A JÓ HÁZASSÁG RITKA

A JÓ HÁZASSÁG RITKA A jó házasság ritka,Mint a fehér holló.Amelyik rossz,Haszontalan és borzasztó. Féltékenység, civakodás,Veszekedés, marakodás,A rossz házasságnakEz az alapja. Ezért mondom,Ne házasodjál meg soha. De ha mégis házasságraSzánnád magad,Gondolj arra,Nem lesz többé már nyugalmad. Tüzet vízzel összezárni,Szép lányoknak fittyet hányni,Házasságban mást szeretniNem szabad. Ha házas vagy,Ehhez tarthatod majd magad. Agglegénynek gondjaSoha semmi sincsen,Egy … Olvass tovább

NEM TUDOM, HOGY GONDOLSZ-E RÁM

NEM TUDOM, HOGY GONDOLSZ-E RÁM Nem tudom, hogy gondolsz-e rám,Vagy már elfeledtél?Nem tudom, hogy emlékszel-e,Egykor, hogy szerettél? Nem tudom, hogy megbántad-e,Amiért elmentél?Nem tudom, hogy visszajössz-e,Vagy már eltemettél? Tudom azt, hogy gondolatbanSokat vagyok Nálad!Tudom azt, hogy éjszakánként,Vágyódom utánad! Tudom, hogy fáj az én szívem,Amiért elmentél!Tudom, megbocsátok Neked,Hogyha visszajönnél! Makó, 1999. 07. 22.

JÓ BORT ITTAM

JÓ BORT ITTAM Jó bort ittam,S berúgtam az éjszaka.Próbáltam deNem találtam én haza. KerestemAz utcánkat, de hiába.Mindig visszaTaláltam a kocsmába. KocsmárosnéÉdes szentem, galambom.Hozzon italt,Nem találom otthonom. EliszomA pénzem, mint az eszemet.ZárórakorFogadjon be engemet! Szállást adjonÉjszakára, ha szeret.MeghálálomReggel, ha felébredek. Csókot adokA csókjáért cserébe.A pénzemetÚgyis már mind elvette! Makó 1999. 07. 21.

ELFELEJTETT SZÉP EMLÉKEK

ELFELEJTETT SZÉP EMLÉKEK Elfelejtett szép emlékek,Tovatűntek, messze szálltak,Mint a vadlibák.Édes csókok ölelések,Simogató becézések,Ideje lejárt! Amikor Te mást szerettél,Nekem nagyon fájt.De most mikor visszahívnál,Nem gondolok Rád-Te akartad, hogy így legyen,Így múlt el egy nagy szerelem,Nem lesz folytatás. Hiába is hívsz már engem,Nem megyek én vissza Hozzád,Soha többé.Tűnj el az én életemből,Felejtsd el a szerelmünket,Mindörökké! Ami volt … Olvass tovább

NINCS A FÖLDÖN OLYAN ROSSZ

NINCS A FÖLDÖN OLYAN ROSSZ Nincs a Földön olyan rossz,Mely jóra ne fordulna,Boldogságnak is van könnye,Sír a lelkünk néha. Ébren temetjük az álmot,Feledjük a múltat,Vihar után napsütés jön,Miránk vár a holnap. Kit elhagytak, maga marad,Lelke nem nyugodhat,Más karjában boldogságot,Senki sem találhat. Felejteni parancsszóra,Soha azt nem lehet,Annak fáj a szíve mindig,Aki jobban szeret. Bánatod van, mindig … Olvass tovább

VÉRZŐ SZÍVVEL

VÉRZŐ SZÍVVEL Vérző szívvel gondolokA régi szép időkre.Amikor még álmodoztunk,Sok-sok tervet szőve. Építettük képzeletben,Kettőnk büszke várát.Átölelve egymást,Vártuk a nagy ég áldását! De az ábrándozásunknakVége lett örökre.Külön úton járunk mi most,Egymást elfeledve. Amikor a tavasz ébreA szívünk megdobban.Szerelmünk s a boldog időkEmléke fellobban! Makó, 1999. 07. 19.

VIHAR UTÁN KIDERÜL-E

VIHAR UTÁN KIDERÜL-E Kisszobádban üldögéltünkEgymás kezét fogva,Szót sem szóltunk szívünk beszélt,Hevesen dobogva. Álmodozva néztelek énBoldogságra várva,Mintha másként nem lehetne,Csak arra gondolva. Vihar dúlt az éjszakában,Mennydörgött az ég is,Villám cikázott az égen,Sírt a természet is. Lelked zivatara kigyúlt,S megdobbant a szíved,Éreztem, hogy mást szeretsz Te,Azt el nem felejted! Vigasztalni próbáltam én,A becsapott szíved,Nem hagytalak egyedül még,Zokogott … Olvass tovább

NEM TUDOM, HOGY LESZÜNK-E MÉG?

NEM TUDOM, HOGY LESZÜNK-E MÉG? Nem tudom, hogy leszünk-e még,Boldogok mi ketten?Vagy elmúlt már a szívünkben,A régi szerelem. Nem tudom, hogy vársz-e énrám,Holdas éjszakákon?Amikor a boldogságot,Nálad megtalálom. Tudom azt, hogy szeretlek én,Szeretni is foglak.Nem múlt el még a szerelem,Csak Téged akarlak. Tudom azt, hogy várlak mindig,Holdas éjszakákon,Nem felejtem el sohasem,Az én boldogságom! Makó, 1999. 07. … Olvass tovább

TE DRÁGA KISGYEREK

TE DRÁGA KISGYEREK Bárhol járunk a világon,Legyenek gazdagok €Vagy szegények az emberek,Mindenütt legnagyobb kincs a gyermek!Lehet, hogy még meg sem született,Csupán édesanyja szíve alattVárja világra jöttét,Máris megváltozik a család élete.Tervezgetnek, álmodoznakÉs várják azt a pillanatot,Mikor az újszülött,Meglátja a napvilágot.Mikor végre magukhoz ölelhetik,Akkor jönnek rá, hogy ezt az érzést,Úgy hívják: boldogság! Kisfiam Te drága kisgyerek.Oly régen … Olvass tovább

ELMONDOM AZ ÚRISTENNEK

ELMONDOM AZ ÚRISTENNEK Ha majd egyszer felkerülökÉn a magas égbe,Letekintek gyakran onnan,Régi szerelmemre. Elmondom az Úristennek,Mily nagyot hibázott,Mikor közénk állt odalenn,S Téged másnak adott. Meggyűlöltem miattad én,Az egész világot,Amiért elhagytál engem,Szíved másért dobog. Megbűnhődtél Te már régen,Amiért feledtél,Feljössz egykor a mennyekbe,Hogy újra szeressél! Makó, 1999. 07. 10.