a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
EGY FÉRFI SZÍVE Egy férfi szíveKönnyen lángra gyúl,Ha jön egy lány,Ráébred akkor arra,Hogy már nem csakVágy csupán. Álom utánSokszor jön egyBoldog ébredés,Találkozás,Ábrándozás,Ennyi az egész. A boldogsághozNem kell más csakEgyütt álmodozni.A nagy szerelmekÍgy szoktak mindigElkezdődni. Amikor majdRád talál egy érzés,BoldogságotHoz majdTeneked.De ha egyszerBecsap majd az élet,Fájni fog szíved. Az első szerelmedetNem felejted el sosem.Az első szerelmedetMegőrzöd … Olvass tovább
SZÍVEMBEN EGY ÉRZÉST Szívemben egy érzést,Miért kell temetni?Kit imádtam nagyon,Miért kell feledni? Hová lesz az álom,Mikor felébredek?Miért fáj a szívem,Ha már nem szeretnek? Miért azt szeretik,Aki nem érdemli?Boldogságról nekem,Mért kell lemondani? Álom a szememre,Miért nem jön most már?Lelkem mért tört össze,Mért nem vársz Te énrám? Ábrándozni RóladPedig, hogy szerettem.Életem értelmét,Csak Te adtad nekem. Mindörökre vége,Nem … Olvass tovább
VÉRZŐ SZÍVVEL Vérző szívvel gondolokA régi szép időkre.Amikor még álmodoztunk,Sok-sok tervet szőve. Építettük képzeletben,Kettőnk büszke várát.Átölelve egymást,Vártuk a nagy ég áldását! De az ábrándozásunknakVége lett örökre.Külön úton járunk mi most,Egymást elfeledve. Amikor a tavasz ébreA szívünk megdobban.Szerelmünk s a boldog időkEmléke fellobban! Makó, 1999. 07. 19.
NINCS A FÖLDÖN OLYAN ROSSZ Nincs a Földön olyan rossz,Mely jóra ne fordulna,Boldogságnak is van könnye,Sír a lelkünk néha. Ébren temetjük az álmot,Feledjük a múltat,Vihar után napsütés jön,Miránk vár a holnap. Kit elhagytak, maga marad,Lelke nem nyugodhat,Más karjában boldogságot,Senki sem találhat. Felejteni parancsszóra,Soha azt nem lehet,Annak fáj a szíve mindig,Aki jobban szeret. Bánatod van, mindig … Olvass tovább
SZÍVEDBEN EGY HÚR MEGPATTANT Szívedben egy húr megpattant,Vagy tán el is szakadt.A szerelem húrja volt az,Azt nem is gondoltad. Fájó emlékké vált Nálad,Minden boldog óra.Érezted, hogy sírnod kell majd,Egyedül elhagyva! Magányosan élni nem tudsz,Nem találod helyed.Ki szeretne azt szeretni,Más helyett nem lehet. Nem nyugszol meg ezért talán,Így szokott az lenni,Rossz emlékkel sohasem fogsz,Boldogságban élni! Makó, … Olvass tovább
BETEG VOLT A SZÍVEM Beteg volt a szívem nagyon,Bánatos a lelkem,Könnyelműen elhagytam Őt,Akit úgy szerettem. Talán a Jóisten egykor,Megbocsátja nékem,Hogyha odafenn majd néki,Meggyónom a vétkem. Nagy volt az én bűnöm itt lenn,Míg a Földön éltem,Szerettem egy asszonyt nagyon,Ez lett az én vesztem. Megkérem majd a Jóistent,Adja az áldását,Engedje meg, hogy odafent,Szerethessem tovább! Makó, 1999. 03. … Olvass tovább