AZ ÉJSZAKÁT MOSTANÁBAN ÁTVIRRASZTOM

AZ ÉJSZAKÁT MOSTANÁBAN ÁTVIRRASZTOM

Az éjszakát mostanában átvirrasztom.
Rád gondolok, s nem tudom, hogy mi a bajom.
Oly sok boldogóra volt, míg együtt voltunk.
Hiányzik a szerelmünk a boldogságunk.

Van mikor a szavak semmit nem jelentnek,
Ilyenkor a szívek csendben beszélgetnek.
Álmodozva kergetjük a szerencsénket.
Tévedünk, ha elhagyjuk a kedvesünket.

Elfeledni, ami szép volt sosem lehet.
Fellángolnak egyszer még a nagy szerelmek.
Boldogságot csak attól kapsz, aki szeret.
Megnyugszol, ha visszatér egy szép emléked!

Makó, 1999. 08 05.