HA UTOLSÓT DOBBAN SZÍVEM

Ha utolsót dobban szívem,
És megáll az élet,
Akkor sem foglak feledni,
Talán ezt nem érted.

Odalenn a sírom mélyén,
Velem lesz a képed,
Míg a Földön éltem én is,
Csak arra emlékszek.

Eszembe jut az a sok jó,
Amit nékem adtál,
Boldogságot és örömöt,
Mindig azt nyújtottál!

A lelkem, amíg vándorol,
Arról álmodozik,
Elfeledni sosem fogja,
Régi nagy szerelmit.

Találkozunk-e odafenn,
Majd a magas égben,
Hogy folytassuk, mit elkezdtünk,
Földi életünkben!

Makó. 2003. 05. 28.