a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
A KERTEMBEN RÓZSABOKOR A kertemben rózsabokor,Rajta sok szép rózsa.Kínálta a virágait,Felém hajladozva. Egy nagy csokrot szedtem róla,Elküldtem Tenéked.Szívemben a legszebb érzést,Így üzentem én meg. De a rózsa elhervadt rég,Lehullt már a szirma.Üzenetem elfeledted,Nem hatott meg soha. Kivágom én a rózsafát,Ne csapjon be engem.Ne kínálja virágait,Ha nem kell szerelmem. Makó, 2002. 11. 05.
A KERTEMBEN RÓZSABOKOR A kertemben rózsabokor,Rajta sok szép rózsa.Kínálta a virágait,Felém hajladozva. Egy nagy csokrot szedtem róla,Elküldtem Tenéked.Szívemben a legszebb érzést,Így üzentem én meg. De a rózsa elhervadt rég,Lehullt már a szirma.Üzenetem elfeledted,Nem hatott meg soha. Kivágom én a rózsafát,Ne csapjon be engem.Ne kínálja virágait,Ha nem kell szerelmem. Makó, 2002. 11. 05.
MIKOR A NAP LEÁLDOZIK Mikor a Nap leáldozik,Elpihen a táj is.Felkel a Hold arany fénnyel,Nekünk ő világít. Az égbolton járja útját,Amíg alszik minden.Kóborol a csillagok közt,Az éji nagy csendben. Ha az időm lejár egyszer,Megpihenek én is.Az élet ezt így rendelé,Mindent itt kell hagyni. Odafenn az Édesanyám,Fog majd várni engem.Ő nevelt fel, vigyázott rám,Mindig úgy szerettem. … Olvass tovább