ÉLETEM A ZENE

Életem a zene,
Volt, s lesz mindörökre.
Gyermekként kezdtem rég,
Mi végig elkísért.

Nincs szebb-, nem is lehet,
S boldoggá tesz engem.
Elbűvöl a dallam,
Csodás harmónia.

Varázslatos ütem,
Ritmus lüktetése.
Muzsika, és zene,
Hangszerek elegye.

A hangszerelések,
Összhangjának képe.
A zenekaroknak,
Csengő, zengő, dala.

A hangszereiknek,
A közös szerepe.
A karmestereknek,
Az intő ereje.

A közönség tapsa,
Elismerő szava.
A tapsviharoknak,
Zúgása, moraja.

A dalok szövege,
Vagy maga a zene.
Az énekeseknek,
Igen nagy szerepe.

Mindez együtt, siker,
Felvidít, felemel.
Ragyogó orcáknak,
Vidám mosolyt ad.

(A) zenei élménynek,
Kifejező ténye,
A hangversenytermek,
Zsúfolt közönsége.

Ez a sok kitétel,
Alkot egy egészet.
Aminek a neve,
Nem más-, mint művészet.

Egész életemben,
Ez éltetett engem.
Rengeteg nézőnek,
Vidáman zenéltem.

Most is még azt teszem,
Mindig van rá kedvem.
Jó látni sok embert,
Aki reám figyel.

Az időm fogy, s halad,
Az emlék él-, marad.
Emlékezés most már,
Nem fájó, csak vidám.

Nótát, csárdást-, írtam,
Tánczenét, s dalokat.
A koncertjeimen,
Megszólalt az énem.

Mi bennem lakik-, benn,
Szívemben, lelkemben.
Utam visz előre,
Vissza már nem nézek.

Írok, amíg élek,
Sok minden él bennem.
Életem a zene,
Boldogság az nékem!

Makó, 2020-08-25