A NAGYBÖJTI FOHÁSZ

Kérjük az Úristent,
E vétkért megbocsásson,
Mert hurkát, kolbászt eszünk
S vétkezünk e napon.

Meggyónjuk majd bűnünket
S feloldozást kérünk,
Ha a püspök is böjtöl
S példát mutat nékünk.

Pákosztosan mi addig
Majszoljuk a hurkát,
Nem kíméljük magunkat
S megesszük a kolbászt.

A nagyböjt akkor lesz csak,
Ha nem lesz mit enni,
Ezen az úton halad,
Vezérünk Medgyessy.

Legyen sovány a pap is,
Ne rengjen a hasa,
Tilalomkor a kántor,
/a/ kolbászt ne zabálja.

Most asztalunkon van
E fenséges étel,
Gyarló testünk kívánja,
S ha lehet, ezt nézd el.

A hájunk gyarapodjon
S legyünk kövérek csak,
Ne dirigáljon böjtöt,
Plébános és kispap.

/A/ Pápa a Vatikánból,
Ne szabja meg nékünk,
Hogy a koplalástól,
Sovány legyen seggünk.

Kérünk hát Úristenünk,
Add az áldásodat,
Tudod, vizet prédikál
S bort iszik minden pap.

Bűn ne legyen a hurka,
Ehessük a kolbászt,
Mutathassunk jóllakva
A csuhásnak egy frászt.

Makó. 2004. 03. 03.