ELKERÜLÖM AZT AZ UTCÁT

Elkerülöm azt az utcát,
Ahol Hozzád jártam.
Nem megyek a kisházadba,
Mert becsaptál ottan.

Megaláztad hiúságom,
Összetörted szívem.
A lelkem is fáj az óta,
Hogy Tőled eljöttem.

Nem találom én a helyem,
Nincsen nyugtom nekem.
Valamikor bíztam benned,
És a szerelmünkben.

Oly sok álmot tettél tönkre,
Vége mindörökre.
Elhagytál, és mást szeretsz Te,
Engem elfeledve.

Makó, 1999. 08 12.