SZENTPÉTERI CSILLA

SZENTPÉTERI CSILLA Csilla neve már fogalom,A szépsége nagyhatalom.Zongorájával ötvözve,Betört a művészberkekbe. Mint kicsi lányt úgy ismertem,Felnőttként se nem feledtem.Művészetét megcsodálom,Akarnokként is bámulom. Szorgalmáról legenda szólt,Ösztönzője jó anyja volt.Háta mögött álldogálva,Célzást tett a fakanálra. Újai így futkároztak,Klaviatúrán rohantak.Margit néni tanárnője,Szép szavakkal ösztönözte. Szépségkirálynő korában,Választhatott egymagában.Dönthetett a jövőjéről,Tanárának igéjéről. Művész, vagy szép akar lenni,A kérdés így szólott … Olvass tovább

CSAK ENNYI…

CSAK ENNYI… Csak ennyi, – mondjuk el sokszor,Különleges alkalmakkor.Nincsen kedvünk válaszolni,Nem akarunk társalogni. Kérdésekre felelgetni,Vagy talán vitába szállni.Röviden tömören szólunk,Úgy tudatjuk akaratunk. Mondhatjuk azt is, – leráztuk,Szépen félreállítottuk.Untat bennünket személye,Nincs szükségünk párbeszédre. Kinek mondjuk, nem is sejti,Eszébe sem villan neki.Mit rejt ilyenkor a válasz,Spontán adott, határozat. Két szó, tömör, nincsen tovább,Elég lesz tán, e rövid … Olvass tovább

EPILÓGUS

EPILÓGUS 1998 – 2012. – E számok alkotási időszakom határolói. –Ebben a periódusban írtam: zenét, verset, prózát. Az utóbbiban: újságcikkeket, leveleket, esszéket, tanulmányokat, kritikákat, és 2012 – ben elkészült első könyvem, – „Emlékeim” címmel. A levelek, nyíltlevél formában olvashatók voltak a világhálón, illetve különböző újságok hasábjain.Kritikáim terjedelmük miatt folyóiratokban nem voltak publikálhatók, de sokak kérésére … Olvass tovább

ŐSZI NAPSÜTÉSBEN

ŐSZI NAPSÜTÉSBEN Őszi napsütésben, egymagamban jártam,Lenn a Maros-parton,Sárguló levelek elsiratták csendben,A fiatalságom.Eszembe juttatták, mikor én még Veled,Boldog voltam nagyon,Átölelve egymást, terveztük a jövőt,S nem maradt csak álom. Megfakult az erdő s hosszú álomra tért,Nincs már madárdal sem,Az öreg Maros is folydogál csak némán,S szelíd vizét nézem.De mikor megárad, kitör a medréből,Gátat elsodorva,A vize tajtékzik, rohan … Olvass tovább

KÖSZÖNTŐ

KÖSZÖNTŐ A nevednek napján,Azt kívánom Neked,Legyen nagyon boldog,Mindig az életed. Örömökről álmodj,Boldogságban ébredj,A szerencse fogja,Örökre a kezed. Szépséged ragyogjon,Csillogjon a szemed,Bánatot ne ismerd,Csak kacagva nevess. Templomban az IstenHallgassa meg imád,Teljesüljön hamar,Amit a szád kívánt. Szeretet, szerelemKényeztesse lényed,Csodás érzésévelHalmozza el élted. Ma, e neves napon,A természet ölén,Minden virág nyíljon,Téged hőn éltetvén. Fenn a Mindenható,Gondoljon most Reád,Áldást … Olvass tovább

CSAK EGY SZÓ!

CSAK EGY SZÓ! Egy szó-, mindent kifejezhet,Érzelmet, és nagy szerelmet.Örömöket, vagy bánatot,Netalán, csupán haragot. Utat mutathat-, egyenest.Indulatot-, reményeket.Rosszul választott ötletet,Tán szakítást-, mi végleges. Ha mondattá átalakul,Több szó eggyé csoportosul.A kifejezés, kibővül,Mondat lesz-, elbűvölőül. Időt mutat-, talán órát,Jelzi minden hangulatát.Napoknak az elmúlását,Értelmének a hatását. Egy szó, lehet az a „halál”,Mely mindenkire egyszer vár.„Szeretlek” is csupán egy … Olvass tovább

VALENTIN NAP

VALENTIN NAP Álom párnak írom versem,Kívánságom kifejezem.Valentin nap legyen boldog,Öröm óda, zene szóljon. Fellapozom az emléket,Az egykori szép időket.Kedvenc dalt egy szerenádban,Egy ablaknál muzsikálva. Így szólt: „Jött egy gyöngyhajú lány,Álom volt, vagy igaz talán”Eldalolta vágyakozva,Ifjú titán, ezt suttogta. Tanú volt a csillagos ég,Kedves arcú hajadon még.A boldogság ragyogása,Orcájára volt ráírva. Elindult egy nagy szerelem,Melynek útja … Olvass tovább

VALENTIN NAP

VALENTIN NAP Álom párnak írom versem,Kívánságom kifejezem.Valentin nap legyen boldog,Öröm óda, zene szóljon. Fellapozom az emléket,Az egykori szép időket.Kedvenc dalt egy szerenádban,Egy ablaknál muzsikálva. Így szólt: „Jött egy gyöngyhajú lány,Álom volt, vagy igaz talán”Eldalolta vágyakozva,Ifjú titán, ezt suttogta. Tanú volt a csillagos ég,Kedves arcú hajadon még.A boldogság ragyogása,Orcájára volt ráírva. Elindult egy nagy szerelem,Melynek útja … Olvass tovább

TALÁN BETEGSÉG?…

TALÁN BETEGSÉG?… Talán betegség, talán nem,Hogy mi ösztönöz, nem értem?Légből kapott gondolatok,Rabul ejtenek mind azok. Elhessegetni nem tudom,Bármennyire is akarom.Visszatérnek, visszajönnek,Nyugtot nem hagynak énnekem. Tán a környezetem hibás,Körül vesz sok atrocitás?Szép történet van rengeteg,Poénja mind földön hever. Vevő voltam mind azoknak,Vicc, vagy tréfa, vagy kárhozat.Bohémság is elragadott,Kocsmaszag is átjárt sokszor. Ott, „okos” emberek vannak,Nő az … Olvass tovább

UNOKÁMNAK ANNÁNAK – Tizennyolcadik születésnapjára.

UNOKÁMNAK ANNÁNAKTizennyolcadik születésnapjára. Elhagytad a gyermekkorod,Felnőtt lettél-, legyél boldog.Tizennyolc év-, van mögötted,Lezárult most, egy fejezet. Sokáig Annácska voltál,Kicsi lányként játszadoztál.Sok-sok évig velem voltál,Huncutkásan mosolyogtál. Elfeledni azt nem lehet,Bárhogy sokasodik éved.Ami volt-, mi vissza nem jön.Kislánykorod-, nekem öröm. Mikor hozzánk megérkeztél,A kórházban-, tán sírtam én.Remegtem az izgalomtól,Sétáltam ott a folyosón. Minden neszre felfigyeltem,Hogyha felsírt egy kisgyermek.Megálltam, … Olvass tovább