ELFELEDTÉL EGYSZER ENGEM
ELFELEDTÉL EGYSZER ENGEM Elfeledtél egyszer engem,Másnak adtad szíved.Nem gondoltál akkor arra,/Hogy/ fájni fog Tenéked. Azt hitted az idő szava,Begyógyít majd mindent.Feledteti mindörökre,Azt a nagy szerelmet. Hiába sütött a Nap Rád,Csak árnyékban éltél./Az/ átvirrasztott éjszakákon,Titokban reméltél! Nem múlt el a régi álom,A mi közös álmunk./Az/ első csók mindig kísértett,Mit egymásnak adtunk. Makó, 2005. 02. 03.