ÉBRED A VÁROS

Korán reggel ébredek,
S elhagynak az álmok,
Ajtóm előtt Brúnó áll,
Hűségesen vár ott.

Elindulunk sétálni,
S az utcákat rójuk,
Kóbor ebek seregét,
Sokfelé találjuk.

Megindul a forgalom,
Fékek csikorognak,
Személykocsik és buszok,
Robogva száguldnak.

Sietősen dolgozni,
Sokan igyekeznek,
Kinyitnak az üzletek,
Hol reggelit vesznek

Posta előtt tömeg áll,
/A/ kézbesítőt várva,
Bevásárolni indul,
/A/ tipegő nagymama.

Fagyos szél az arcokat
Szép pirosra festi,
A lehulló hópelyhek,
Ruhánkat belepi.

Újságos a hírlapot
Görnyedten cipeli.
Postás a leveleket
A címekre viszi.

A kenyeres autókat,
Tejes kocsi váltja,
A rendőr figyelmesen
A rendet vigyázza.

Kisbabákat sietve
Bölcsődékbe viszik,
Nagyobbakkal anyuka,
Oviba igyekszik.

A diákok táskákkal
Mennek iskolába,
Cipelve a sok könyvet,
Tudásra szomjazva.

A templomban harang szól,
Hangosan kongatva,
A híveket misére,
Azzal csalogatja.

Kukákat a szegények
Gondosan vizsgálják,
Válogatják tartalmát
És szatyrukba rakják.

Közmunkásoknak hada
A járdát tisztítja,
Kukás autó közeleg
S a szemetet hordja.

Kinek nincsen munkája,
Céltalanul kószál,
Gondjaiba mélyedve,
Csatangolva járkál.

Ápolatlan iszákos
A kocsmába ballag,
Barátokra rátalál
S együtt iszogatnak.

Reggelente így van ez,
A város, ha ébred,
Brúnó kutyámmal
Látjuk ezt a képet.

Makó, 2004. 02. 26.