RÉGI KORZÓ

Emlékeim frissen élnek,
Régi korzó emlékében.
Visszatérő gondolatok,
Álomképben megbújnak ott.

Elmúlt idők szépségében,
Merengek a csendességben.
Az utcákat, ahogy rovom,
Ott lappang fiatalságom.

Séta közben meg-megállok,
Egy-egy háznál meditálok.
Feltörnek képzeletemben,
Miket soha nem feledtem.

A korzónak forgataga,
Szerelmeknek hordozója.
Ölelkező fiatalok,
És mosolygós boldog arcok.

Öreg házak, kirakatok,
Visszatérő pillanatok.
Eltűntek már, nincsen egy sem,
Hiányoznak-, múlt időkben.

Korzó mozinak varázsa,
Tarzan filmeknek hatása.
Mozigép zakatolása,
Néha az üzemzavara.

Ilyenkor a sötétségben,
Elcsendesült csóközönben,
A szívek úgy találkoztak,
Felhevülten megdobbantak.

Mozi mellett Kiscukrászda,
Randevúknak fellegvára.
Galéria félhomálya,
Örömöknek szebbik arca.

Szonda Gyuszi zongorája,
Annak csilingelő hangja.
Hangulatos víg zenével,
Elámító kedvességgel.

Kissé arrább egy étterem,
Várt miránk a Vadász névvel.
Az udvarban bálteremmel,
Majd a Dózsa mozi képpel.

Túloldalon a Korona,
Fátyol Misi zenekara.
Most csak szobra áll magába,
Emlékeink előhozva.

Lélek Péter cukrászdája,
Édességgel várt az oda.
Hóvirág lett később abból,
Rétes bolt, s egy szép kávézó.

A korzónak útvonalán,
Mega kocsma állt tétován.
És a Kislélek cukrászda,
Kulcsár Arankának bája.

Távolabban a Park mozi,
Este későn szabadtéri.
Csupán egy ajtóval tovább,
Fák alatt a Horváth kert várt.

Végül a Park vendéglőbe,
Vitt a korzó fergetege.
Fiatalság-, rég öreg lett,
Bohém élet kiszenvedett.

Épületek ridegsége,
Helyén van, múltat temetve.
Megölte a romantikát,
Ifjúságomnak az álmát.

Makó, 2017-02-25