B\u00d6LCSELKED\u00c9S<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9ha a l\u00e9lek megs\u00e9r\u00fcl,
Dobog a sz\u00edv kegyetlen\u00fcl.
Vagy csak j\u00e1tszik csalfa m\u00f3don,
Tr\u00e9f\u00e1t \u0171z a val\u00f3s\u00e1gon.
Az \u00e9rzelem \u00e1talakul,
Er\u0151t veszt akaratlanul.
Rossz v\u00e1g\u00e1nyon elt\u00e9velyg\u00fcnk,
Vagy befel\u00e9 is k\u00f6nnyez\u00fcnk.
Ilyenkor t\u00e1n nem is tudjuk,
Hov\u00e1 visz a v\u00e1ndorl\u00e1sunk.
Mily kik\u00f6t\u0151be \u00e9rkez\u00fcnk,
Maradunk, vagy tov\u00e1bb megy\u00fcnk.
Azaz \u00f6r\u00f6k\u00f6s h\u00e1romsz\u00f6g,
Elvak\u00edt, var\u00e1zsa elt\u00f6lt.
A cs\u00edr\u00e1ja az ott marad,
Ujj\u00e1 \u00e9led sosem szunnyad.
A boldogs\u00e1g is oszt\u00f3dik,
Sokszor k\u00e1ty\u00faba s\u00ednyl\u0151dik.
Olyan lesz, mint a sz\u00e9p ruha,
Unottan ker\u00fcl a sutba.
R\u00e9gi szavak m\u00e1st jelentnek,
Nem \u00fagy csengnek a f\u00fcleknek.
Akarjuk, vagy nem akarjuk,
M\u00e1s b\u00e1nat\u00e1n is kacagunk.
\u00c1rral szemben sosem \u00faszunk,
A sodr\u00e1sban is meg\u00e1llunk.
Visszatekint\u00fcnk a m\u00faltra,
Ami jelen, fogyatkozva.
Beismerni nem akarjuk,
Hib\u00e1t-hib\u00e1ra halmozunk.
Vesztes mindig csak az lehet,
Aki volt, vagy m\u00e9g van neked.<\/p>\n\n\n\n
Gondolatok messze j\u00e1rnak,
Az egyiknek m\u00e1r hazudnak.
Az igazs\u00e1g r\u00e9gen nem f\u00e1j,
Kirep\u00fclsz, mint a kismad\u00e1r.
Hov\u00e1 lett mi egykor j\u00f3 volt,
Miv\u00e9 v\u00e1lik a r\u00e9gi b\u00f3k.
Tal\u00e1n irt\u00f3zol m\u00e1r t\u0151le,
Nem zavar, mi lett bel\u0151le.
Megkopott a csillag f\u00e9nye,
Nem kutatod \u00e9gre n\u00e9zve.
Pedig valaha k\u00f6z\u00f6s volt,
Kinevet tal\u00e1n az \u00e9gbolt.
Titokb\u00f3l lesz, titkol\u00f3z\u00e1s,
Mi az egyiknek csal\u00f3d\u00e1s.
B\u00edzol abban rem\u00e9nykedve,
F\u0151h\u0151ss\u00e9 v\u00e1lsz a j\u00f6v\u0151be.
Sz\u00e1nalom, vagy megalkuv\u00e1s,
Csal\u00f3ka a ragaszkod\u00e1s.
Aki \u00e1ll a c\u00e9lkeresztbe,
V\u00e1rod mindig epekedve.
Sz\u00e9p \u00e9rz\u00e9sek megrekednek,
Vagy meghaltak, \u00e9s elmentek.
Ahogy sz\u00e1guldnak az \u00e9vek,
\u00dagy v\u00e1ltoznak az \u00e9rzelmek.
\u00c9rzelem, vagy \u00e9rz\u00e9s egy\u00fctt,
M\u00faltt\u00e1 v\u00e1lik jelenl\u00e9t\u00fck.
Az \u00faj csillag, f\u00e9nyl\u0151n ragyog,
\u0150 ny\u00fajtja majd a holnapot.
Eml\u00e9kez\u00e9s egyre k\u00e9sik,
Tal\u00e1n egyszer el is m\u00falik.
A boldogs\u00e1g \u00faj arcot \u00f6lt,
Felvidul \u00e9s \u00fagy lesz fennk\u00f6lt.<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3, 2017-07-19<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"