EGY ESŐS NYÁRI DÉLUTÁN

Egy esős nyári délután,
Amikor egymagam vagyok.
Ilyenkor csak Rád gondolok,
Amíg az eső úgy zuhog.

Nézem az eső cseppeket,
S várom közben a jöttedet.
Nem tudom mitévő legyek,
Miért nem jössz, mi van Veled?

De amikor a felhő már messze jár,
És az eső is régen elállt.
Észreveszem messziről lépteidet,
Rád nézek és vígan nevetek.

A nagy ég is most ránk nevet,
Szivárvány fénnyel integet.
Csodáljuk az égi csodát,
És közben a szád csókot ád.

Boldogság, ha velem vagy,
Földi boldogság.
Jó, hogy újra itt vagy most,
És ez oly csodás.

A felhő is tovatűnt,
Kiderül az ég.
Újra ránk süt most a Nap,
S ontja melegét.

Egy esős nyári délután,
Amíg az eső úgy zuhog.
A szívem Rád vár, mindig vár,
És ha eljössz, boldog vagyok!

Makó, 2001. 02. 28.