Hónap: 2020 május

MÁR LASSULNAK AZ ÚJAIM Már lassulnak az újaim,Az időm rohan és szalad.Nyolcvan év, mi mögöttem van,Nem más, mint múló gondolat. A sok dallam muzsikája,Örökkön szívemben maradt.Egy életen át-, kísértek,Velem éltek, velem voltak. Napjaimban visszatérnek,Szépségükkel kísértenek,Harmonikám, ha felveszem,Ahogy régen, ismét szépek. Elfeledek minden rosszat,Ilyenkor a zene éltet.Újaim, mint futkároznak,Tán a mennybe felröpítnek. Szemem előtt megjelennek,Koncerten ülő … Olvass tovább

AZ ÖREGKOR! De szép is lehetne,Ám az élet csalfa.Játszik már csak velem,Kigúnyol a céda. Eszembe juttatja,Zsenge ifjúságom.Kortalan időmet,Bohém, boldogságom. Szép lányokat sorban,Mindet elém, hozza.Mosolygós arcukat,Nekem mutogatja. Tudom hogy ez álom,A nappalnak fénye,A gondolat megfagy,Hisz már régen vége. Galádul még bíztat,A hitvány ebadta,Magában kinevet,Cudarul kacagva. Mint Lucifer egykor,Gonosz tervet forral,Nem tudom, miért bánt.Neki miért jó az? … Olvass tovább

ZIZEGNEK A FALEVELEK Zizegnek a falevelek,A magasban beszélgetnek.Süvítő szél tépi őket,Nem kíméli, szegényeket. A faágak hajladoznak,Fájdalmasan sóhajtoznak.Néha napján le is tőrnek,Ártatlanul úgy szenvednek. Suttogásuk messze hallik,Szomorúak panaszaik,De a szél, mégsem hagy alább,Képes kidönteni a fát. Ezüstnyárfa koronája,Ilyenkor meg van cibálva.Ágaik közt madárfészkek,Fiókákat rejtegetnek. A fiókák ringadoznak,Félelmükben összebújnak.Nem éltek még soha ilyet,Tollpihéjükben remegnek. Tépd a fát, … Olvass tovább

ELMENT EGY BARÁT Elment egy barát-, távozott,Nem köszönt el-, mert nem tudott.Szíve megállt, nincsen tovább,Cserbenhagyta a gazdáját. Életművét, mit alkotott,Hátrahagyta-, örökül ott.Mit tett Makón a városért,Nem sokan tettek ilyet még. Amikor Makóra került,Kezdődött ismeretségünk.Cégüknek is muzsikáltam,Maros-partján, mulatságban. Ahogy láttam ott-, emlékszem,Népszerű volt, minden körben.Szeretetben nem volt hiány,Nagy tisztelet neki kijárt. Érdemeit nem említem,Ahhoz könyvet írnom … Olvass tovább

CSECSEMŐ SZÜLETETT! Csecsemő született,Tavasznak áldása.Vidámság lett úrrá,Az egész családba’. Örömüknek féke,Ekkor nem létezett,Boldogság határán,Hulltak örömkönnyek. Suttogva beszélnek,S közben koccintanak.Áldomásban, áldást,Neki úgy kívánnak. Kristóf lett a neve,A „Trónörökösnek”.Szép jövőt kívánnak,A kis csecsemőnek. Ezután naponta,Új terveket szőnek.A szülők, nagyszülők,Álmodoznak szépet. Változik a világ,Az ő életükben.Központban lesz mindig,Unoka, a gyermek. A kicsi, picurka,Fekszik nyugton, csendben,Nem érthet még semmit,A … Olvass tovább