KARÁCSONY!

A világ kereszténységének legnagyobb ünnepe a minden év december 25-26-án lévő karácsony, mely alkalommal Jézus Krisztus születésére emlékeznek a vallásos hívek.
A karácsonyi vallási ünnep az első nikaiai zsinathoz fűződik.
325-ben Konstantin római császár összehívta a zsinatot, más néven szidónust, amely a keresztény egyház püspökeinek egyetemes tanácskozása volt.
A zsinat célja a nézeteltérések feloldása, Jézus személyével kapcsolatosan, mivel az alexandriai egyházban Jézus egylényegű volt az Atyaistennel.
Zsinat másik fő pontja a húsvét időpontjában való megegyezés.
Korábban a téli és nyári napéjegyenlőség, napfordulás határozta meg ezeket az ünnepeket a pogányság körében, és ilyenkor igyekeztek az Isteneket jókedvre deríteni.
A zsinat meghatározta, a március 25-i húsvéti fogamzáshoz viszonyítva, Jézus születésének napját, december 25-i időpontban.
E döntések értelmében a kereszténység tradicionális ünnepeivé nyilvánították a fent nevezett napot.
Tehát Jézus Krisztus földi születésének emléknapja december 25, mely az öröm, békesség, a család és gyermekség, az otthon, és szülőföld ünnepe!
A nem vallásos, de keresztény kultúrkörökhöz tartozók is ünnepelnek karácsonykor, és a maguk felfogása értelmében szeretet ünnepének tartják e vallási megemlékezést.
Az ókori Rómában december 17 és 25 között ünnepelték Jézus születésnapját.
A karácsonyi ünneplés velejárója lett az ajándékozás, képeslapok küldése, templomi mise, ebéd, vacsora, karácsonyfa díszítés, betlehemi játék.
A betlehemi dramatizált játék fő eleme a Krisztust imádó három pásztor bibliai története, közöttük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszéde társaival.
Kellékek: templom alakú betlehem, benne a Szent Család. A pásztorjáték szereplői a kis templomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben kiegészítik egy huszárral és betyárral.

A 16 századi Németországból ered a karácsonyfa díszítés, és ezzel egy időben meghonosodott a családok, otthoni ünneplése, vendégeskedés.
A fát először gyümölccsel, édességgel díszítették, majd később a kereskedők reklámdömpingjének köszönhetően a legkülönbözőbb díszekkel ékesítették, és ki-ki saját elképzelése szerint díszíti napjainkban is.
Karácsony manapság az európai zsidó-keresztény kultúrkörben népszerű sokakat érintő ünneppé vált, amely mindenki számára más-más jelentést hordoz.

Magyarországon december 24 – én a szenteste napján vált divatossá a családi összejövetel, ajándékozással, vacsorával. Éjfélkor éjféli mise, másnap 25-én délelőtt karácsonyi mise.
Más országokban 25-én ünneplik Jézus születésnapját, a magyarokéhoz hasonló ceremóniákkal.
Az egyházi előírások szerint a húsvéti nagypéntekhez hasonlóan, december 24-én böjti megtartóztatás van, és ezen a napon almát, diót, mézet, fokhagymát, böjtös bablevest (hús nélkül), és mákos gubát szabad fogyasztani. A mai korban kiegészült e mértékletes gasztronómiai ajánlat hallal, töltött káposztával, és mindenféle ínyenc falatokkal.

A szocializmus idején a karácsonyt igyekeztek háttérbe szorítani (eredménytelenül) és az óvodákban, iskolákban, munkahelyeken, és összejöveteleken fenyőfaünnepként ünnepeltek.
Manapság karácsonykor a rászorultakat az ország nagy városaiban meleg étellel ajándékozzák meg, és ezzel igyekeznek enyhíteni sorstalanságukat!

Makó, 2011. 12. 20.