MEGÁLLOK A TEMETŐBEN
(Fátyol Misi emlékére)

Megállok a temetőben,
Fátyol Misi sírhantjánál,
Elmerengek némán csendben,
Felidézem a régi nótáját.

Hegedűjével könnyeket,
És mosolyt varázsolt az arcokra,
Mikor a hegedű húrján,
Felcsendült a sokat hallott nóta.

Elnémult a hegedűje,
Nem szól többé már a régi nóta,
Lent pihen az öreg prímás,
Nótájával lett a sír lakója.

De a lelke fent muzsikál,
Valahol a magasságos égbe’,
Ráemlékeztet az óta,
Emléktáblára vésve a neve!

Makó, 1998. 10. 05