UNOKÁM KÖSZÖNTÉSE!

Négy betű csak oda vissza,
A nevedet úgy mutatja.
Egy szó csupán ránézésre,
Az írásnak nincsen lelke.

Elolvasom minden fele,
Nem tudok betelni tőle.
Látlak, és megjelensz nekem,
Vibrálva a képzeletben.

Ott vagy nálam, ott is maradsz,
Örökké szívemben lakhatsz.
Régen még te tán nem tudtad,
Nem érezted, nem gondoltad?

Hogyan gondolhattad volna,
Csecsemőként, a családba’?
Körülrajongott mindenki,
Boldogság volt, – örömteli.

Ujjongva kacagtál folyton,
Ösztönösen, vidám hangon.
Együtt nevetgéltünk veled,
Sugároztunk szeretetet.

Kézről-kézre adva jártál,
Csacskaságokat hallhattál.
Észrevétlen versenyeztünk,
Bizonyítva, hogy szeretünk.

Gondolatunk mögé bújva,
Terveztünk a jövőt várva.
Tán összeesküvők voltunk,
Vagy csak nagyon jót akartunk?

Őszinte volt az ábrándunk,
Hozzád minden jó szándékunk.
Persze az a sok gondolat,
Mind elszállt, – de egy megmaradt.

Hozzánk tartozol örökké,
Ezt senki se nem feledé.
Eggyé váltunk, eggyé lettünk,
Te lettél a reménységünk.

Tervezni már te tervezel,
Rövidesen felnőtt leszel.
Életedet úgy formálod,
Ahogy te azt jónak látod.

Tanácsot adni már nehéz,
Más a világ, új időt élsz.
Nem is szorulsz tanácsunkra,
Bizonyítványod mutatja.

Hét év, hét kitűnő vizsga,
Hozzáállást tanúsítja.
Most, hogy nyolcadikba léptél,
Döntened kell, mit tervezzél.

Legyen az a jövő titka,
Kitűnő a nyolcadikba.
Új útra lépsz, új vágányon,
Elindulsz, a hosszú távon.

Tanulás, sport együtt megfér,
Kitartás, boldogsághoz ér.
Mira, húgod, is segíted,
Tollaslabda eredményhez.

Csodálatos testvérpáros,
Büszkeségünkkel határos.
Most, hogy nevednek van napja,
Légy boldog Bozsogi Anna.

Ezt kívánja, szívből neked,
Családod ki nagyon szeret.
Ragyogjon a tekinteted,
Öröm kísérje életed!

Makó, 2016-07-26