Hónap: 1999 augusztus

ÉJSZAKÁNKÉNT ÁLMAIMBAN

Szerző:

ÉJSZAKÁNKÉNT ÁLMAIMBAN Éjszakánként álmaimban,Felkeres a régi boldogságom.Elsuttogja halkan csendben,Szeretlek még, pedig nem akarom. Az utjaink, rég elváltak,Téged mégis visszavárlak mindég.Megbocsátom, amit tettél,Gyere vissza, ha Te sem feledtél. Nem tudom, hogy mit is tegyek,Hogyha Hozzád visszamegyek újra.Szeretni fogsz-e engem,Vagy csak játszol velem kigúnyolva. Érzéseim tönkreteszed,És egy napon megint csak elválunk.Vagy egy nyári éjszakákon,Boldogságról álmodozva járunk! Makó, … Olvass tovább

TEMETŐBEN MUZSIKÁLNAK

Szerző:

TEMETŐBEN MUZSIKÁLNAK/Cimbi barátom emlékére/ Temetőben muzsikálnak,Búcsúznak egy jó baráttól.Sír a hegedű négy húrja,Elköszön egy zenéstárstól. Sok szép nóta felidézi,Azt a régi szép időket,Amikor még vígan voltak,Nem temettek emlékeket. Nem felejtik sohasem el,Akiért most a harang szól.Aki egykor oly boldog volt,A lelke is vígan dalolt. Szerette Ő az életet,A nótákat és a jó bort.Sok éjszakát átvirrasztott,Mindig … Olvass tovább

ÖREGASSZONYNAK MÁR NEM KURIZÁLNAK

Szerző:

ÖREGASSZONYNAK MÁR NEM KURIZÁLNAK Törött lábbal az ember nem ugrálhat.Öregasszonynak már nem kurizálnak.Az idő, ha elszalad, ha elszalad.Minden csak emlék marad, csak az marad! A szépség az, múlandó, de múlandó.Aki öreg fiatalhoz nem való.Mert az öreg elalszik az asztalnál.A fiatal ilyenkor egyedül hál. Az öreget elhagyja a fiatal.Mert az éjjel nemcsak aludni akar.Így jár, ha … Olvass tovább

NAPFOGYATKOZÁS

Szerző:

NAPFOGYATKOZÁS A holdvilág tündöklését,A napfénytől kapja.Néha a Nap ragyogását,A Hold eltakarja. Mikor teljes lesz a NapnakA fogyatkozása,Sötétség borul a Földre,Ez a Hold játéka. Mégis szereti a NapA Holdat, csillagokat.Pedig ezek sokszor neki,Bánatot okoznak. Eltakarják ilyenkorAz éltető sugarát,Mintha el akarnák venniA Napnak hatalmát. /A/ szerelemnek is van néha,„Napfogyatkozása”.Ezt a jelenséget mindig,Hűtlenség okozza. Beárnyékolja valakiA boldogság fényét,Bánatot … Olvass tovább

ELKERÜLÖM AZT AZ UTCÁT

Szerző:

ELKERÜLÖM AZT AZ UTCÁT Elkerülöm azt az utcát,Ahol Hozzád jártam.Nem megyek a kisházadba,Mert becsaptál ottan. Megaláztad hiúságom,Összetörted szívem.A lelkem is fáj az óta,Hogy Tőled eljöttem. Nem találom én a helyem,Nincsen nyugtom nekem.Valamikor bíztam benned,És a szerelmünkben. Oly sok álmot tettél tönkre,Vége mindörökre.Elhagytál, és mást szeretsz Te,Engem elfeledve. Makó, 1999. 08 12.

A KORHÁZBAN

Szerző:

A KORHÁZBAN A korházban a fehér ágyakon,Sok beteg fekszik, s nézni szánalom.Kutató szemem, csak Téged keres,Hol lehetsz? – Merre vagy, – Ki érti ezt? Tegnap még vidám voltál és erős,Ma megműtve fekszel s jön sok ismerős.Meglátogatlak én is te drága,Hogy örülsz-e vagy sem, ezt ki tudja? Ágyadhoz lépek szólni nem tudok,Csak állok és nézlek, mint … Olvass tovább

AZ ÉJSZAKÁT MOSTANÁBAN ÁTVIRRASZTOM

Szerző:

AZ ÉJSZAKÁT MOSTANÁBAN ÁTVIRRASZTOM Az éjszakát mostanában átvirrasztom.Rád gondolok, s nem tudom, hogy mi a bajom.Oly sok boldogóra volt, míg együtt voltunk.Hiányzik a szerelmünk a boldogságunk. Van mikor a szavak semmit nem jelentnek,Ilyenkor a szívek csendben beszélgetnek.Álmodozva kergetjük a szerencsénket.Tévedünk, ha elhagyjuk a kedvesünket. Elfeledni, ami szép volt sosem lehet.Fellángolnak egyszer még a nagy szerelmek.Boldogságot … Olvass tovább