Hónap: 2017 március

EGYÜTT VOLTUNK Együtt voltunk, s beszélgettünk.Szebb időkre emlékeztünk.Elmúlásról sosem szóltunk,Arról bölcsen csak hallgattunk. Az évek, hogy elrohantak,Néha reánk kacsintgattak.Felidéztük, azt a sok jót,Azt a csodás mámorítót. Korunkban már ők döntenek,S visszaadnak reményeket.Jövőt temetni nem szabad,Talán boldogságot hozhat. A múlt képe fénylőn ragyog,Valamikor az-, jövő volt.Nem hittük, hogy el is múlhat,Ábrándjaink messze szállnak. Talán a sors … Olvass tovább

A SZERENCSÉTLEN Mindenhez csak szerencse kell,Ki korán kel, aranyat lel.A lusta pihen és henyél,Sült galambra várva úgy él. A szorgalmas magát hajtja,Munkában van bizodalma.Látástól ő vakulásig,Meg nem állna-, mint a másik. Az élettől mindig várja,Valóra váljon az álma.Álmoskönyvét lesi, bújja,Betéve kívülről fújja. A recept mégis hibázik,Szerencséje sokat késik.Vagy elhagyta tán örökre,Hiú álmát félretéve. A lusta … Olvass tovább

NŐNAPI EMLÉK Együtt vagyunk, ismét együtt,Hisz nőnapot ünnepelünk.Eljöttetek boldog arccal,Mosolyotok varázsával. Eltelt egy év, elrohant már,S közben elmúlt egy csodás nyár.Őszbeborult a természet,Elpusztítva minden szépet. A zord tél is közbe szólott,Fránya, csúf hideget hozott.Jégvirágok ridegsége,Ablakoknak lett a dísze. De szívetek forró maradt,Boldogságot hoz a tavasz.Összejöttünk nem feledünk,Összetartás a mi létünk. Március nyolc fényessége,Reánk ragyog minden … Olvass tovább

A SZÉL Szél cifrázza víg nótáját,Fütyörészi mondókáját.Fújja, fújja, egyre fújja,Mintha soha ki nem fogyna. Nem törődik senkivel sem,Dallamával rosszat üzen.Megtépázza a tetőket,Fákat tör ki-, öregeket. „Bolond lyukból, bolond szél fúj”,Így tudjuk a közmondásbul.Nemcsak tudjuk, hanem látjuk,Tombolását tapasztaljuk. Szembemenni vele nehéz,Jól jönne már egy kis hátszél.De sajna’ nem ránk van bízva,Szenvedünk hát csak loholva. A vándornak … Olvass tovább

A MEGSZOKÁS A megszokás-, megalkuvás,Folyamat az, és semmi más.Történések változása,Vagy az időnek múlása. Ami szép volt egykor régen,Természetes jelenségben.Átalakul, vagy meg másul,Adalék lesz juttatásul. Az álmok is megváltoznak,Becsapva kalauzolnak.Felidézik régidőket,Újalakot úgy öltenek. Szerelemből szeretet lesz,Becézés már nem lesz ihlet.Megszokásba csap át minden,Később földi életünkben. A csábítók megjelennek,Lelki traumát idéznek.Ki ellenáll, ki él vele,Változásnak ez eleme. … Olvass tovább