Hónap: 2020 április

A LÉGY! Mi a humor, rég nem tudom,Valóságtól meg borzongom.Legnagyobb gond, kopasz fejem,Célpontja pimasz legyeknek. Rárepülnek, ott napoznak,Mászkálnak, úgy csiklandoznak.Belecsípnek, felordítok,Nagy hirtelen odacsapok. Megszédülök ütésemtől,De támadóim elűzöm.Zöngicsélnek, ott felettem,Tán nevetnek sértődötten. Ha rám szállnak, agyonverem,Bosszúsan mindet kivégzem.Nem tágítnak, jönnek velem,Köröznek a fejem felett. Kapkodok, mint Bernát tette,Mikor a mennykőt üldözte.Közben kerékpárom hajtom,Gyorsítok-, mindet ott hagyom. … Olvass tovább

A CÉLEGYENESBEN! A célegyenesben járok,Ismét, újra gyermek vagyok.Van ebben kis szépség hiba,Mi jellemző a koromra. Nem ugrálok, futkározom,Nyolcvanon túl nehéz dolog.Második gyermekkort élem,Ez lesz egyszer a végzetem. Lehajolni könnyen tudok,A felállás gondot okoz.Kezem rövid, ha olvasok,Ezért szemüveget hordok. Sietéssel problémám van,Tüdőm zilál az iramban.Gondolatban messze járok,Ilyenkor mindig gyors vagyok. Este mikor villanyt oltok,Mire elalszik-, rég … Olvass tovább

VOLT EGY CIGÁNY!(Id. Sztojkó Mihály emlékére) Volt egy cigány-, barátom volt,Ki vagyonról csak álmodott.Szegénycsaládból született,Ez lett neki öröksége. Putriját felépítette,Ott született öt gyermeke.Ismerte a csóróságot,Nem törte meg-, szorgoskodott. Gyermekeit felnevelte,Mindig jóra serkentette.Sztojkó Mihály volt a neve,Ez lett neki büszkesége. Mindig egy kis házra spórolt,Nem volt soha nagyra vágyó.Beteljesült régi álma,Egy kis ház lett új otthona. … Olvass tovább

SÖTÉT FELHŐ Felettem egy sötét felhő,Öreg Napnak árnyékvető.Úszik csendben, méltósággal,Fenn az égen messze halad. A szomjas föld sóhajtozik,A felhő vizére vágyik.Villám-, dörgés kísérője,Mézesmadzag, vagy tán mégse. A repedt szik, kopár, szomjas,Az aszálynak rabszolgája.Nyögve kitart, bár szánalmas,Elszáradt fű beborítja. A szántók is haldokolnak,Az esőről álmodoznak.Búza, s árpa kalászai,Egy reggelre lekonyul mind. A felhő csak úszik tova,Vissza … Olvass tovább