AZ ELKÓBOROLT BOLDOGSÁG
AZ ELKÓBOROLT BOLDOGSÁG Éjszaka van, alszik a város,A parkban sok tücsök muzsikál,Ágyamban fekszem magányosan,Gondolatom otthonodban jár! Azon tűnődöm én a csendben,Míg halkan a neved suttogom,Miért kellett várnunk ily soká,Hogy valóra váljon az álom? Elmúlt a fiatalságunk rég,Az évek sokasága elszállt,De emlékeink frissen éltek,Mikor szívünk egymásra talált. Örülünk most és megnyugodtunk,Mert beteljesült régi vágyunk,Megtaláltuk, ami hiányzott,Az … Olvass tovább