u00e1ncl\u00e9p\u00e9seit \u00e9s a hozz\u00e1 \u00e9nekelt n\u00e9pdalokat, n\u00f3t\u00e1kat, \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9peket k\u00e9sz\u00edtett a helyi n\u00e9pviseletr\u0151l. Ezek birtok\u00e1ban \u00e1lmodhatta meg a koreogr\u00e1fus a sz\u00ednpadi v\u00e1ltozatot, mely h\u0171en t\u00fckr\u00f6zte valamely t\u00e1jegys\u00e9g n\u00e9pzen\u00e9j\u00e9t, ruh\u00e1zat\u00e1t \u00e9s t\u00e1nc\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Ebben az id\u0151ben t\u00f6bb ilyen egy\u00fcttes alakult, melyeknek a vezet\u0151j\u00fck \u00e1ltal\u00e1ban a koreogr\u00e1fusuk volt, akik saj\u00e1t feldolgoz\u00e1saikat vitt\u00e9k sz\u00ednpadra.
Ilyen egy\u00fcttesek: a Honv\u00e9d M\u0171v\u00e9sz Egy\u00fcttes, a Duna M\u0171v\u00e9sz Egy\u00fcttes, a Rajk\u00f3 Zenekar \u00e9s Egy\u00fcttese stb. Ezek a M\u0171v\u00e9szegy\u00fcttesek bej\u00e1rt\u00e1k a vil\u00e1got, \u00e9s rangot szereztek n\u00e9pi kult\u00far\u00e1nknak, melyet a mai napig is terjesztenek!
A felsorolt egy\u00fctteseken k\u00edv\u00fcl v\u00e1rosokban, falvakban ezr\u00e9vel m\u0171k\u00f6dtek n\u00e9pt\u00e1nc csoportok, amelyek kiv\u00e1l\u00f3 koreogr\u00e1fusok kiadv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l tanult\u00e1k be m\u0171sorukat.<\/p>\n\n\n\n
N\u00c9PDAL, MAGYAR N\u00d3TA, VAGY HALLGAT\u00d3<\/p>\n\n\n\n
A magyar n\u00f3ta a verbunkos lass\u00fa r\u00e9sz\u00e9b\u0151l kialakult \u00e9nekes v\u00e1ltozat, melynek felt\u00e9tlen\u00fcl az alapja a n\u00e9pdal, avagy a \u201etiszta forr\u00e1s\u201d ahogy Bart\u00f3k B\u00e9la \u00edrta a \u201eCantata profana c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben.
Egyik r\u00e9gi hetilapunkban \u00edgy nyilatkozott egy n\u00f3ta\u00e9nekes m\u0171v\u00e9szn\u0151: \u201eVal\u00f3ban nagyon gazdag a magyar n\u00e9pdalok gondolat- \u00e9s \u00e9rzelemvil\u00e1ga, igen nagy n\u00e9p\u00fcnk dallamform\u00e1l\u00f3 k\u00e9szs\u00e9ge. Aki ebb\u0151l a tiszta forr\u00e1sb\u00f3l mer\u00edt, mindig igazgy\u00f6ngy\u00f6t iszik\u201d
A magyar n\u00e9pdalok vil\u00e1g\u00e1ban van k\u00e9t nagy t\u00f6rzs, melyeknek egys\u00e9ges ismertet\u0151 jelei vannak. Bart\u00f3k az egyiket r\u00e9gi st\u00edlusnak, a m\u00e1sikat \u00faj st\u00edlusnak nevezte.<\/p>\n\n\n\n
A r\u00e9gi st\u00edlusnak a gy\u00f6kerei olyan korszakra ny\u00falnak vissza, amikor a magyars\u00e1g m\u00e9g szoros kapcsolatban \u00e1llt az \u00e1zsiai n\u00e9pekkel \u00e9s saj\u00e1t rokonainak egy r\u00e9sz\u00e9vel: pl. a Volga vid\u00e9ken \u00e9l\u0151 m\u00e1ri (cseremisz) n\u00e9ppel. Teh\u00e1t itt sok \u00e9vsz\u00e1zadban, s\u0151t \u00e9vezredben kell sz\u00e1molni.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00faj st\u00edlus egyik f\u0151 jellemz\u0151je, hogy k\u00f6z\u00f6sen is \u00e9nekelhet\u0151, \u00e9s egyenletes, k\u00f6t\u00f6tt ritmus\u00e1ra t\u00e1ncolni, vagy menetelni is k\u00f6nny\u0171. Dallam\u00e1nak els\u0151 \u00e9s utols\u00f3 sora azonos; a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 sorok dallamvonal szintje nem lehet m\u00e9lyebb ezekn\u00e9l, s\u0151t, legal\u00e1bb egyik sor\u00e9 magasabban halad a k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151 sor\u00e1n\u00e1l. Az \u00faj st\u00edlusban m\u00e1r nincs meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe a pentet\u00f3ni\u00e1nak, de a r\u00e9gi st\u00edlussal val\u00f3 szerves kapcsolata r\u00e9v\u00e9n gyakoriak benne a pentaton fordulatok.<\/p>\n\n\n\n
T\u00e9nyk\u00e9nt kell elfogadnunk, hogy a magyar n\u00f3t\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1hoz a n\u00e9pdalainkon kereszt\u00fcl vezetett az \u00fat. Egy sorsd\u00f6nt\u0151 fordulatnak kell tekinteni a verbunkos muzsik\u00e1t, mely egy \u00e1llom\u00e1sa volt a benne foglalt lass\u00fa bevezet\u0151 r\u00e9sz, melyb\u0151l sz\u00f6veg hozz\u00e1ad\u00e1ssal sz\u00fcletett az \u00faj m\u0171faj meg.
R\u00e1di\u00f3ban, telev\u00edzi\u00f3ban, zen\u00e9s \u00e9ttermekben, v\u00e1roson, falun terjesztik \u00e9l\u0151ben, vagy export\u00e1ljuk k\u00fclf\u00f6ldre lemezeken a magyar hangszeres zen\u00e9l\u00e9s e m\u0171faj\u00e1t.
K\u00fclf\u00f6ld\u00f6n gipsy music, Zigeunermusik, musique tzig\u00e1ne n\u00e9ven emlegetik, de ha b\u00e1rhol kimondjuk a sz\u00f3t cig\u00e1nyzene, nem Indi\u00e1ra vagy a vil\u00e1gon sz\u00e9tsz\u00f3rt cig\u00e1nys\u00e1gra, nem is Perzsi\u00e1ra, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gra, a Balk\u00e1nra, Rom\u00e1ni\u00e1ra gondolnak, ahol szint\u00e9n vannak cig\u00e1nyok, \u00e9s cig\u00e1nyzene-, hanem Magyarorsz\u00e1gra.<\/p>\n\n\n\n
Bart\u00f3k B\u00e9la a cig\u00e1nyzene megfogalmaz\u00e1sra azt nyilatkozta:<\/p>\n\n\n\n
\u201eKijelentem, hogy amit \u00f6n\u00f6k cig\u00e1nyzen\u00e9nek neveznek,
Az nem cig\u00e1nyzene.
Nem cig\u00e1nyzene, hanem magyar zene:
\u00dajabb magyar n\u00e9pies m\u0171zene\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Ezek ut\u00e1n n\u00e9zz\u00fck meg hol a hat\u00e1r a n\u00e9pdal \u00e9s a n\u00f3ta k\u00f6z\u00f6tt?<\/code><\/pre>\n\n\n\nK\u00f6ztudott, hogy a magyar n\u00e9pzene k\u00e9t nagy \u00fatt\u00f6r\u0151je, Bart\u00f3k B\u00e9la \u00e9s Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n igyekezett szigor\u00faan elv\u00e1lasztani a n\u00e9pdalt \u00e9s a n\u00f3t\u00e1t. T\u00f6rekv\u00e9s\u00fckben nem ellenszenv vez\u00e9relte \u0151ket a n\u00f3t\u00e1val szemben, hanem t\u00e9nyk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, hogy a n\u00f3ta alapvet\u0151en m\u00e1s, mint a n\u00e9pdal. Gondot sz\u00e1mukra is az jelentette, hogy a gyakorlatban nincs hat\u00e1r a n\u00e9pdal \u00e9s a n\u00f3ta k\u00f6z\u00f6tt. Kod\u00e1ly 1905-ben kezdte el a n\u00e9pdalgy\u0171jt\u00e9st, de \u0151 is, \u00e9s Bart\u00f3k is k\u00e9nytelenek voltak elfogadni, hogy tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcknek kezdet\u00e9n m\u00e1r keveredett a k\u00e9t m\u0171faj, legfeljebb akkor jobb volt az ar\u00e1ny a n\u00e9pdal jav\u00e1ra. Lesz\u0171rve a vitatott helyzet tan\u00fas\u00e1g\u00e1t: \u20ac<\/p>\n\n\n\n
\u201eKi kell mondanunk hat\u00e1rozottan \u2013ak\u00e1r milyen furcs\u00e1n hangzik-, hogy a n\u00e9pdal \u00e9s a n\u00f3ta ter\u00fclete \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 ter\u00fclet; egyikr\u0151l a m\u00e1sikra \u00e1tjutunk an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00e9szrevenn\u0151k k\u00f6zben a hat\u00e1rt, amin \u00e1tl\u00e9pt\u00fcnk. Vil\u00e1gosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni csak a sz\u00e9ls\u0151 eseteket tudjuk: a tipikus n\u00e9pdalt a tipikus n\u00f3t\u00e1t\u00f3l\u201d.
Szellemi v\u00e9gterm\u00e9kekA n\u00e9pdalok hat\u00e1sa a magyar n\u00f3t\u00e1kra abban \u00e1ll, hogy egy\u00fctt \u00e9lnek a k\u00f6ztudatban. Gondoljunk arra, hogy mintegy sz\u00e1zezer n\u00e9pdal van eddig \u00f6sszegy\u0171jtve. Ezek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze k\u00e9ziratban, vagy m\u00fazeumi hangszalagon van. Nyomtat\u00e1sban vagy hanglemezen ar\u00e1nylag kev\u00e9s jelent meg. A zenem\u0171kiad\u00f3 az \u00fagynevezett \u201evir\u00e1gos sorozatban\u201d, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 \u00e1ron, t\u00edz kis k\u00f6tetben k\u00f6zel ezer n\u00e9pdalt adott ki.
A k\u00f6tetek: Rozmaring, (91n\u00e9pdal) Gy\u00f6ngyvir\u00e1g, (92 n\u00e9pdal) Viola, (93 n\u00e9pdal) R\u00f3zsa, (94 n\u00e9pdal) Tulip\u00e1n, (95 n\u00e9pdal) Rezeda, (96 n\u00e9pdal) Musk\u00e1tli, (97 n\u00e9pdal) Nefelejcs, (98 n\u00e9pdal) Sz\u00e1zszorsz\u00e9p (100 n\u00e9pdal) Bazsar\u00f3zsa. (99 cig\u00e1ny n\u00e9pdal)<\/p>\n\n\n\n
K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy k\u00f6tet van, aminek az ismerete n\u00e9lk\u00fcl ma m\u00e1r senki sem mondhatja mag\u00e1t magyar n\u00e9pdal \u00fcgy\u00e9ben t\u00e1j\u00e9kozottnak. Ez Kod\u00e1ly: \u201eA magyar n\u00e9pzene\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve. \u00d6tsz\u00e1z n\u00e9pdalb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 p\u00e9ldat\u00e1r\u00e1t Vargyas Lajos \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze. Ezt a k\u00f6tetet \u201eKod\u00e1ly – Vargyas\u201d tudom\u00e1nyos k\u00e9zik\u00f6nyvk\u00e9nt szokt\u00e1k eml\u00edteni! Vannak m\u00e1s n\u00e9pdalgy\u0171jtem\u00e9nyek is, pl. J\u00e1rd\u00e1nyi P\u00e1l: \u201eMagyar n\u00e9pdalt\u00edpusok\u201d 2 k\u00f6tetben, Ker\u00e9nyi Gy\u00f6rgy: \u201eN\u00e9pies dalok gy\u0171jtem\u00e9nye\u201d stb.
A n\u00e9pdalt: sz\u00e1jr\u00f3l-sz\u00e1jra adva terjesztik, apr\u00f3 v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal addig form\u00e1lj\u00e1k, am\u00edg az egy mindenki \u00e1ltal elfogadhat\u00f3 viszonylagos t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gi fokig el nem jut. Ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1jain elt\u00e9r\u00e9sek tapasztalhat\u00f3k.
\u201eFogadjuk el azt a t\u00e9telt, hogy a n\u00e9phagyom\u00e1nyban a fejl\u0151d\u00e9s ir\u00e1nya a csiszolatlant\u00f3l a csiszolt fel\u00e9, az egy\u00e9nt\u0151l az \u00e1ltal\u00e1nos fel\u00e9, az indokolatlanul bonyolultt\u00f3l a klasszikusan egyszer\u0171 \u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 fel\u00e9 vezet.\u201d
A n\u00e9pdal v\u00e1ltozatokban \u00e9l, s elvben m\u00e9g t\u00f6k\u00e9letesnek mondhat\u00f3 sz\u00e9p v\u00e1ltozatot is tov\u00e1bb lehetne t\u00f6k\u00e9letes\u00edteni, m\u00e1s v\u00e1ltozatokb\u00f3l vett \u00f6tletekkel. B\u0151ven akadnak azonban kev\u00e9sb\u00e9 siker\u00fclt, vagy hib\u00e1san megtanult, elrontott, rosszul el\u0151adott, kopott v\u00e1ltozatok is.
Egy-k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadra visszatekintve egy nyitott vil\u00e1g \u00e1ll el\u0151tt\u00fcnk, mely a n\u00e9pzen\u00e9ben \u00e1lland\u00f3 \u00e1talakul\u00e1st eredm\u00e9nyez, \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9ges, fejlett, hagyom\u00e1nyos t\u00f6rzsanyag mellett tal\u00e1lunk t\u00f6red\u00e9kess\u00e9 v\u00e1l\u00f3 \u00f6reg darabokat, \u00e9s m\u00e9g teljesen ki nem alakult \u00fajakat, valamint a meghonosod\u00e1s \u00fatj\u00e1n j\u00e1r\u00f3, \u00e9s m\u00e9g teljesen be nem fogadott idegeneket. Fellelhet\u00fcnk olyan megnyilv\u00e1nul\u00e1sokat is, amik csak id\u0151legesen bukkannak fel kisebb-nagyobb n\u00e9pi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben, s nem olvadnak bele a hagyom\u00e1nyba.<\/p>\n\n\n\n
A r\u00e9gi n\u00e9pdalok el\u0151ad\u00e1sa a besz\u00e9d \u00fctem\u00e9hez igazod\u00f3 parlando ritmus.
A hagyom\u00e1nyos cig\u00e1nyzenekari k\u00eds\u00e9retet egy\u00e1ltal\u00e1n nem, vagy alig viseli el. Ellent\u00e9tben a magyar n\u00f3ta el\u0151ad\u00e1s\u00e1val, ahol t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9g van az el\u0151ad\u00f3 pillanatnyi hangulata szerinti ny\u00fajt\u00e1sokra, r\u00f6vid\u00edt\u00e9sekre, temp\u00f3laz\u00edt\u00e1sra, bizonyos \u00e9nekl\u00e9si p\u00f3zokra, \u00e9s a kitartott hangokn\u00e1l szabadon sz\u00f3hoz jutnak a k\u00eds\u00e9ret futamai, felbontott akkordjai.
A n\u00e9pdal szerz\u0151j\u00e9t, vagy szerz\u0151it nem ismerj\u00fck. A magyar n\u00f3ta szerz\u0151je, illetve szerz\u0151i ismertek, de vannak n\u00f3t\u00e1k melynek a szerz\u0151i nem ismertek, de ezek m\u00e9gsem sz\u00e1m\u00edtanak n\u00e9pdalnak.
A n\u00e9pdalainkr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 ismertet\u0151t, \u00e9s e m\u0171faj hat\u00e1s\u00e1t a magyar n\u00f3t\u00e1kra, felt\u00e9tlen ki kell eg\u00e9sz\u00edteni a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9nekeink bemutat\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n
T\u00f6rt\u00e9neti \u00e9nekeink<\/p>\n\n\n\n
A magyars\u00e1g pog\u00e1ny kor\u00e1b\u00f3l nem maradt r\u00e1nk zenei eml\u00e9k. Az \u00e1zsiai \u0151smagyar zen\u00e9re n\u00e9mi hom\u00e1lyos t\u00e1mpontot ny\u00fajt, r\u00e9gi st\u00edlus\u00fa n\u00e9pdalaink pentaton hangsor\u00fa, ereszked\u0151 szerkezet\u0171 fel\u00e9p\u00edt\u00e9se, melyeknek vari\u00e1nsai megtal\u00e1lhat\u00f3k a rokon n\u00e9pekn\u00e9l: pl. a cseremisz (mari) n\u00e9p dalaiban.
A Bicinia Hungarica IV. f\u00fczet\u00e9nek el\u0151szav\u00e1ban Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n ekk\u00e9ppen \u00edr: \u201eN\u00e9h\u00e1ny dallam ma is egyform\u00e1n sz\u00f3l a Duna \u00e9s Volga ment\u00e9n, m\u00e1sf\u00e9lezer esztend\u0151 \u00e9s h\u00e1romezer kilom\u00e9ter t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l\u201d.
A letelepedett magyarok \u00e9nek\u00e9r\u0151l az els\u0151 feljegyz\u00e9s a Gell\u00e9rt legend\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3. Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s Walter nev\u0171 k\u00eds\u00e9r\u0151je egy malomban magyar munkadalt hallottak, amit mindketten furcs\u00e1nak tal\u00e1ltak; Walter meg is jegyezte, hogy \u201eez csak aff\u00e9le n\u00f3t\u00e1z\u00e1s\u201d.
Az 1000-1500-as \u00e9vek zen\u00e9j\u00e9r\u0151l sem tudunk sokat. A templomokban a latin nyelv\u0171 \u00e9nekek mellett lassan felhangzott a magyar egyh\u00e1zi \u00e9nek is. A vil\u00e1gi zen\u00e9t az \u00e9nekmond\u00f3k m\u0171velt\u00e9k, akik egy r\u00e9sze az urakat, m\u00e1s r\u00e9sze a falusi n\u00e9pet sz\u00f3rakoztatta. Legt\u00f6bbj\u00fck v\u00e1ndor \u00e9nekes, akik \u00edrni-olvasni \u00e1ltal\u00e1ban nem tudtak, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9ven voltak ismeretesek. (igric, kobzos, lantos, reg\u00f6s, heged\u0171s, truf\u00e1tor stb.) az \u00edrni tud\u00f3 papok \u00e9s ap\u00e1c\u00e1k \u00edr\u00e1saikban megeml\u00edtik az \u00e9nekmond\u00f3kat, de azok \u00e9nek\u00e9b\u0151l egy sort sem k\u00f6z\u00f6ltek.
M\u00e9g Anonymus \u2013 III. B\u00e9la kir\u00e1ly jegyz\u0151je \u2013 is Kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1ban \u201ecsacsk\u00e1nak\u201d nevezi az \u00e9nekmond\u00f3k \u00e9nekeit, melyeket nem \u00e9rdemes meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni. Szerencs\u00e9re a n\u00e9pi sz\u00e1jhagyom\u00e1ny egy-k\u00e9t t\u00f6red\u00e9ket \u00e1tmentett korunkra, amit a folkl\u00f3rkutat\u00e1sok kimutattak.
Pomin\u00f3czky F\u00fcl\u00f6p minorita szerzetes 1520-b\u00f3l val\u00f3 els\u0151 kott\u00e1s-sz\u00f6veges feljegyz\u00e9se tan\u00faskodik err\u0151l brevi\u00e1rium\u00e1nak sz\u00e9l\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
Ebben az id\u0151ben t\u0171nt fel Tin\u00f3di Lantos Sebesty\u00e9n k\u00f6lt\u0151, zeneszerz\u0151 (sz\u00fcletett 1505 \u00e9s 10 k\u00f6z\u00f6tt, meghalt 1556-ban), aki verseihez \u00edrt zen\u00e9j\u00e9t lant k\u00eds\u00e9rettel adta el\u0151. Kor\u00e1nak nevezetes esem\u00e9nyeit szedte versbe, de csak olyasmit \u00e9nekelt meg, amit maga is \u00e1t\u00e9lt. Ezeket nevezik hist\u00f3ri\u00e1s \u00e9nekeknek, melyekkel felkereste a v\u00e9gv\u00e1ri vit\u00e9zeket, a falusi n\u00e9pet, \u00e9s mint egy \u00e9l\u0151 \u00fajs\u00e1g lelkes hazafik\u00e9nt vett r\u00e9szt a v\u00e9gv\u00e1rak ellen\u00e1ll\u00e1si harcaiban.
\u00c9nekei zeneileg a n\u00e9pdal szintj\u00e9n \u00e1llnak, de sokat mer\u00edtett kor\u00e1nak nyugati m\u0171zen\u00e9j\u00e9b\u0151l is.
1554-ben jelent meg Kolozsv\u00e1rott f\u0151 m\u0171ve a \u201eKr\u00f3nika\u201d, mely 23 dallamot tartalmaz. Ezekb\u0151l kett\u0151 ma is \u00e9l a n\u00e9p ajk\u00e1n. Ilyen az \u201eEger v\u00e1r viadal\u00e1r\u00f3l val\u00f3 \u00e9nek\u201d:<\/p>\n\n\n\n
\u201eTi magyarok m\u00e1r Istent im\u00e1dj\u00e1tok,
\u00c9s \u0151n\u00e9ki nagy h\u00e1l\u00e1kat adjatok.
Jelesben Tisz\u00e1n innen lakoztok,
Egri vit\u00e9zeknek sok j\u00f3t mondjatok\u201d.<\/p>\n\n\n\n
A hajd\u00fat\u00e1nc<\/p>\n\n\n\n
A hajd\u00fak eredetileg \u00f6k\u00f6rhajcs\u00e1rok voltak, akik a v\u00e1s\u00e1rr\u00f3l messze vid\u00e9kekre hajtott\u00e1k az \u00f6kr\u00f6ket. Id\u0151nk\u00e9nt az \u00fatsz\u00e9li cs\u00e1rd\u00e1kban megpihentek s ott \u00e9nekeltek \u00e9s j\u00e1rt\u00e1k h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt t\u00e1ncukat. A t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben a marhakereskedelem nem volt j\u00f6vedelmez\u0151 \u00e9s biztons\u00e1gos, ez\u00e9rt sokan rabl\u00f3band\u00e1kba ver\u0151dve fosztogatt\u00e1k a gazdagokat. Mint ilyenek sok \u00fcld\u00f6z\u00e9snek voltak kit\u00e9ve, ez\u00e9rt j\u00f3r\u00e9sz\u00fck be\u00e1llt zsoldos katon\u00e1nak, \u00e9s nem egy kit\u0171nt k\u00f6z\u00fcl\u00fck a t\u00f6r\u00f6k elleni vit\u00e9zs\u00e9gben. Bocskai m\u00e9lt\u00e1nyolta \u00e9rdemeiket \u00e9s mintegy t\u00edzezret letelep\u00edtett Debrecen k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re, \u00e9s ezek egy r\u00e9sz\u00e9t nemesi rangra is emelte. E vid\u00e9k neve ez\u00e9rt lett hajd\u00fas\u00e1g.
T\u00e1ncukat 1669-ben egy Brown nev\u0171 angol utaz\u00f3 \u00edgy \u00edrja le: \u201eEzek meztelen karddal t\u00e1ncolnak, egym\u00e1s kardj\u00e1ra \u00fctnek, mi\u00e1ltal nagy cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9s keletkezik; forognak, a leveg\u0151be ugr\u00e1lnak, s meglep\u0151 \u00fcgyess\u00e9ggel a f\u00f6ldh\u00f6z lapulnak, v\u00e9g\u00fcl maguk m\u00f3dja szerint \u00e9nekelnek, mint azt hajdan a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k is tett\u00e9k\u201d. Zenek\u00eds\u00e9retre dud\u00e1t haszn\u00e1ltak. T\u00e1ncuk \u00e9s zen\u00e9j\u00fck szilaj \u00e9s lelkes\u00edt\u0151 volt, amivel az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1ltak, s\u0151t m\u00e9g k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is ismert\u00e9k ungaresca n\u00e9ven. Dallamuk gyakran olyan, hogy az els\u0151 k\u00e9t soruk moll, a m\u00e1sik kett\u0151 pedig d\u00far jelleg\u0171, azon k\u00edv\u00fcl valamennyi dallamsor a hangnem alaphangj\u00e1n v\u00e9gz\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n
Vir\u00e1g\u00e9nek<\/p>\n\n\n\n
1600-1800-ig a szerelmi k\u00f6lt\u00e9szet term\u00e9keit vir\u00e1g\u00e9neknek nevezt\u00e9k. A katolikus \u00e9s protest\u00e1ns papok, valamint a komolykod\u00f3 irodalm\u00e1rok erk\u00f6lcstelennek tartott\u00e1k. P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter esztergomi \u00e9rsek azt nyilatkozta, hogy ezeket az undok vir\u00e1g\u00e9nekeket az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban f\u00e9rfiak, n\u0151k, gyermekek egyar\u00e1nt \u00e9neklik.
A P\u00e1pai reform\u00e1tus koll\u00e9gium h\u00e1zi t\u00f6rv\u00e9nye1789-ben arra inti a n\u00f6vend\u00e9keket, hogy \u201eFajtalan \u00e9nekeknek \u00edrogat\u00e1si \u00e9s dall\u00e1si kem\u00e9nyen tiltatnak\u201d. Ennek a tilalomnak lehet az oka, hogy a vir\u00e1g\u00e9nekek korabeli nyomtat\u00e1sban alig ismeretesek, \u00e9s csak k\u00e9ziratokban maradtak fenn. Ezekben a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i neveket vir\u00e1gnevekkel helyettes\u00edtett\u00e9k, minden vir\u00e1gnak, s\u0151t minden sz\u00ednnek is megvolt a maga jelent\u00e9se, \u00e9s ezeket csak a beavatottak \u00e9rtett\u00e9k meg.
Ma is ismert az al\u00e1bbi vir\u00e1g\u00e9nek:<\/p>\n\n\n\n
Ej haj gy\u00f6ngyvir\u00e1g, Teljes szegf\u0171 szarkal\u00e1b,
Bimb\u00f3s major\u00e1nna.
Ha kertedbe mehetn\u00e9k, piros r\u00f3zs\u00e1t szedhetn\u00e9k,
Sz\u00edvem meg\u00fajulna, sz\u00edvem meg\u00fajulna.<\/p>\n\n\n\n
Ebben a versben az els\u0151 k\u00e9t sor \u00edgy \u00e9rtend\u0151: ha mennyasszony \u00e9s v\u0151leg\u00e9ny lehetn\u00e9k stb.<\/p>\n\n\n\n
Hasonl\u00f3 ir\u00e1nyzat k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is \u00e9lt, csakhogy ott nem n\u00f6v\u00e9nyi, hanem \u00e1llati szimbolika volt. Pl. a szeretett kedves megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sa a magyar jellegzetess\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9ben: r\u00f3zs\u00e1m, viol\u00e1m, viszont a galambom m\u00e1r idegen eredet\u0171. A vir\u00e1g\u00e9nekek 200 \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n megsz\u0171ntek, de a n\u00f3tairodalomban tov\u00e1bbra is \u00e9reztett\u00e9k hat\u00e1sukat.
P\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt egy n\u00f3t\u00e1s kiadv\u00e1nyban tal\u00e1lkoztam egy mai szerz\u0151nek a \u201evir\u00e1g\u00e9nek\u00e9vel\u201d, ami a fentiek \u00e9rtelm\u00e9ben nem vir\u00e1g\u00e9nek, (hanem egy sz\u00e9p n\u00f3ta) csup\u00e1n e m\u0171faj ismeret\u00e9nek hi\u00e1ny\u00e1ban dilett\u00e1nsk\u00e9nt jel\u00f6lte a szerz\u0151 annak.<\/p>\n\n\n\n
Kuruc zene<\/p>\n\n\n\n
Azokat a katonai \u00e9s politikai vonatkoz\u00e1s\u00fa, az elnyom\u00e1s ellen harcra sz\u00f3l\u00edt\u00f3 n\u00e9pdalokat, valamint hangszeres darabokat, melyek Th\u00f6k\u00f6ly Imre \u00e9s II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc kor\u00e1ban keletkeztek az 1600-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, \u00e9s az 1700-as \u00e9vek elej\u00e9n kuruc zene n\u00e9ven ismerj\u00fck. Ritmik\u00e1jukban sok a rut\u00e9n elem, ugyanis R\u00e1k\u00f3czi sereg\u00e9ben sok rut\u00e9n katona volt
K\u00f6zkedvelt hangszer\u00fck a t\u00e1rogat\u00f3, amit akkor m\u00e9g t\u00f6r\u00f6ks\u00edpnak ismertek. E kor legh\u00edresebb eml\u00e9ke a R\u00e1k\u00f3czi n\u00f3ta. (nem azonos a 100 \u00e9vel k\u00e9s\u0151bb keletkezett R\u00e1k\u00f3czi indul\u00f3val)
Itt meg kell eml\u00edteni, hogy amit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kuruc n\u00f3t\u00e1n \u00e9rt, nem minden esetben val\u00f3ban az is. A k\u00e9sei \u201ekuruc n\u00f3t\u00e1k\u201d sz\u00f6veg\u00e9nek javar\u00e9sz\u00e9t Thaly K\u00e1lm\u00e1n \u00edrta, zen\u00e9je pedig K\u00e1ldy Gyula munk\u00e1ja. A \u201eGy\u00f6nge viol\u00e1nak\u201d kezdet\u0171 dal sz\u00f6veg\u00edr\u00f3ja Endr\u0151di S\u00e1ndor, zeneszerz\u0151je Dank\u00f3 Pista. A \u201eKraszna horka b\u00fcszke v\u00e1ra\u201d c\u00edm\u0171 dal szerz\u0151je: Andr\u00e1ssy Tivadarn\u00e9.<\/p>\n\n\n\n
Teh\u00e1t, mint l\u00e1tjuk a \u201eT\u00f6rt\u00e9neti \u00e9nekeink\u201d is nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak a magyar n\u00f3t\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s ezeknek a korszakoknak a n\u00f3t\u00e1i, zen\u00e9je benne \u00e9l a n\u00e9pdalaink gazdag kincs\u00e9ben, \u00e9s az \u00e9vsz\u00e1zadok m\u00fal\u00e1s\u00e1val is fellelhet\u0151k az ut\u00f3kor zen\u00e9j\u00e9ben.
A magyar n\u00f3ta m\u0171faja a XIX. sz\u00e1zad derek\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre, s vir\u00e1gkor\u00e1t a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9lte, legfeljebb a XX. sz\u00e1zad els\u0151 k\u00e9t \u00e9vtized\u00e9t sz\u00e1m\u00edthatjuk m\u00e9g e vir\u00e1gkorhoz.
Nem a n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcletett, hanem a v\u00e9kony magyar polg\u00e1ri r\u00e9teg, \u00e9s a polg\u00e1rosod\u00f3 \u00fari oszt\u00e1ly hozta l\u00e9tre, halad\u00f3 tartalommal \u00e9s n\u00e9pies sz\u00e1nd\u00e9kkal.
N\u00e9pdalnak k\u00e9sz\u00fclt olyan id\u0151ben, amikor az irodalomban is uralkod\u00f3 volt a n\u00e9pies ir\u00e1nyzat. Ez\u00e9rt nevezik a n\u00f3t\u00e1t n\u00e9pies dalnak, vagy n\u00e9pies m\u0171dalnak. Terjed\u00e9se nagyr\u00e9szt a n\u00e9pdal\u00e9hoz hasonl\u00f3an t\u00f6rt\u00e9nt, – nem kotta \u00fatj\u00e1n, hanem sz\u00e1jr\u00f3l-sz\u00e1jra; vagy, ha \u00fagy tetszik cig\u00e1nyzenekarr\u00f3l-cig\u00e1nyzenekarra. A n\u00f3t\u00e1k dallama er\u0151sen hasonl\u00edt a n\u00e9pdalokhoz, de nem neh\u00e9z felismerni a n\u00e9pdalt\u00f3l val\u00f3 idegens\u00e9get.
F\u0151 ismertet\u0151 jele a harm\u00f3nia ig\u00e9ny. A dallam fordulatai \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n dikt\u00e1lj\u00e1k a k\u00eds\u00e9r\u0151 akkordokat, a cig\u00e1nyzenekart\u00f3l j\u00f3l ismert akkordk\u00f6t\u00e9seket, k\u00eds\u00e9r\u0151 sablont.
Ilyenfajta k\u00eds\u00e9ret- ig\u00e9ny a n\u00e9pdalokban, – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a r\u00e9giekben \u2013 elk\u00e9pzelhetetlen.
Mi a magyar n\u00f3ta vagy n\u00e9pies dal?
Kod\u00e1ly \u00edgy felelt a k\u00e9rd\u00e9sre: \u201eA n\u00e9pdalkult\u00far\u00e1b\u00f3l m\u00e1r kin\u0151tt, de a magas kult\u00far\u00e1ig el nem jutott \u00e1tmeneti embert\u00edpus zen\u00e9je\u2026, v\u00e1rosi m\u0171zene, de falusi n\u00e9pkult\u00farai form\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt\u201d. E megfogalmaz\u00e1s term\u00e9szetesen nem min\u0151s\u00e9g\u00e9t, hanem hely\u00e9t \u00e9s \u00e9letform\u00e1j\u00e1t jel\u00f6li meg a magyar n\u00f3t\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n
Mint l\u00e1thattuk, a hallgat\u00f3 n\u00f3ta \u00e9s a cs\u00e1rd\u00e1s sz\u00f6vegek, kezdetben, szoros kapcsolatban \u00e1lltak: a r\u00e9gi hajd\u00fat\u00e1ncokkal, a vir\u00e1g\u00e9nekekkel, a kuruc k\u00f6lt\u00e9szettel, m\u00e1sr\u00e9szt a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szettel, s\u0151t a magasabb irodalommal is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Pet\u0151fi \u00e9s Arany vil\u00e1g\u00e1val.
A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a magyar n\u00f3ta nagyipari termel\u00e9snek lett kit\u00e9ve, ami egyben a hanyatl\u00e1s\u00e1t is jelentette. Ez\u00e9rt b\u00e1rmennyire sajn\u00e1latos is a magyar n\u00f3t\u00e1nak ez a felt\u0171n\u0151 hanyatl\u00e1sa, k\u00f6zvetve m\u00e9gis j\u00f3t eredm\u00e9nyezett, mert ez a nagyar\u00e1ny\u00fa m\u0171v\u00e9szi rombol\u00e1si folyamat ind\u00edtotta 1905-ben Bart\u00f3k B\u00e9l\u00e1t \u00e9s Kod\u00e1ly Zolt\u00e1nt arra, hogy felkutass\u00e1k a falvakban szunnyad\u00f3 igazi magyar n\u00e9pdalt.
N\u00e9pi zenekult\u00far\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt\u00fcnk, s a n\u00e9pdalt jel\u00f6lt\u00fck meg kiindul\u00f3 pontnak \u00e9s szil\u00e1rd alapnak. De az\u00e9rt t\u00falz\u00e1sba nem szabad esn\u00fcnk! Hat\u00e1rozottan kijelenthetj\u00fck: a magyar zenekult\u00far\u00e1ba beletartozik minden, ami t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk folyam\u00e1n szerepet j\u00e1tszott nemzeti zen\u00e9nkben. \u00cdgy a n\u00e9pies m\u0171dal is szerves r\u00e9sze a magyar zenet\u00f6rt\u00e9netnek.
Bart\u00f3k B\u00e9la \u00e9s Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n a n\u00e9pdalt szerette volna k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztani a n\u00e9pies m\u0171dalt\u00f3l (sikertelen\u00fcl), \u00e9s k\u00f6zben megmentett\u00e9k a magyar n\u00f3t\u00e1t az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra.
Ennek a st\u00edlusnak a dekadenci\u00e1ja (hanyatl\u00e1sa) csak a legv\u00e9gs\u0151 szakaszban, a XX. sz\u00e1zadban k\u00f6vetkezett be.
\u201eA n\u00e9pies m\u0171daloknak, kiv\u00e1lt a cs\u00e1rd\u00e1soknak, a cig\u00e1nyok voltak a legjobb el\u0151ad\u00f3i\u201d mondta Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n egyik nyilatkozat\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
\u00d6sszegz\u00e9s\u00fcl megeml\u00edten\u00e9k egy p\u00e1r szerz\u0151t, akik szerzem\u00e9nyeikkel nemzetk\u00f6zileg is elismer\u00e9st harcoltak ki e m\u0171fajnak, \u00e9s a cig\u00e1ny-zenekarainknak, \u00e9nekeseinknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 tett\u00e9k azt a magyar n\u00f3t\u00e1t, melyet a XXI. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben b\u00fcntetlen\u00fcl megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a m\u00e9dia vezet\u0151i \u00e9rthetetlen m\u00f3don likvid\u00e1lni!<\/p>\n\n\n\n
A XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9lt szerz\u0151k: Szentirmay Elem\u00e9r, Egressy B\u00e9ni, Simonffy K\u00e1lm\u00e1n, Sz\u00e9nffy Guszt\u00e1v, Beleznay Antal, Szerdahelyi J\u00f3zsef.
A XX. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeinek szerz\u0151i: Dank\u00f3 Pista, D\u00f3czy J\u00f3zsef, Bal\u00e1zs \u00c1rp\u00e1d \u00e9s Fr\u00e1ter L\u00f3r\u00e1nd.<\/p>\n\n\n\n
Az ut\u00e1nuk k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 alkot\u00f3i, m\u00e1r napjaink szerz\u0151i, akik m\u00e9lt\u00f3 k\u00f6vet\u0151ik a magyar n\u00f3ta dics\u0151 m\u00faltj\u00e1nak, \u00e9s alkot\u00e1saik \u00e1tny\u00falnak a XXI. sz\u00e1zadba!<\/p>\n\n\n\n
Andalg\u00f3<\/p>\n\n\n\n
A n\u00f3tam\u0171sorokban az andalg\u00f3 egy \u00e1tvezet\u0151 szerepet t\u00f6lt be, a hallgat\u00f3 \u00e9s a cs\u00e1rd\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt.
Ritmusa 2\/4, vagy 4\/8.
El\u0151ad\u00e1s m\u00f3dja hasonl\u00f3 a friss cs\u00e1rd\u00e1s\u00e9hoz, annyi elt\u00e9r\u00e9ssel, hogy lass\u00fa, kiss\u00e9 szabad el\u0151ad\u00e1st ig\u00e9nyel, melyben a hangs\u00falyos \u00fctemr\u00e9sz a basszusban jelentkezik, \u00e9s a kontra, br\u00e1csa a hangs\u00falytalan r\u00e9szre j\u00e1tssza a harm\u00f3ni\u00e1t, esetenk\u00e9nt k\u00e9sleltetve.
Sz\u00f6vege a hallgat\u00f3hoz \u00e1ll k\u00f6zel.
Az \u00e9nekes m\u0171sor\u00e1ban az andalg\u00f3 a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3don jelentkezik:<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9t-h\u00e1rom hallgat\u00f3,
Egy andalg\u00f3,
Egy-k\u00e9t cs\u00e1rd\u00e1s \u00e9s
Egy frisses.<\/p>\n\n\n\n
Hasonl\u00f3an a hallgat\u00f3khoz, a cs\u00e1rd\u00e1sokhoz \u00e9s a frissesekhez; az andalg\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt is nagyon sok \u00f6r\u00f6kz\u00f6ldd\u00e9 v\u00e1lt dallamot ismer\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
Ilyenek, pl.:<\/p>\n\n\n\n
Szeretem a kertet
P. Horv\u00e1th Dezs\u0151\/ Kell\u00e9r Dezs\u0151<\/p>\n\n\n\n
P\u00e1ros piros r\u00f3zsa
Hevesi J\u00f3zsef\/G\u00e1t Ferenc<\/p>\n\n\n\n
Volt-e m\u00e1r sz\u00edvedben f\u00e1jdalom
Csorba Gyula\/Sz\u00e1nt\u00f3 Ferenc stb.<\/p>\n\n\n\n
A \u201eCig\u00e1nys\u00e1g \u00e9s a magyar n\u00f3ta\u201d,
A \u201eH\u00edres pr\u00edm\u00e1sok \u00e9s cig\u00e1nydinaszti\u00e1k\u201d,
A \u201eVerbunkos, Palot\u00e1s, Cs\u00e1rd\u00e1s, N\u00f3ta, Andalg\u00f3\u201d c\u00edm\u0171 h\u00e1romr\u00e9szes \u00edr\u00e1somban, szerettem volna megismertetni, vagy feleleven\u00edteni az olvas\u00f3nak mindazt, amit \u00e9vezredeken, illetve \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t, a magyar n\u00e9p f\u00e9ltett kincsek\u00e9nt alkotott, \u00e9s amit cig\u00e1nyzenekaraink, el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szeink, \u00e9nekeseink vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 tettek: a h\u00e9tk\u00f6znapjaink \u00e9s \u00fcnnepnapjaink kieg\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9t, \u00f6r\u00f6m\u00fcnk \u00e9s b\u00e1natunk muzsik\u00e1j\u00e1t, a magyar n\u00f3t\u00e1t!<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2007. 11. 26.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"