A NÉPLAVORTÓL A HAGYMATIKUMIG

A Maros-part, és az ahhoz tartozó nyári strandolás, meghatározója volt a víz szerelmeseinek, valamint vízi sportok rajongóinak.
A város szívében épült fürdő, később ennek a helyén megálmodott, és megvalósított, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész tervezte komplexum Európa szerte, ismertté tette a korábban a hagymájáról híres Makót.

Az 1960-as években fúrták Makón az első termál kutat.
Mindenki örült a meleg víznek, és ekkor még senki nem gondolta, hogy milyen értékes gyógyvizet rejt magában a város alatti medence.
A kútfúrás befejezése után, rövidesen megépült az első fürdőmedence, a tűzoltóság udvarán, amely éjjel nappal nyitva volt, s eleinte fizetség nélkül használhatta mindenki a ferdeoldalú meszelt medencét.
A medencében lévő sekély víz, és a medence méretei miatt, hamar megszületett a makói emberek ötletének köszönhetően a „Néplavor” elnevezés.

Ezután hatalmas elánnal megkezdődött a fürdő építése, amelyet 1963-ban adtak át a város lakóinak, és az idegenforgalomnak. 
1980-ban Dr. Batka István orvos által korábban felfedezett marosi gyógyiszap felhasználásával, gyógy részleggel bővült a fürdő szolgáltatása.
Az egykori Jugoszláviával folytatott rossz viszonynak köszönhetően szinte semmiféle komolyabb beruházás nem született a határ menti kis városunkban évtizedeken keresztül.
Így a fürdő átadása komoly lépést jelentet a fejlődés útján.

A város fejlődését az 1241-42 tatárjárás, és a török hódoltság nagyban befolyásolta, ennek ellenére 1730-1950-ig Makó megyeszékhely volt.
1890-ben a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városaként tartották számon településünket.
Az 1950-ben elvesztett megyeszékhelyi rangot bizonyos mértékű visszaesés követte, és hosszú időn át gazdasági és kereskedelmi tespedtség lett úrrá a városon.
Az 1960-as évektől lassú fejlődés formálta a város arculatát.

A rendszerváltást követően kezdődött meg Dr. Sánta Sándor (1990-94) polgármesternek, majd Dr. Buzás Péter polgármesternek köszönhetően, a város menetelése a fejlődés útján.
Dr. Buzás Péter közel húszéves polgármesteri megbízatása idején, a városban olyan hatalmas méretű építkezés van, melyhez hasonlóra a legidősebbek sem emlékeznek.
A régi fürdő korszerűtlené válása miatt új, modern Wellness, és Gyógyfürdő épült, a lebontott régi helyén.
A polgármester úr munkásságára minden bizonnyal az új fürdő elkészülte tette fel a koronát.
A szakemberek véleménye szerint az új létesítmény talán Európa kisvárosainak egyik legszebb alkotása lett.
Buzás Péter és Makovecz Imre Kossuth-díjas építész szerencsés találkozásának köszönhetően, olyan színfoltokkal gazdagodott városunk, mint a Hagymaház, a Sportcsarnok, a Buszállomás, a Kálvin téri Iskola, az újvárosi Bölcsőde, a Tanuszoda, és a Hagymatikum névre keresztelt fürdő, valamint a főtér rekonstrukciós átalakítása.

Az új fürdővel kapcsolatosan két pártra szakadt a város lakossága.
Hatezer aláírást gyűjtöttek össze a fürdő ellen, de szerencsére a másik elképzelés győzött és 2012. január 20-án átadásra került a fürdő, melyet minden bizonnyal Makovecz Imre remekműveként fognak számon tartani, emlegetni.

Sajnos az örömbe, üröm is vegyült és az eredeti terveket anyagi okok miatt módosítani kellett.
Polgármesterünk szavaival élve a timsózásoknak köszönhetően kimaradtak: egy beltéri és egy kültéri 25 m-es úszómedencék, valamint egy étterem.
Így a város úszómedence nélküli fürdővel gazdagodott, és az a paradox helyzet állt elő, hogy a fejlesztés előtti vízfelület több mint 500 négyzetméterrel nagyobb volt, mint a fejlesztés után lett.
Ez a tény a Guinness rekordok könyvében is példaértékű volna.

A város vezetői elvetették a korábbi pályázati kiírást melynek értelmében, mindenki pályázhatott volna, az új fürdő nevére. E helyett szakértői bizottság elnevezte Hagymatikumnak. (Napjainkban rosszindulatúan Kamutikumnak nevezik, mivel nincs szabványméretű 50 m-es úszómedence a létesítményben)
Ezt a nevet mindenki felháborodással fogadott, és felháborítónak tart, mivel magyar és latin szóösszetételt kreáltak az „alkotók”.
A külföldiek Hagimatikumnak fogják olvasni, mivel a mi „GY” betűnk, kettős betűként nem ismert más ABC-ben.
A névadóknak erre is gondolni kellett volna, mivel ennek a szóösszetételnek nincs semmi jelentése a fürdővel kapcsolatosan, és nem méltó egy nagyon drága, és gyönyörű fürdőhöz!
A sors kegyetlen megnyilvánulásával alkotásának teljében, 2011. szeptember hó, 27-én életének 76-ik évében elragadta a nemzetközi hírű építészt, a Kossuth-díjas, Corvin-lánccal, és számos egyéb kitüntetéssel méltatott Makovecz Imrét.
Temetésén Orbán Viktor Miniszterelnök búcsúbeszédében kifejezte: „Épületeiben él tovább az építész”.

Makó város vezetősége, és a makói tisztelői megrendülve emlékeztek meg a neves építészről, és az általa tervezett Hagymaház előtt, gyertyagyújtással rótták le tiszteletüket iránta.
Makón, alkotásaival örökre beírta nevét városunk történelmébe.
Büszkék lehetünk arra, hogy sehol a világon nincs egyetlen település sem, ahol szám szerint annyi remekművel tette gazdagabbá az utókor számára a környezetet, mint szűkebb hazánkban Makón.
Úgy gondolom, hogy a város és a fürdő vezetőinek nemes gesztusára vallott volna, ha a fürdő átadásakor (2012. január 20-án) a MÉDIA Makovecz fürdőként ismertette volna meg a világgal, a híres építész remekművének megnyitását, és átadását Makón!
A régi híres mondás:”Ember tervez, Isten végez” úgy módosult Makón, „Ember tervez, a Vezetők döntenek” és maradt a fürdővel kapcsolatosan a semmitmondó, HAGYMATIKUM, elnevezés!

Makovecz Imrére emlékezve a Marczibányi tér elnevezését, – Makovecz térré változtatták, és az impozáns új arculatú tér ezután ezzel a névvel fogadja a fürdőbe igyekvő Makóiakat, és a bel –és külföldi turistákat egyaránt.

A távlati fejlesztési tervek megvalósítása után, minden bizonnyal világszínvonalú fürdőként fogja a nagyvilág emlegetni a Fürdőváros Makó, híressé váló komplexumát.