AKINEK NINCS KUTYÁJA

Feleségem boldog, hogyha
Elmegyek otthonról.
Mikor hazatérek tappancs
Örömében csahol.

Kétszer is örülnek nékem,
Boldog az életem.
Ennyi öröm mért jár nékem,
Ezt soha sem értem.

Akinek nincs kutyája az,
Azt soha sem tudja.
Mily sivár, ha a ház urát,
Senki sosem várja.

Asszony boldog, kutya örül,
Ily sors jutott nékem.
Attól félek, hogy ki ugat,
Ezt összecserélem!

Barátomnak elmeséltem,
Hogy én hogyan élek.
Mily hűséges az én kutyám,
Vár, ha haza térek.

Az asszony is boldog, hogyha
Elhagyom otthonom.
Barátom nem érti mért nem
A kutyával alszom!

Makó, 1998. 12. 27.