TE HUNCUT HAZUG

Valamikor azt súgtad,
Hogy szeretlek.
Nagyon jó volt hallani
Ezt Tetőled.

Nem gondoltad azt még akkor,
Hogy tudom,
Hogy az őszinteség Nálad
Csak egy fogalom, /mert/

Hazudott a szemed
És hazudott a szád.
Hazugság volt minden, amit
Te nekem mondtál.

De oly kedvesen hazudtál,
Hogy nem bánt engemet.
Elhittem pedig hazug volt:
Szeretlek!

Jó volna még most is Veled,
Te huncut hazug.
Hinni azt, amit csak
A képzeleted tud.

Átölelni egymást
S elfeledni azt,
Hogy ami volt, s amit mondtál,
Sosem volt igaz!

Makó, 2001. 08. 03. ???