bánat

HANGULAT KÉPEKBEN

Szerző:

HANGULAT KÉPEKBEN A gond és a baj,Mindig együtt jár,Mint két jó barát,Egymásra talál. Bánatot okoz,S szomorúságot,Örömöt elront,És bút teremt ott. Könnyes lesz szemed,Lelked háborog,Eltűnik akkor,Kedves mosolyod. Gond, baj, bú, bánat,Egy nagy „háború”,Zivatar, ha dúl,Szíved szomorú! Meggyötör, kínoz,De titkon érzed,Elmúlik egyszer,Nincs több enyészet. A vihar után,Kiderül az ég,Szivárvány fénye,Vígan int Feléd! Visszatér HozzádA jókedv újra,Boldog ölelés,Gyógyír … Olvass tovább

ELJÁROK ÉN A KOCSMÁBA

Szerző:

ELJÁROK ÉN A KOCSMÁBA Eljárok én a kocsmába,Elfeledni Téged,Borba temetem el ott én,A sok szép emléket. Fájó szívem gyógyítgatom,Most már az itallal,Ilyenkor én Rád emlékszem,Egy régi nótával. Szomorúan eldalolom,Azt a régi nótát,Elsiratom boldogságom,Lelkem nagy bánatát. Barátaim megpróbálnak,Vigasztalni engem,De én soha nem felejtem,Akit úgy szerettem. Makó, 1999. 07. 03.

NEM FELEJTEM EL ÉN SOHA

Szerző:

NEM FELEJTEM EL ÉN SOHA Nem felejtem el én soha,Azt a szép időt,Amikor még együtt jártunk,Régen ezelőtt. Mosoly volt mindig arcodon,Mikor vártál rám,Örültél akkor énnekem,Úgy bújtál hozzám. A jót mindig rossz követi,S elváltunk már rég,Szerelmünkből nem maradt más,Csak egy szép emlék. Hogyha néha találkozunk,Szívünk nagyon fáj,Eszünkbe jut boldogságunk,Kár, hogy vége már! Makó, 1999. 05. 17

AZ ABLAKOM ELŐTT

Szerző:

AZ ABLAKOM ELŐTT Az ablakom előtt,Lilaakác nyílik.Akik arra járnak,Virágát megnézik. Esti szellő fújja,Lengeti a fákat.Vihar készülődik,S letör egy szép ágat. Az én szívemben isNagy-nagy vihar támadt.Nem akar csitulni,Enyhülni a bánat. Kavarog egy érzés,Mindent összetörve.Elhagyott szerelmem,Engem elfeledve. Makó, 1999. 01. 01.