a zenész, író munkásságának és a makói muzsikusok emlékét őrző oldal
MEGBOCSÁTJÁK TALÁN Megbocsátják talán,Odafenn az égben,Amért lenn a Földön,Mindig vígan éltem. Züllött ember voltam,És egy korhely léha,Templom helyett jártam,Sokat a kocsmába. Egy hűtlen asszony volt,Életemnek álma,Aki kikacagott,Így lettem én árva. Miatta züllöttem,Feledtem a búmat,Kérem, hogy vétkemért,Majd feloldozzanak! Makó, 2002. 07. 09.
JÓ BORT ITTAM Jó bort ittam,S berúgtam az éjszaka.Próbáltam deNem találtam én haza. KerestemAz utcánkat, de hiába.Mindig visszaTaláltam a kocsmába. KocsmárosnéÉdes szentem, galambom.Hozzon italt,Nem találom otthonom. EliszomA pénzem, mint az eszemet.ZárórakorFogadjon be engemet! Szállást adjonÉjszakára, ha szeret.MeghálálomReggel, ha felébredek. Csókot adokA csókjáért cserébe.A pénzemetÚgyis már mind elvette! Makó 1999. 07. 21.
ELJÁROK ÉN A KOCSMÁBA Eljárok én a kocsmába,Elfeledni Téged,Borba temetem el ott én,A sok szép emléket. Fájó szívem gyógyítgatom,Most már az itallal,Ilyenkor én Rád emlékszem,Egy régi nótával. Szomorúan eldalolom,Azt a régi nótát,Elsiratom boldogságom,Lelkem nagy bánatát. Barátaim megpróbálnak,Vigasztalni engem,De én soha nem felejtem,Akit úgy szerettem. Makó, 1999. 07. 03.