A NAGY SZERELMEK

/A/ nagy szerelmek sokszor,
Rövid életűek,
Ilyenkor a vágyak,
Soha meg nem szűnnek.

Nem felejtjük azt el,
Kit szívünkbe zártunk,
Éjszakánként mindig,
Kísért majd az álmunk.

Boldogtalan lettem,
Mert hűtlen voltam Hozzád,
Helyette cserébe,
Engem ért csalódás.

Hiába érzelem
És hiába a vágy,
Ha szíved mást akar,
Nem vársz többé már rám.

/Egy/ reggel úgy ébredtem,
Hogy magam maradtam,
Sirathatom most már,
Akit úgy akartam.

/A/ lelkem összetörte,
Szívem eltiporta,
De jó lenne újra,
Néhány boldog óra.

Makó, 2002. 03. 01.