HAGYMATIKUM

Már csupán „karnyújtásnyira” vagyunk Makovecz Imre Kossuth-díjas építész remekművének a makói fürdőnek a megnyitásától.
A FÜRDŐK- FÜRDŐJE címmel megjelent egy videó összeállítás az interneten, mely elkalauzolja a nézőt a rövidesen átadásra kerülő komplexum labirintusaiban.
Miközben átszellemülve néztem az interneten a gyönyörűségek halmazait, (melyeket magába foglalja a kupolák sokaságának nagyszerűsége) elgondolkoztam azon, hogy a makói hagyma után, a fürdővárossá válásunknak köszönhetően egy új arculatát fogja megmutatni az egyre fogyó kicsiny városunk Makó a nagyvilágnak.
A fürdő mellett a város főterének rekonstrukciója is nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy méltó környezetben fogadja majd a turisztikai központnak tekinthető fürdő az idelátogatókat.
A régi fürdőnek a vízfelülete lényegesen nagyobb volt, mint a fejlesztés után lesz az új fürdőé, és mindenki hiányolja az 50 méteres úszómedencét, ennek ellenére a látottak után úgy gondolom, hogy kárpótolni fog bennünket a makoveczi csoda.
Mint a nemes cél megszállottja naponta megcsodáltam a gigászi küzdelmet, amelyet az építők vívtak az építész elképzeléseinek megvalósítása érdekében.
Lassan minden építőelem a helyére kerül, és napról napra szebbé válik egy álom, melyet a legnagyobb fantáziával megáldottak sem tudtak elképzelni még a makett megtekintésének, elemzésének birtokában sem.
Régi mondás: „Könnyű a készben hibát találni”!
Meglehetősem széleskörű ismeretségemnek köszönhetően „Első kézből” ismerem ezeket az úgynevezett hiányosságokat, esetleg hibákat.
Felvázolnám a közönség észrevételeit: mint már írtam hiányolják valamilyen úszómedence, főleg 50 méteres medence, sportolásra alkalmas mivoltát.
Tudomásom szerint a távlati tervekben szerepel a jelenleg hiányzó úszómedence, mellyel kiegészülve válik tökéletesen kompletté a most elkészülő komplexum.
Tróját sem egy nap alatt foglalták el, legyünk tehát mi is türelmesek, megértők, mivel az átkozott főniciai találmány a pénz a rugója mindennek.
Titokban tartják a fürdővel kapcsolatosan értelmetlen Hagymatikum elnevezést, mely a találgatások eredményeként Kovacsics Imrének az ötleteként váltott ki unszimpátiát makóiakban, nem pedig a korábban meghirdetett pályázat győztes névalkotása.
Köztudott, hogy a fürdő két részre oszlik: Tanuszoda, és az új építmény. E kettőt elválasztották egy drótkerítéssel, mely nem méltó a több milliárdos beruházáshoz, és Makovecz Imre sem tartott szükségesnek egy ilyen elkülönítést, mert ha célszerűnek tartotta volna, minden bizonnyal tervezett volna egy dekoratív, az épületekhez illeszkedő díszkerítést.
Sajnos a neves építész nem élhette meg alkotásának átadását, és az Ő munkáját kiegészítő kerítés ellen már nem tudott hadakozni, így „Társtervezőjének remekműve” ott éktelenkedik a fürdő centrumában mindenki felháborodásának bosszantójaként.
Ismert tény, hogy a fürdő állandó vendégei, ha nem találnak megoldást valamire, akkor annak nincs megoldása.
A drótkerítéssel kapcsolatosan hamar megszületett a magyarázat, megoldás, ami már lehet, hogy az építész szemével nézve is elfogadott lenne.
Térségünkben mindazok, akik baromfitartással foglalkoznak, hasonló drótkerítéssel választják el a baromfiudvart a telek többi részétől. Tehát néphagyomány ez az építési forma, és így a nevezett drótkerítés néphagyományőrzőként került a Kossuth-díjas építész remekművébe, amely talán ily magyarázattal kiegészítve elfogadottá teszi a drótkerítés tervezőjének „zseniális” alkotómunkáját.
A fürdőzők meg vagy megszokják, vagy a gúnyolódás célpontjaként alkotnak véleményt a „korszakalkotó” kreációról. (Időközben dekoratívabbá tették, de csak drótkerítés marad!)
Összességében e hibák, szépséghibák ellenére is nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, az új fürdő minden jóérzésű makói ember büszkesége lesz!
Makó, 2012. 01. 18.