SZŐLLŐSI JENŐ (1893-1946)
A politikai élet ismert alakja volt országosan is annak ellenére, hogy Makóról, mint vidéki politikus kapcsolódott be a Nyilas párt tevékenységébe.
Politikus, gyógyszerész volt, aki Karlsruhében vegyészmérnöki, Budapesten gyógyszerészi, és jogi végbizonyítványt szerzett.
Mint makói gyógyszerész, gyógyszertár tulajdonos, a Csongrád vármegyei törvényhatósági bizottság tagja.
1939-ben a makói választókerület országgyűlési képviselője lett párton kívüli programmal.
1941-től a Nyilaskeresztes Párt képviselőcsoportjának vezetője volt.
1943-ban az Összetartás c. nyilas napilapot szerkeszti.
1944. okt. 12-től a jobboldali országgyűlési képviselőket tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetségének egyik szervezője és alelnöke.
Makón, 1941-ben tevékenységének hatására növekszik a Nyilaskeresztes Párt taglétszáma. A város legvagyonosabb embere, mint gyógyszerész, és sör-bor nagykereskedő. A legtöbb adót fizetők listáján a városban mindig az első helyen állt. 1941 szeptemberében már többen is megelőzték, és adójának összege is kevesebb lett. Az első helyen szereplő dr. Galambos Emilé 11.353, az övé viszont 5382pengő lett.
Vagyona egy részét tehát feláldozta a magyar nemzet jövője érdekében.
Miután 1941 szeptemberében 11 képviselő kilépett a pártból, és a párt vezetőségéből fokozatosan eltávoztak a zömében középosztálybeli dzsentriszármazásúak, Szálasi Ferenc a vezetési válságot úgy oldotta meg, hogy főleg vidéki értelmiségieket vont be a vezetésbe.
Így lett Gera József a párt országos sajtó- és propagandafelelőse, míg Szőllősi Jenő a képviselőcsoport vezetője.
A Nyilas hatalomátvétel után miniszterelnök helyettes. (1944. okt. 16 – 1945. márc. 27.)
A képviselőház elé terjesztette Szálasi államfői megbízásának törvényjavaslatát.
Mikor meghallotta, hogy a bolsevista gyilkosok a hungarista kormány tagjait vérbíróság elé állítják, önként hazajött Németországból. (1945. okt. 3.)
A népbíróság a „háborús főbűnösök” perében (1946. febr. –márc.) kötél általi halálra ítélték, és az ítéletet végrehajtották.