NINCS A FÖLDÖN OLYAN ROSSZ

Nincs a Földön olyan rossz,
Mely jóra ne fordulna,
Boldogságnak is van könnye,
Sír a lelkünk néha.

Ébren temetjük az álmot,
Feledjük a múltat,
Vihar után napsütés jön,
Miránk vár a holnap.

Kit elhagytak, maga marad,
Lelke nem nyugodhat,
Más karjában boldogságot,
Senki sem találhat.

Felejteni parancsszóra,
Soha azt nem lehet,
Annak fáj a szíve mindig,
Aki jobban szeret.

Bánatod van, mindig segít,
Egy szép magyar nóta,
Lecsordul egy könnycsepp annak,
Aki azt dalolja.

Szerelmünkből csak szép marad,
A rosszat felejtjük,
Akkor a legszebb egy érzés,
Hogyha megbecsüljük!

Makó, 1999. 07. 20.