FOHÁSZ

FOHÁSZ Isten!-Mért bántasz engemet?Én sosem bántottalak.Meggyötörted a lelkemet?Te nagyon gonosz vagy!Fiad megöletted!Most rám fáj a fogad?Krisztus lelkét magadhoz vetted,Csak a testét kínoztattad!Engem eltiporhatsz, mint egy férget,De a lelkem ne háborgasd!Mondd meg, mit akarsz?Öröm ez Neked?Ámor nyilával szívem átlövetted,Nem volt elég ez?A világban háború dúl,Van már sok kereszt!Korházakban kínok-kínjával,Sok-sok ember hal meg. Isten!-Te hatalmas vagy,Az embereket … Olvass tovább

LOPVA JÁROK UTCÁTOKBAN

LOPVA JÁROK UTCÁTOKBAN Lopva járok utcátokban,Emléket kutatva, Még a házak is figyelnek,Engem kikacagva. Földönfutó lettem Nálad,Mint egy kivert kutya,Ne tudja meg soha senki,Csak az Isten tudja. Bolyongok a nagyvilágban,Feledést keresve.Nem találok gyógyírt erre,A szörnyű nagy sebre. Piros rózsák integetnek,Úgy beszélnek rólam.Így lettem én futóbolond,Kivetetté váltam. A madarak azt csicsergik,Hogy én jól megjártam.Szerelmedben bíztam mindig, –Ezt … Olvass tovább

ELFÚJJA AZ ŐSZI SZELLŐ

ELFUJJA AZ ŐSZI SZELLŐ Elfújja az őszi szellő,A lehulló leveleket.Elmegyek az életedből,Ha már nem kellek én Neked. De ha egyszer arra járok,Ahol Veled boldog voltam,Rád gondolok fájó szívvel,Elsiratom majd a múltam. Visszaemlékezem akkor,A legforróbb csókjaidra,Az elmúlt boldog időkre,A sok csodás szép napokra. Eszembe jut minden, amitAkkor Neked eldaloltamAmikor a két karodban,Boldogságról álmodoztam. Te lettél az … Olvass tovább

SZENTENDRÉNEK FŐÚTCÁJÁN

SZENTENDRÉNEK FŐÚTCÁJÁN Szentendrének főutcáján,Menetel a század.Sok szép leány figyeli,A délceg katonákat. Várjatok egy hónap múlva,Kijövünk hozzátok,Minden lánynak jut egy baka,Csak meg ne bánjátok. Kilenc hónap múlva,Leszerelnek a katonák,Szentendrei kislány,Mit fog szólni, majd a mamád? Nemcsak kanálgép volt,Minden katonanadrágba,Meglátjátok, jön a gólya,Sok-sok lányos házba! Makó 1999. 11. 08.

AMIKOR MI TALÁLKOZTUNK

AMIKOR MI TALÁLKOZTUNK Amikor mi találkoztunk,Nem gondoltam én azt,Hogy egy napon fájni fog még,S jól esik a vigasz. Szomorúság lesz majd nekem,Minden perc és óra,Amiért a mi szerelmünk,Sosem vált valóra. Elmerengek sokszor azon,Mi volt annak oka,Hogy ami oly jól kezdődött,Miért jutott oda? Mi volt, amit elhibáztunk,Vajon hol vétettünk,Amiért kátyúba jutott,A mi nagy szerelmünk? Makó, 1999. … Olvass tovább

MIKOR SZIVEN KISKAPUJÁN

MIKOR SZIVEN KISKAPUJÁN Utoljára sok-sok boldogÓrát kaptam Tőled.Elfeledni azt nem lehet,Nem is tudlak Téged. Mikor szívem kiskapuján,Besétáltál hozzám.Tudtam érted a csillagot,Az égről lehoznám. De az évek elrohannak,Egyszer megöregszem.El kell mennem időm lejár,Így rendelték nekem. Letesznek a sírba engem,De a lelkem elszáll.Várlak majd a másvilágon,Mikor eljössz hozzám. Makó, 1999. 11. 02