ÁLMODTAM AZ ÉJSZAKÁBAN
ÁLMODTAM AZ ÉJSZAKÁBAN Álmodtam az éjszakában,S gondolatban messze jártam.Brúnó kutyám mellettem volt,Pedig rég elragadta (a) sors. Simogattam, szeretgettem,Álmomban nagyon örültem.Eszembe ötlött ott minden,Amit vele együtt éltem. Hozzám simult, mintha szólna,Vagy tán valamit mondana.A szemei mosolyogtak,A lelkéről sokat mondtak. Hogy szeretett egykor régen,Amíg élek, nem feledem.Ember lélek lakott benne,Nem! – Annál jobb, – kutya lelke. Csendben … Olvass tovább