A BÍBORVÖRÖS ÉG
A BÍBORVÖRÖS ÉG A bíborvörös égen a Nap,A horizonton átlépni készül,Visszatekint utoljára még,Majd eltűnik, s minden elcsendesül. Nyugovóra tér, hogy pihenjen,A Holdnak fenn a helyét átadva,Ki mint az éjszakáknak ura,A csillagok közt jár vándorolva. Alkonyatkor van őrségváltás.Mintha katonásdit játszanánakEgymást váltva így csorba nélkül,Uralkodni közösen is tudnak. Ezt a csodát látja a világ,Mert mindenütt világos van … Olvass tovább