ELNÉZEM A CINEGÉKET

Elnézem a cinegéket,
Hogy ők mily vidáman élnek.
A madáretető mellett,
Mily boldogan csivitelnek.

Hull a hó és süvít a szél,
Az ablakon jégvirág van.
Örülnek a szabadságnak,
A szívükben mindig nyár van.

Én is ilyen szabad voltam,
Amíg meg nem házasodtam.
Egy fáért egy egész erdőt,
Könnyelműen odaadtam.

Nézhetem a cinegéket,
Most már a meleg szobából.
Szabadságról álmodhatom,
Elmélkedhetek a sorsról!

Makó, 1998. 10. 02.