EGY NAP

Túloldalra, ha átnézek,
Fényesebbek ott a fények.
Reggel a Nap, mikor felkel,
Onnan süt be fényeivel.

Így kezdődik minden napom,
Egyhangúan, mégsem unom.
Átolvasom az újságot,
Hírei közt kutatgatok.

Tizenharmadik oldalon,
Gyászjelentést fellapozom.
Öröm tölti el szívemet,
Nem találom ott nevemet.

A szerencse reám ragyog,
Hiszen élek, és virulok.
Követek egy gondolatot,
És ébren is álmodozok.

Néha felébredek abból,
S borzongok a valóságtól.
A hírek megrettentenek,
Migrációról beszélnek.

Határsértők tömegével,
Érkeznek menekülőkkel.
Hadakoznak vezetőink,
Rendőrök, és katonáink.

Európa veszélyben van,
Sok ember vesztébe rohan.
Robbantanak, öldökölnek,
Halált osztanak szegénynek.

Tömegekben gyilkos fegyver,
Bomba robban, az emberrel.
Az öngyilkos merénylőkkel.
Tragédia érkezik el.

Túloldalra, ha átnézek,
Fényesebbek ott a fények.
Így látják a migránsok is,
Ezért jönnek, ezért van így.

Menekülnek hazájukból,
Az üldözött otthonukból.
Közéjük vegyülnek sokan,
Terroristák, láthatatlan.

Az iszlámnak akciója,
Veszélyt hoz az Unióra.
Megoldást ezért keresnek,
Tárgyalnak, és tervezgetnek.

A napnak még nincsen vége,
Jó hírnek vágok elébe.
Összehordok mindenfélét,
Ami egy napba belefér.

Európa bajnokságról,
Focivilág napjairól.
Magyar sikert, győztes meccset,
Idehaza emlegetnek.

Ünnepel az egész ország,
Nem várhattuk ezt a csodát.
A siker még folytatódhat,
S talán még előbbre jutnak.

Új fejezet kezdődött el,
Jövőbeli reményekkel.
Felfigyelt ránk most a világ,
Hogyan rúgjuk mi a labdát.

Nem is tudom mit is mondjak,
Napjaimról nyilatkozzak?
Politika, sport keverve,
Ez van reám erőltetve.

Makó, 2016-06-24