KIBÉKÜLÖK AZ ISTENNEL

KIBÉKÜLÖK AZ ISTENNEL Kibékülök az Istennel,Amért visszaadott,Templomában, oltáránál,Csendben fejet hajtok. Megfogadom akkor én ott,Hogy sosem hagylak el,Életemben a boldogság,Mindig csak Te leszel. Kibékülök az Istennel,Néki hálát adok,Imádkozni a házába,Minden nap eljárok. Elmondom az imádságban,Hogy sosem felejtem,Megbocsátom néki most márAzt, hogy rossz volt velem! Makó. 2003. 06. 03.

GONDOLATAIM SOKASÁGA

GONDOLATAIM SOKASÁGA Szobámat az éjszaka csendje járja át,Rád gondolok, és arra mért gyötör a vágy.A levegőben valami furcsán vibrál,Gondolataim sokasága tovaszáll. Nyugtalanság és féltés kavarog bennem,Hogy mi okozza, talán a szerelem?Egymásra találtunk, s egymáséi vagyunk,Fáj a gondolat is, hogy újra elválunk. A sors a forgatókönyvét mért így írja,Agyam ezt felfogni sehogyan sem bírja?Nem értem, hogy … Olvass tovább

FOHÁSZ

FOHÁSZ Isten!-Mért bántasz engemet?Én sosem bántottalak.Meggyötörted a lelkemet?Te nagyon gonosz vagy!Fiad megöletted!Most rám fáj a fogad?Krisztus lelkét magadhoz vetted,Csak a testét kínoztattad!Engem eltiporhatsz, mint egy férget,De a lelkem ne háborgasd!Mondd meg, mit akarsz?Öröm ez Neked?Ámor nyilával szívem átlövetted,Nem volt elég ez?A világban háború dúl,Van már sok kereszt!Korházakban kínok-kínjával,Sok-sok ember hal meg. Isten!-Te hatalmas vagy,Az embereket … Olvass tovább

ELMONDOM AZ ÚRISTENNEK

ELMONDOM AZ ÚRISTENNEK Ha majd egyszer felkerülökÉn a magas égbe,Letekintek gyakran onnan,Régi szerelmemre. Elmondom az Úristennek,Mily nagyot hibázott,Mikor közénk állt odalenn,S Téged másnak adott. Meggyűlöltem miattad én,Az egész világot,Amiért elhagytál engem,Szíved másért dobog. Megbűnhődtél Te már régen,Amiért feledtél,Feljössz egykor a mennyekbe,Hogy újra szeressél! Makó, 1999. 07. 10.

TALÁN VALAMIKOR

TALÁN VALAMIKOR Talán valamikorElmondom majd Néked,Miért is szeretlek,Oly annyira Téged. Szeretem a hangod,Szemed ragyogását,Vidám kacajodat,S lelked megnyugvását. Szeretem a helyet,Ahol megláttalak,Szeretem a napfényt,Melynél csodálhatlak. Szeretem a rózsát,Mely csak Neked nyílik,Szeretek mindenkit,Ki Hozzád tartozik. Szeretlek én Téged,Boldoggá tesz engem,Szeretlek, míg élek,Ezt nem feledhetem. Szeretem a lényed,Törékeny alkatod,Szeretem az Istent,Aki nekem adott. Makó, 1999. 03. 15.